A megnövekedett állami támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője a külföldi építőanyag-gyártó cégek voltak. Mindez nem egyezik a kormány szándékával, és valljuk be: a társadalom igazságérzetével sem – nyilatkozta Mádi László, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola oktatója, akivel a fiatalok otthonteremtési kihívásairól beszélgettünk.
– Azt láthatjuk, hogy a kormányzat erőteljesen igyekszik segíteni a fiataloknak. Mégis, mintha az otthonok megvásárlása egyre nehezebb lenne. Hogy lehetséges ez?
– Valóban így van. A kormány mind GDP-arányban, mind nominálisan, mind pedig a konkrét eszközök tekintetében komoly segítséget nyújt a családalapítás előtt álló fiatalok lakáshoz jutásához és a lakásépítés növekedéséhez.
A támogatások mértéke azonban azért érződik kevésbé, mert jelentősen megnövekedtek az építőanyagárak, emelkedett a lakásépítés bérköltsége, valamint a telekár is, másrészt a gyermekvállalási feltételek megléte is gátat szab a lakáshoz jutás lehetőségeinek.
Azt látjuk, hogy a kormány, elsősorban a családpolitika szempontjából közelíti meg a lakhatás kérdését.
hirdetés
Mádi László, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola oktatója (Forrás: Mádi László)
Olyan kedvező új intézkedés is született azonban, mint a falusi csok. Ezzel az elmaradott térségek gondjai a kormányzati gazdaság- és társadalompolitika középpontjába kerültek. A korábbi időszakban a falvak kiürültek, jelentős volt az elvándorlás.
Jelenleg az ottani, kedvezőbb lakásfeltételek sokakat ösztönöznek arra, hogy kisebb településeken képzeljék el a jövőjüket.
– Budapest a pályakezdő fiatalok számára sok esetben már nem megfizethető.
– Ez valóban így van, de Budapest hiába relatív drága az országon belül. Árai Pozsonyhoz, Zágrábhoz, Bécshez, Varsóhoz, de még Bukaresthez képest sem mondhatók magasnak. Tény azonban, hogy 2013 és 2020 között a budapesti lakások árai csaknem 200 százalékkal emelkedtek meg. A falvakban ez a növekedés csak 70 százalék volt.
A falusi csokos települések lakásainak négyzetméterára csak hetede a budapestinek. Mindez azt gondolom, hogy abszurd és elfogadhatatlan feszültségekkel jár. Ezért is örülök a falusi csok sikerének.
Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)
– Sokan abban reménykednek, hogy a budapesti lakásárak majd csökkennek. Van erre esély a közeljövőben?
– A lakáspiacon ciklusok működnek. A 2007-től kezdődő, még az előző szocialista kormány időszaka alatt beütő világgazdasági válságot Magyarország jelentős mértékben megszenvedte. 2013-2014-ig csökkentek a lakásárak. Azóta azonban egy folyamatos lakásár-emelkedést figyelhetünk meg.
A jövőre nézve azt lehet valószínűsíteni, hogy korrekció szinte biztosan lesz, de jelentős árzuhanás – hacsak világgazdasági válsághelyzet nem alakul ki – nem valószínű.
A szakemberek túlnyomó többsége további lassú emelkedést vagy esetleg stagnálást diagnosztizál. Budapesten mindez nagyobb eséllyel következik be. Vidéken – különösen a falvakban – a falusi csok hatására is egyértelmű emelkedés várható.
Eger (Forrás: Pixabay.com)
– Csak ez az oka a lakásár-emelkedéseknek?
– Nem, mert a keresleti oldal is élénkíti a piacot, emeli az árakat – alacsonyak a kamatok, nőnek a jövedelmek, a bérek. A kínálat oldali áremelkedések mögött az áll, hogy az építések költségei drasztikusan megnövekedtek. Leginkább az építőanyagárak emelkedtek, de a munkabérköltségek is jelentősen nőttek. Mindez pedig nemcsak az újlakás-árakra hat, hanem a használt lakások árát is felhúzza.
– Az építőanyagárak soha nem látott magaslatokban kerültek.
– Igen, ezért a kormány nagyon erőteljes és hathatós lépéseket foganatosított a napokban. Elsősorban az építőanyagárak további emelkedésének megakadályozását tűzte ki célul. Ezt magam is nagyon indokoltnak látom, hiszen jelentős mértékben külföldi dominanciájú és oligarchapiacok extra profitnyeréséről beszélhetünk.
– Építőipari oligarchapiacok?
– Igen, ezek azok a cégek, amelyeknél az erőfölénnyel való visszaélés és a túlzott profitszerzés esete is jó eséllyel fennáll.
A kormány a lakhatást nemcsak támogatásokkal, hanem kormányzati, gazdaságpolitikai védőintézkedésekkel is kívánja elősegíteni, hogy a lakásárak elérhetők legyenek a magyar családok számára.
Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)
– A családalapítást ösztönző magyar támogatások lefölözésére ráállt a külföldi építőipar?
– Igen, a kialakult helyzetben azt lehet diagnosztizálni, hogy a megnövekedett állami támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője a külföldi építőanyag-gyártó cégek voltak. Mindez nem egyezik a kormány szándékával, és valljuk be: a társadalom igazságérzetével sem. Ezért volt indokolt ez a több pontból álló intézkedéscsomag, amit a kormány életbe léptetett, hiszen nyilvánvalóan ezek a támogatások a családok lakáshoz jutását kell, hogy segítsék, nem pedig az elsősorban külföldi építőanyagot forgalmazó cégeket.
– Tudjuk, hogy hazánkban mennyi a külföldi vagy a magyar tulajdonú építőanyag-felhasználás?
– Természetesen. Az építőanyagok mindegy fele importból származik. A másik felében ugyancsak döntő a külföldi cégek pozíciója. A hazánkban felhasznált építőanyagok mintegy háromnegyede mögött külföldi érdekeltségek állnak.
A magyar építési nyersanyagok, a kavics, a sóder, a homok, a tüzelőanyagok külföldre vitelét a kormány jelenlegi intézkedésével korlátozta. Ilyen módon is növelve a hazai kínálatot, csökkentve az árakat.
Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)
– A pandémia megmutatta, hogy tömegek képesek otthonról elvégezni a munkájukat. Sokan gondolkodnak abban, hogy kisebb településekre költözzenek?
– Igen, eljött a változás ideje. Valóban egyre többen látják úgy, hogy távmunkaszerűen, „home office-ban” dolgoznának. Kétségtelen, hogy ebben a pandémia is döntő szerepet játszott, mert sokakat megerősített korábbi benyomásaiban.
A magyar fiatalok egy része kifejezetten érzékeny a klímaproblémákra, ezért a pandémiától függetlenül is keresik a csendet, a természetközeliséget.
A jelenleg családalapítás előtt álló generáció már elmozdult abba az irányba, hogy kertes házban, természetközelibb, emberibb, kevésbé zsúfolt helyekre költözzön. Az idősebb korosztálynál is egyre inkább megfigyelhető a „kétlakiság”. Sokan tavasztól őszig a vidéki természethez közelibb lakhatási lehetgekőséet használják ki. Mindezeket a változásokat egyértelműen pozitív fejleménynek látom.
(Forrás: Pixabay.com)
– A klímaváltozások milyen kihívást jelentenek?
– Jelentőseket. A klímaváltozás és az uniós szabályozások miatt is rendkívüli mértékben felértékelődnek a lakásfelújítások. Jelenleg mind az energiafogyasztás és környezetterhelés, mind pedig a lakások műszaki állapota tekintetében Magyarország még rendkívül rossz helyzetben van.
– A bérlakások mennyire jelenthetnének segítséget a lakhatás nehézségeinek enyhítésében?
– Meglátásom szerint szükség lenne a bérlakások tömeges létrehozására. Lenne rá igény, de jelenleg nem látom azt a működőképes modellt, ami piaci vagy szociális alapon tömeges bérlakásépítést tenne lehetővé.
Különböző modellek létezhetnek: munkáltatói, önkormányzati vagy pedig harmadik szereplő által megszervezett bérlakásépítési lehetőségek.
Jelenleg abba az irányba kellene elmozdulni, hogy rendkívüli óvatossággal és komoly előzetes számításokkal, modellkísérletekkel megtaláljuk azt a bérlakásmodellt, mely fenntartható Magyarországon. Ehhez pedig úgy jutnánk, hogy mintaprojektek keretében a legígéretesebb két-három modellt elindítanánk, s így néhány év elteltével megállapíthatnánk, hogy Magyarországon melyik működik jól.
Tóth Gábor
A fiatalok lakáshoz jutását további programokkal kell segíteni
Egyes házasságokat is újra kell indítani a járvány után – Benda József a Vasárnapnak
A negyven év felettieken is múlik, hogy elfogy-e a magyar – cselekedni kell
