Íme, a világ fejtetőre állt

felfordult világ

A kortárs gyerek- és ifjúsági szerzők, írók, illusztrátorok és gyerekkönyves szakemberek közel kétszáz aláíróval kiadtak egy nyilatkozatot, miszerint a június 15-én elfogadott, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény bizonyos része „súlyosan korlátozza a szólás- és gondolatszabadságot, az alkotás szabadságát és sértheti a gyermeki jogokat”. Ha olvasták volna, hogy miről is szól pontosan az átfogó szexuális nevelés, amelyet hazánkra is rá akarnak nyugatról kényszeríteni, akkor biztosan nem írták volna alá a nyilatkozatot. 

Ép ésszel fel nem fogható

Mintha mindannyian más szűrőn keresztül néznénk a világot. De vajon torzíthatnak annyit ezek a szűrők, hogy egészen elferdítsék a valóságot?

Örkény István egyik egyperces novellája juthat eszünkbe erről: Arról, hogy mi a groteszk.

„Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni: Köszönöm.
Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról.
Íme, a világ fejtetőre állt.”

Valahogy így érzi magát az ember, mikor megpróbálják neki elmagyarázni, miért fontos, hogy a gyermekeink idő előtt találkozzanak a szexuális kisebbségek aberráltságaival. Ép ésszel fel nem fogható, hogy valaki, akinek gyermeke van, miért nem örül annak, hogy végre született egy olyan törvény, amely védi a kiskorúakat, hogy ez a nyugatról beáramló, erőszakosan támadó, a konzervatív értékeket felszámoló ideológia nehogy megfertőzze őket.

felfordult világ

„Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról” (A kép forrása: Pixabay)

A felvilágosító beszélgetés mindenkor a szülő dolga

Semmi probléma azzal, ha valaki más, mint a többség. Az „élni, és élni hagyni” elve jól tud működni. De az mélységesen dühítő, amikor lobbiszervezetek nevelés címszó alatt, a szülők háta mögött érzékenyítenek az óvodákban és iskolákban. Mi szükség erre? Mikor eljön az ideje, úgyis beszélni kell a tényekről a gyerekeknek. Hiszen akarva-akaratlanul, úgyis szembe találkoznak a transzgender-irányzatokkal. De ez a felvilágosító beszélgetés mindenkor a szülő dolga, mindenki akkor és úgy teszi, ahogy azt jónak látja.

Ötvözni érdemes a hagyományost a kortárssal

Egy gyermek, illetve egy család életében a mindennapi „betevő” a mese. A könyvolvasás pótolhatatlan élménye nagyon sokat számít a gyermek személyiségfejlődésében, beszédkészségének, gondolkodásának alakulása szempontjából. Meghatározó, hogy milyen könyveket olvasunk nekik. Ez a mi felelősségünk, szülőké. Fontos átadni a gyerekeknek a régi klasszikusokat, mint a Magyar népmesék, Benedek Elek vagy éppen Csukás István meséi, de szükséges nyitni a kortárs gyermekirodalom felé is. Míg például a Magyar népmesék egyfajta erkölcsi iránymutatást adhatnak, addig a mai modern történetek a gyermekek mindennapi problémáit dolgozzák fel. Nagyon praktikus kis mesék az újak is. A kettőt ötvözve érdemes „adagolni”.

Magyar népmesék

Fontos átadni nekik a régi klasszikusokat, mint a Magyar népmesék, Benedek Elek vagy éppen Csukás István meséi (Fotó: Vasarnap.hu)

A kortárs gyerek- és ifjúsági szerzők, írók, illusztrátorok és szakemberek nyilatkozata

Mégis, hogy kapcsolódik össze a nemrég megszavazott, gyermekeink testi és lelki egészségét szem előtt tartó új pedofilellenes törvény és a kortárs meseirodalom? Úgy, hogy a kortárs gyerek- és ifjúsági szerzők, írók, illusztrátorok és gyerekkönyves szakemberek közel kétszáz aláíróval kiadtak egy nyilatkozatot, miszerint a június 15-én elfogadott, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény bizonyos része „súlyosan korlátozza a szólás- és gondolatszabadságot, az alkotás szabadságát és sértheti a gyermeki jogokat”. Álláspontunk szerint ez a rendelkezés „megfosztja a gyerekeket attól a lehetőségtől, hogy az őket körülvevő teljes társadalmi valóságról, az abban létező sokféle kisebbségről, azok helyzetéről képet, méghozzá a nekik szóló irodalmi szövegekben, művészi igényességgel megalkotott képet is kaphassanak”.

Az aláírók szerint az irodalom feladata, hogy lehetővé tegye „a másfajta nézőpontok elsajátításának képességét, a kritikai gondolkodást, az együttérzést, az elfogadást, a megismerést, a saját álláspont kialakításának lehetőségét”.

kortárs gyermekirodalom

A kép forrása: Vasarnap.hu

Miről is szól pontosan az átfogó szexuális nevelés?

A nyilatkozat láttán felvetődik újra a kérdés: biztos, hogy ugyanazt a valóságdarabot nézzük, vagy ennyire torzít a szűrő?

Marék Veronika író-illusztrátor, akinek a Boribon és a Kippkopp könyveket köszönhetjük, Berg Judit író, a Lengemesék, a Rumini-sorozat, a Maszat- és Sári-könyvek szerzője, Agócs Írisz, a Maszat-könyvek illusztrátora, Pásztohy Panka író, illusztrátor, a Pitypang- és Lili-könyvek alkotója és végül Vadadi Adrienn író, az óvodások életéről szóló, számos mesekönyv szerzője (Leszel a barátom? Örökké óvodás maradok) is mind az aláírók között van. Hogy merje az ember ezek után a kezébe venni a további munkáikat?

Ha a fenti szerzők olvasták volna, hogy miről is szól pontosan az átfogó szexuális nevelés, amelyet hazánkra is rá akarnak nyugatról kényszeríteni, akkor biztosan nem írták volna alá a nyilatkozatot. Ha ez a törvény nem születik meg, akkor bármelyik pillanatban az óvodák és iskolák tananyagi között találhattuk volna a WHO vagy az UNESCO által előírt felvilágosító ajánlást. Abban pedig nem lett volna köszönet! Meg kell védeni a kiskorúak ettől a fertőtől, mert a következő generációk testi és lelki fejlődése múlhat rajta.

Bartos Erika

Bartos Erika könyvei (Fotó: Vasarnap.hu)

Érzékenyítés, a szó nemes és hasznos értelmében

Itt kell csendben megjegyezni, hogy Bartos Erika, az igazán klasszikusnak számító kortárs mesekönyvek írója és illusztrátora nem szerepel a listán. Generációk nőttek fel a Bogyó és Babóca sorozatán, családok izgulták végig Anna, Peti és Gergő felcseperedését, sokak kalandozták végig és ismerték meg Brúnóval Budapest épületeit és természeti kincseit, és a sort hosszan folytathatnánk. Az érdekesség mégis az, hogy Bartos Erika az eddig felsorolt írók közül az, aki a leginkább érzékenyít – csak éppen a szó nemes és hasznos értelmében.

Ő az, aki mesehősein keresztül megismerteti a gyermekekkel a hátrányos helyzetben lévő emberek, például a vakok, siketek, mozgáskorlátozottak világát. Finom érzékenységgel beszél az elmúlásról, a születésről, az örökbefogadásról, a válásról. Odaadó szeretettel mutatja be a család fogalmát, az egymást segítő, egymással kapcsolatban lévő generációk összetartását. Ő az, aki tényleg különleges hangsúlyt fektet arra, hogy a gyermekek megismerjék a hátrányos helyzetű társaikat, szövegeivel és karakteres rajzaival odafigyelésre, elfogadásra, egymás segítésére és a szeretet erejére tanítja a következő nemzedéket.

Segítő könyvei pedig – amelyek karitatív felajánlásból születtek – súlyosan beteg gyermekek történetei által segítenek feldolgozni a borzalmas betegségek fájó tapasztalatait, valamint a negatív kórházi és orvosi emlékeket.

Inkább róla kellene érzékenyítés címszó alatt példát venni, mert amikkel ő foglalkozik, azok valós és fajsúlyos problémák, amelyek sajnos sok kisgyermeket érintenek!

 

Miről is szól valójában az átfogó szexuális nevelés?

Érzékenyítsük a legkisebbeket is: megjelent az első szivárványos lapozó Magyarországon

Iratkozzon fel hírlevelünkre!