Most van a legnagyobb szükség a családbarát politikára
Tragikus népesedési adatok láttak napvilágot, de a helyzet nem reménytelen.
Nemrég közölte a Központi Statisztikai Hivatal a 2025-ös év első harmadának népmozgalmi adatait. Ezekből kiderül, hogy a januártól áprilisig terjedő időszakban kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban. Persze ez nem is meglepő, ez még jó darabig így is lesz, hiszen a szülőképes korú nők száma is csökken. Az összehasonlításhoz és a demográfiai trendek jobb megértéséhez így mindig érdemesebb a termékenységi arányszám elnevezésű adatot használni, amely azt mutatja meg, hogy a szülőképes korban lévő nők átlagosan mennyi gyermeket vállalnak. Ha ez 2 felett van, az azt jelenti, hogy növekszik a népesség, hiszen az anyák több, mint 2 gyermeknek adnak életet, tehát a szülők már nem csak „önmagukat reprodukálják”. E kis magyarázat után nézzük, hogy ezt a mutatót tekintve hogyan is állunk. 2025 első harmadában a termékenységi arányszám Magyarországon 1,28 volt a 2024 hasonló időszakában mért 1,37-hez képest.
A friss adat annak fényében még riasztóbb, hogy a 2010-es évek végén már 1,6 közelében is voltunk.
Akkoriban jól látszott, hogy a 2013 után meghozott nagyvonalú családpolitikai intézkedések: a csok, a babaváró hitel, a családi adókedvezmény rendszere (és még hosszan lehetne folytatni a sort) évek múltán meghozták a hatásukat, és Magyarország valóban a csoda kapujában állt. Szívós és kitartó munkával sikerült elérni azt, hogy a riasztó népesedési trend bevándorlók nélkül elkezdjen megfordulni, hiszen a magyarok egyre több gyermeket vállaltak! Csakhogy 2020 után jött a válságok sora. A Covid, majd a háború mind-mind olyan események voltak, amelyek bizonytalanságot szültek mindenkiben, így természetesen a fiatal párokban is, ami általában a gyermekvállalási kedv csökkenéséhez vezet, hiszen nagyon sokan ilyenkor inkább kivárnak.
Ráadásul a válságok okozta gazdasági nehézségek is bizonytalansághoz vezettek, a háború és a szankciók miatt felerősödő infláció pedig a családtámogatások reálértékének gyors csökkenését hozta magával.
És mivel ezek a családokat érő sokkok késleltetve jelennek meg a statisztikákban, a mostani, kiábrándító népesedési adat valójában az elmúlt 4 nehéz év hatásait mutatja. A kormány ugyanakkor felismerte, hogy az egyszer már elért eredményekhez vissza lehet és vissza is kell térni. Így a gyermekvállalás újbóli ösztönzése érdekében a kabinet a családi adókedvezmény megduplázásáról, újabb otthonteremtési támogatásokról és a két-, valamint a háromgyermekes édesanyák szja-mentességéről döntött. Ezek olyan nagyvonalú intézkedések, amelyeket a 2010-es évek közepén láttunk, és amelyeknek a hatása évekkel később, 2018-2019 környékén már a népesedési adatokban is megmutatkozott. Most is erre számíthatunk:
az év második felében és jövőre induló programok hatása jó eséllyel 2029-2030 környékén lesz érezhető a termékenységi arányszám változásában.
Persze ehhez még egy szempontnak érvényesülnie kell, ez pedig a kiszámíthatóság. A Covid és a háború megmutatta, hogy a váratlan és bizonytalanságot eredményező események milyen rossz hatással vannak a gyermekvállalási kedvre. Ugyanez a helyzet egy esetleges kormányváltással is. A családoknak ugyanis jelenleg komoly biztonságot ad az, hogy számíthatnak a kormányra, hogy 15 éve a kabinet mindent elkövet azért, hogy bárhogy is alakuljon a gazdasági helyzet, a családok helyzete rosszabb semmiképp se legyen, és ha lehet, inkább javuljon. Egy kormányváltás esetén pedig ez a védőháló egyik pillanatról a másikra tűnne el. A 2010-es évek vége megmutatta, hogy igenis meg lehet változtatni a negatív demográfiai trendeket. Ha összefogunk, ez újra sikerülhet!
Vezetőkép: illusztráció. Forrás: Freepik
