Hogyan jutottunk el a hangulatok kifejezésére szolgáló emotikonoktól az LMBTQ-propagandáig? Ezt a kérdést igyekszünk górcső alá venni, és utánajárni: mi lehet a mozgatórugója annak, hogy a legártalmatlanabbnak tűnő területekre is egyre inkább beférkőzik a „progresszív gondolat”.
Manapság megkerülhetetlenné váltak a különböző hangulatjelek és emojik. Kommunikációnk jelentős része az online térbe helyeződött át, itt tartjuk kapcsolatainkat, itt fejtjük ki véleményünket különböző témákról, itt értesülünk a hírekről, és még hosszasan lehetne folytatni a sort. Az írott kommunikációnak szerves részét képzik a hangulatjelek. Mivel szavakkal és mondatokkal nem lehet vagy nem lehet teljesen pontosan átadni az érzelmeket, a hangsúlyt, a mimikát, a szöveges üzeneteket nagyon jól kiegészítik ezek az emotikonok. A kommunikáció egyszerűbbé, játékosabbá, színesebbé válik, kevesebb a potenciális félreértés, egyértelműbb az üzenetet küldő fél szándéka.
Smiley-„történelem”
A világ legelső hangulatjelét, a híres sárga mosolygós fejet 1982-ben Scott E. Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem professzora hozta létre. Az emotikont a kezdetekkor még csak szűk körben alkalmazták, ám az internet elterjedésével párhuzamosan az egész világon elterjedt. Később egyre több további hangulatjel követte az eredetit, megjelent például a szomorú, a dühös, a nyelvet nyújtó, de még hosszan lehetne folytatni a felsorolást.
A „hagyományos” mosolygós fej egy sárga labdán (Forrás: Pixabay.com)
Később aztán megjelentek a nem hangulatokat, hanem egy-egy tárgyat, szívet, éghajlati jelenséget stb. ábrázoló emojik, és segítségükkel már komplett történeteket is le lehet írni – szavak nélkül. Természetesen ez ritka, és kizárólag hangulatjelekkel kommunikálni nehézkes, azonban mint azt már fentebb említettük, remekül kiegészíti az online üzenetek és bejegyzések szöveges tartalmát.
…aztán bekopogott a progresszió
Az emoktikonok igen változatos tárháza azonban nem volt elegendő mindenkinek az érzelmeik kifejezésére. Először megjelentek a különböző bőrtónusokat ábrázoló fejek – habár a sárga, nemtelen 🙂-nél nincsen univerzálisabb jel, hiszen azt mindenki használhatja nemtől és rassztól függetlenül. Emellett a férfi-nő (👩❤️💋👨) párt ábrázoló emoji sem bizonyult eléggé progresszívnek – már önmagában. Éppen ezért kiegészítették férfi-férfi (👨❤️💋👨) és nő-nő (👩❤️💋👩) párt ábrázoló jelekkel, ugyanígy a családemotikonokat is LMBTQ-baráttá konvertálták. Példának okáért íme a férfi-férfi-fiúgyermek-fiúgyermek „család”: 👨👨👦👦.
A permanens forradalomban soha nincs megállás, és ezen szabály alól az emojik sem kivételek. A hangulatjelek világnapja alkalmából ugyanis újabb, még progresszívebb emotikonok kerültek be az Unicode nemzetközi szabványrendszerbe. Többek között terhes, szakállas férfi, „gendersemleges koronás személy”, sőt, még gendersemleges terhes személy is megtalálható a legújabb, várhatóan az ősztől használható hangulatjelek között.
hirdetésA frissítés egyébként tartalmaz néhány genderőrülettől független hangulatjelet is, például egy lemerülő akkumulátort vagy egy lótuszt, de az új csomag nagy részét a fentebb már említett, progresszív hangulatjelek teszik ki.
Az új hangulatjelek (Forrás: Emojipedia.org)
Már tényleg csak ez kellett (?)
Valószínűleg az internetezők többsége meglett volna a hangulatjel-bővítés nélkül is. Ismételten az látható, hogy egy marginális kisebbség hangját és szerepét felnagyítva igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy nagy jelentőségű dologról van szó. Bár sokan talán azt gondolnák, hogy az új, progresszív emojik megjelenése nem nagy ügy, és kár vele foglalkozni, de fontos azt látni, hogy a metapolitikai hadviselés pontosan ily módon történik. Szinte észrevétlenül csempészik be politikai üzeneteiket az emberek mindennapjaiba, melyek aztán beépülnek, és természetessé válnak a tömegek számára. Így van ez a hangulatjelekkel is. Trendik, népszerűek, elterjedtek, a fiatalok előszeretettel alkalmazzák őket – éppen ezen aspektusaik miatt tökéletesen alkalmasak arra, hogy befolyásolják felhasználóikat.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az emojik létezése káros, esetleg rossz lenne, és használatuk kerülésére kellene törekednünk. Csupán magára a jelenségre érdemes odafigyelni, és arra, hogy mire használják fel népszerűségüket. Szóval bátran használjuk őket, dobjuk fel vele bejegyzéseinket, szöveges üzeneteinket. Mutassuk ki érzéseinket, örömünket, bánatunkat, szeretetünket.
Egy dologra azonban érdemes ügyelni: attól, hogy valamihez csatolunk egy hangulatjelet, az még nem lesz garancia arra, hogy fiatalos és kreatív lesz az a tartalom.
A nem megfelelően használt emotikonok visszásak is lehetnek, és nevetségessé is tehetik magát a tartalmat. Éppen ezért nem kell feltétlenül erőltetni a használatukat.
Kiemelt képünk forrása: Emojipedia.org
