Budapest elveszett tetődíszei XXXII.

Számtalan fénykép és dokumentum bizonyítja, hogy a szocializmusban szándékosan pusztították a II. világháborúban és az 1956-os forradalom során többé-kevésbé megrongált díszes tetőzetű házakat. Budapest még szebb és még látványosabb lenne, ha a homlokzatok felújításával párhuzamosan az eredeti tetőszerkezeteket is visszaépítenék. Immár harminckettedik alkalommal jelentkezek olyan épületekkel, amelyek egykoron a főváros ékességei voltak, napjainkban azonban rájuk sem lehet ismerni az érzéketlen átalakítások miatt.

Óbudán a városházától jobbra található a Gebhardt-ház, amelyben Gebhardt József fűszer- és dohánykereskedése üzemelt. Ma is látható formáját 1905-ben nyerte el, mikor is a kétszintesre bővített házban a családon kívül még nyolc–tíz bérlő kapott helyet. Az eklektikus stílusú háznak az 1950-es évek végéig két ízléses saroktornya volt. Elbontásának okát a mai napig nem tudjuk, de az akkori város- és kultúrpolitika nem igazán kedvelte, így ahol tehette, elbonttatta a monarchiabeli épületek homlokzat- és tetődíszeit.

Gebhardt-ház az óbudai főtéren még a tornyaival (Forrás www.egykor.hu)

A Gebhardt-ház szépen karbantartott homlokzata nem pótolja az elveszett tetődíszeit (Forrás: www.villamosok.hu)

Kevesen tudják, hogy a szecesszió stílusirányzat kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. Az építészetben egyértelműen az eklektikával szemben határozta meg magát, és került minden olyan elemet, amely a historizmusra utalt. Helyettük az organikus elemek domináltak.  A Visegrádi és a Balzac utca sarkán álló bérház is szecessziós stílusban épült 1911-ben. Sarokrészén egykor egy manzárdablakos torony állt, amelyet statikai okokra hivatkozva 1967-ben távolítottak el, sok más budapesti toronyhoz hasonlóan.

A Visegrádi utca 25 szecessziós homlokzata az 1900-as évek elején kifejezetten formabontónak és modernnek számított (Forrás: FSZEK)

Napjainkban a saroktorony már nem látható, de az épület homlokzatdíszei még többé-kevésbé megvannak (Forrás: www.maps.google.com)

A Baross utcában található a józsefvárosi polgármesteri hivatal épülete. A Sivirszky Antal által megálmodott „előljáróság” 1897–1899 között épült fel. Érdekesség, hogy Sivirszky Antal készítette a terveket a budai Ördög-árok befedésére is. (A budai hegyvidéken eredő kis patak a tavaszi esőzések alkalmával a Tabánban halálos áldozatokkal járó özönvizeket okozott.) Az eklektikus, de erős reneszánsz jegyekkel rendelkező kétszintes épület párkányzatát számos helyen timpanon díszíti. A főhomlokzat fölötti timpanonban Mátrai Lajos szoborkompozíciója látható, amely az elöljáróság működési körét jelképező alakokat mutat be, mint például közoktatás, közegészség, közélelmezés és vásárügy, ipar, közjótékonyság és szegényügy. A tetőzetet több helyen gazdag bádogdíszekkel ellátott, erősen tagolt magastető díszítette. Érdekesség, hogy az átadáskor még a gőzfűtés mellett „légszeszvilágítás” volt, az áramot csak később vezették be a világításhoz. Még a második világháború előtt történt bővítésekor elbontották a tetőzetet és egy újabb szintet húztak fel a helyére. A beavatkozással a központi timpanon és a szobrok is egy szinttel feljebb kerültek, de a felettük elhelyezkedő tetődíszeket már nem építették vissza.  

A józsefvárosi elöljáróság épülete a századfordulón (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Az eredeti épület ugyan egy szinttel alacsonyabb, de sokkal mutatósabb volt (Forrás: www.maps.google.com)

A Vajda Péter utca 7–13. szám alatt található a több lépcsőházból álló székesfővárosi kislakásos bérház tömbje, amelyet Márkus Géza és Spiegel Frigyes tervezett. Az 1912-re elkészült szecessziós jegyeket magán viselő épület négy főhomlokzattal rendelkezett. A négy főhomlokzat tetejét magastető és díszes bronz záróelem koronázta. A tervezőpáros még a kéményeket is stílusosan, a magastetőkhöz hasonló kinézetre tervezte meg. A II. világháborúban az épület több belövést kapott, a tetődíszek is kisebb sérüléseket szenvedtek. Az 1950-es évek elején – a tető sérüléseinek kijavítása helyett – az összes magastetőt elbontották, helyére egy ötödik szintet építettek, illetve az összes homlokzatdíszétől is megfosztották.

Az épülettömb még eredeti tető-és homlokzatdíszekkel (Forrás: FSZEK)

Napjainkban egy jellegtelen, külvárosi ház képét mutatja a tisztviselők egykori tömbje (Forrás: www.maps.google.com)

A Bartók Béla út 46. sz. alatt ma egy kormos homlokzatú, egyszerű bérházat láthatunk. Pedig az 1909-ben épült eklektikus sarok bérháznak gazdag tetődíszei voltak: a két szélén kupola, sarokrészén egy torony, mögötte pedig egy kisebb kupola helyezkedett el. A visszaemlékezések szerint a saroktorony az 1956-os forradalom idején súlyosan megsérült, de az épület két szélén található kupolák még az 1970-es évek elején is a helyükön álltak. 1973-ban egy tetőfelújítás alkalmával minden tetődíszét elbontották és egyszerű sátortetővel látták el.

A Bartók Béla út az 1910-es években. A kép jobb oldalán látszódik a sarokház díszes tetőzete (Forrás: www.egykor.hu)

A Bartók Béla út és a Lágymányosi utca kereszteződésében álló mind a négy épület kupolával, toronnyal és gazdag tetőornamentikával rendelkezett. Ma semmi nincs meg belőlük (Forrás: www.maps.google.com)

(A cikksorozat a jövő héten folytatódik!)

 

Fecske Gábor László

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!