Negyedmillió üldözött kereszténynek már segítettünk – Azbej Tristan a Vasárnapnak

– A vírushelyzet látványos enyhülésével újra felpezsdült a diplomácia is: a közelmúltban Bosznia-Hercegovinában járt, a napokban pedig Libanonba indul – az útnak ünnepélyes apropója van. Magyarország ismét segített?

– Azért utazok Libanonba, mert most kerül sor egy, a Hungary Helps program segítségével újjáépült gyönyörű templom felszentelésére. Magyarország humanitárius szerepvállalásának keretében mintegy 63 templom felújítását segítjük az országban, valamint a bejrúti kikötőben történt kettős detonációt követően gyorssegélyt is küldtünk, ami akkor a kormányhatározatot követően 24 órán belül megérkezett a támogatottjainkhoz.

– A robbanások és a pusztítás híre bejárta a világsajtót, de ahogy lenni szokott, a szerencsétlenül járt tömegek sorsáról azóta keveset hallunk. Miben tudott segíteni Magyarország?

– A kikötőben történt robbanásokban legkevesebb 207 ember életét veszítette, és mintegy háromszázezer bejrúti vált hajléktalanná. Az ország stratégiai gabonatartaléka megsemmisült, teljes városrész dőlt romba, kórházak váltak használhatatlanná. A helyiek akkor azt mondták, gyors és hatékony segítségre van szükségük, mi pedig ebben nagyon jók vagyunk. Mostani utam során több olyan családdal is találkozok majd, akik azóta visszaköltözhettek felújított, ismét lakható állapotú lakásaikba a magyar segítségnek köszönhetően. De azonnali segítségnyújtásunk az akut egészségügyi problémára is reagált. Egymillió eurónak megfelelő összeggel, közel 347 millió forinttal tudtuk segíteni a bajba jutottakat.


Hirdetés

– Korábban Libanont úgy jellemezte, mint a Közel-Kelet utolsó tömbben élő keresztény közösségének otthonát. Milyen helyzetben van jelenleg a helyi kereszténység?

– Libanon valóban az utolsó ilyen állam: lakosságának körülbelül egyharmadát adják a keresztények, egyharmadát a szunnita muzulmánok és egyharmadát a síita muzulmánok. Az ott élők kialakították a békés együttélés modelljét, amelyet a közösségek közötti harmonikus együttműködés jellemez. Ugyanakkor az ország megannyi jelentős kihívással küzd: közel egy éve nem tud kormányt alakítani, a gazdasági nehézségek miatt a bankrendszere befagyott, az egészet pedig tetézte egy humanitárius válság, amikor a lakosság felének megfelelő számban érkeztek menekültek – olyan emberek, akik valóban háborús helyzet, valóban üldöztetések elől menekültek ide.

A körülbelül 4,4 milliós Libanonba megközelítőleg kétmillió menekült érkezett, rendkívül megterhelve az ország teljesítőképességét. Mindennek hatására a keresztények körében is megindult egy exodus, ami a legrosszabb forgatókönyv megvalósulását vetíti előre, ha nem cselekszünk.

– Valóban az a jó válasz, ha humanitárius válság idején templomokat újítunk fel?

– Működésünk alapelve, hogy helybe visszük a segítséget és abban segítünk, amire a helyiek elmondása szerint szükség van. Amikor megkérdeztük, miben tudjuk támogatni őket, libanoni barátaink azt kérték, segítsük megmenteni a templomaikat – mert később a templomaik mentik meg őket. A 63 templom közül – amelyekre 1 063 000 000 forint támogatást adtunk – többet már át is adtak.

Van olyan szakrális épület, amely még nincsen kész, de már most a felszentelését követő egy teljes évre minden hétvégére be van táblázva hálaadó istentiszteletekkel és családi liturgiákkal: esküvőkkel, keresztelőkkel. A templomok a keresztény közösség összetartozásának és helyben maradásának biztosítékai.

– Felmerül a kérdés, miért a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, vagy ciprusi partneren keresztül jut el a támogatás Libanonba, miért nem – a szó szoros értelmében – közvetlenül?

– Ahogy említettem, egy összeomlott bankrendszer ellenére kellett eljuttatnunk a támogatást a bajba jutottaknak. Erre az a megoldás kínálkozott, hogy a tizenhat libanoni keresztény egyház közül legnagyobb maronita közösség ciprusi püspökségén keresztül küldtük el a magyar támogatást, így az biztonságosan és hatékonyan jutott célba rekordidő alatt.

– A budapesti katolikus egyetem a templomfelújítási programunkban vesz részt, kutatóik szakmai segítséget nyújtanak nekünk az épületek kiválasztásában és a munkafolyamat ellenőrzésében egyaránt. Alapelvünk, hogy a támogatásokat nem a nehezen, vagy egyáltalán nem átlátható nagy nemzetközi szervezeteken keresztül küldjük el, hanem célzottan és helybe visszük. Megbízható partnereket választunk ki a közös munkára, olyanokat, amelyek átláthatóak és ellenőrizhetőek.

„A templomok a keresztény közösség összetartozásának és helyben maradásának biztosítékai”. Fotó: Varga Gergő Zoltán, Vasarnap.hu

– Demagóg felvetés, de azt hiszem, átérezhető, ha azt mondjuk, a magyar adófizetők pénzéből inkább itthoni problémákat kellene megoldani és nem tőlünk távoli országok templomait felújítani…

– Alapelvünk, hogy a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van és nem a bajt hozni Európába. Kiszámoltuk, hogy abból a pénzből, amiből egy menekült családnak házat tudnánk építeni Magyarországon, öt családnak tudunk házat építeni azokon a területeken, ahol nehéz helyzetben vannak a keresztények, de szeretnének tartósan a szülőföldjükön boldogulni. Közös érdek, hogy a migrációs hullámokat megelőzzük és mindenki a saját otthonában élhessen méltó körülmények között – így tartósan a magyar adófizetők pénzét is a legokosabban költjük el, a magyar gazdaságnak is kedvezünk.

340 millió keresztényt üldöznek világszerte a hite miatt, közülük negyedmilliónak tudott a Hungary Helps program ezidáig segíteni. Ez látszólag eltörpül a baj nagysága mellett, mégis, erőn felül teljesítünk. Természetesen Libanon problémáit sem fogja tudni Magyarország egyedül megoldani, de a programunk modellértékű.

– A támogatások közpénzből valósulnak meg – hogyan tudják ellenőrizni a költéseket?

– Én és a kollégáim is utazunk a támogatott helyekre és ellenőrizzük a megvalósított projekteket. Szigorú szabályok kötik a támogatott partnereinket, hogy átlátható maradjon a folyamat. A politikai-szakmai munkát elvégző államtitkárság mellé létrehoztuk a Hungary Helps Ügynökséget, amely a támogatásokat kezeli és partnereinknek segítséget is nyújt – nem várható el például egy nyugat-afrikai, üldözött kisközösségtől, hogy minden adminisztrációs feladatot önállóan el tudjon végezni abban a környezetben, ahol az életben maradásért kell küzdeni. De Magyarország segít – ebben is.

 

Vágvölgyi Gergely

A legnagyobb támogatást Magyarország nyújtotta a keleti diákoknak – bejrúti egyetemi tanár a Vasárnapnak

A legnagyobb támogatást Magyarország nyújtotta a keleti diákoknak – bejrúti egyetemi tanár a Vasárnapnak

 

Kiemelt kép: Facebook, Azbej Tristan hivatalos oldala.

'Fel a tetejéhez' gomb