Készek vagyunk visszavásárolni a ferihegyi repteret – Palkovics László a Vasárnapnak

„Tárgyalásos megoldásra törekszünk, a kormánybiztosi megbízatásom az előkészítési feladatok elvégzésére szól. Van egy konzorcium, egy koncessziós szerződés, amiben mindenkinek be kell tartania azt, amit vállalt. Ha nem tudja vagy nem akarja betartani, akkor viszont változtatni kell. Mi készek vagyunk a helyzet rendezésére.” – nyilatkozta lapunknak dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, akivel a Gyurcsány-kormány alatt elkótyavetyélt ferihegyi reptér és a MÁV Cargo esetleges visszavásárlásáról beszélgettünk.

– Régi terve a kormányzatnak, hogy tulajdont szerezzen a Budapest Airportban.

– Nemcsak, hogy tulajdonrészt szeretnénk szerezni, azt akarjuk, hogy ismét többségében magyar tulajdonosa legyen a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek, az ország legfontosabb légikikötőjének. A gazdaság újraindításának sikere jelentős részben a turizmus fellendítésén múlik, a reptéri szolgáltatások minősége nemcsak az utasok kényelme, hanem az országimázs szempontjából is kulcskérdés. 2005-ben a Gyurcsány-kormány hozta meg azt a szakmailag teljesen téves, hosszabb távon gazdasági szempontból is veszteséges, politikai döntést,

amelynek alapján hetvenöt évre koncesszióba adták a budapesti repteret egy külföldi befektetőnek.

 

dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

Az akkori kormányzat nem gondolta át azt, hogy Magyarországon a turizmusnak milyen kiemelkedő szerepe lehet a következő évtizedekben. Ráadásul azt sem mérlegelték kellőképpen, hogy ez az egyetlen nagy repülőterünk van.

Nem számoltak azzal sem, hogy mi történik akkor, hogy ha egy olyan tulajdonos jön, akinek a budapesti reptér igazából nem fontos.

A mostani tulajdonosi kör a repülőtérben csak egy dolgot lát: a befektetést.

– Az egykori megállapodás már közel sem előnyös Magyarország számára?

– Sajnos már a kezdetek óta nem úgy működnek a dolgok, ahogy az elfogadható lett volna. Jól emlékezhetünk arra, hogy egészen a legutóbbi évekig milyen állapotban volt a repülőtér. A külföldiek Magyarországra érkezve nyomasztó első benyomásokat szerezhettek, zsúfoltsággal, töredezett csempékkel és piszkos mosdókkal találkozhattak ott. Nem is beszélve a bádogos, birkaakol-szerű utastérről, amely végképp nagyon méltatlan volt.

Mindannyian tudjuk, hogy egy igazi európai repülőtér nem így néz ki.

Míg Budapest lemaradt, addig Bécs, Pozsony, Prága, Varsó, Bukarest nemzetközi repülőterei fejlődtek és komoly sikereket értek el. Nekünk meg maradt egy egyre jobban leamortizálódó repülőtér, amelynek működésébe, fejlesztésébe az állam érdemben nem szólhatott bele.

A jelenlegi fő tulajdonos kanadai nyugdíjalap itteni cégét nem szeretném kritizálni, ők a saját üzleti érdekeiket nézik. Nem annyira fontos számukra, hogy a magyar gazdaságfejlesztéshez, az idegenforgalom élénkítéséhez, a közlekedéspolitikai célok eléréséhez egy modern és kulturált repülőtérrel járuljanak hozzá.

– Nem sikerült a kormányzatnak a fejlesztési stratégia fontosságáról meggyőzniük a tulajdonost?

– A legjobb az lenne, ha az állam nemcsak szabályozóként, a fejlesztési források gazdájaként, stratégiaalkotóként, hanem tulajdonosként dolgozhatna a szolgáltatási színvonal emelésén. Ennek érdekében mi tennénk egy méltányos ajánlatot a reptér megvásárlására.

Ha ez ebben a formában nem lehetséges, akkor a Magyar Állam többségi tulajdonát szeretnénk valamilyen módon visszaállítani.

Nyugati repülőtér. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)

Tárgyalásos megoldásra törekszünk, a kormánybiztosi megbízatásom az előkészítési feladatok elvégzésére szól. Van egy konzorcium, egy koncessziós szerződés, amiben mindenkinek be kell tartania azt, amit vállalt. Ha nem tudja vagy nem akarja betartani, akkor viszont változtatni kell.

Mi készek vagyunk a helyzet rendezésére.

– Hogyan alakult az elmúlt évek utasforgalma?

– A repülőtér számai jól alakultak az elmúlt tíz évben. Mindez azonban nem azért történt így, mert a repülőtér maga jól működött. Hanem azért, mert Magyarország és Budapest vonzó az üzletemberek és a turisták számára is.

A repülőtér ebből profitált, viszont a folyamatos bővülést nem követte az ottani szolgáltatások színvonalának szükségszerű emelése.

A kelleténél egy fokkal nehezebb eredményes közlekedéspolitikát, gazdaság- és turizmusfejlesztést csinálni akkor, ha a legnagyobb repülőterünk tulajdonosa nem akarja kivenni a részét e folyamatokból. Ezért azt mondjuk, hogy ha nem tudják az utasok jogos elvárásaihoz igazodva működtetni a budapesti repteret, akkor beszéljük meg, teszünk egy ajánlatot.

Ferihegyen maradt a fapados szolgáltatás. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)

– Erre most valós esély mutatkozik?

– Úgy gondolom, hogy igen. A mostani tulajdonosnak ez befektetés. Ha megnézzük azt, hogy az elmúlt évben hogyan alakult a légi közlekedés helyzete, teljesítménye a világjárvány miatt, akkor jelenleg ráfizetéses befektetés.

Arra lehet számítani, hogy a vírus tartósabban alakítja át a nemzetközi repülés szerkezetét.

Ha a korábban magas utasforgalom visszarendeződése több időt igényel, a profitvezérelt tulajdonosnak érdemes lehet inkább mással foglalkoznia. Számukra ez egy üzleti döntés, számunkra viszont fontos gazdaság- és közlekedésfejlesztési, sőt nemzetstratégiai kérdés.

A Gyurcsány-kormány eladta a MÁV Cargo-t is.  Képünk illusztráció. (Forrás: Picabay.com)

– A Gyurcsány-kormány alatt egy másik nagy állami cég a MÁV-Cargo is külföldi kezekbe került.

– Igen, a baloldal pillanatnyi költségvetési érdekektől vezérelt, önfeladó, jövőfelélő gyakorlata okolható azért is, hogy osztrák tulajdonba került a MÁV Cargo. Gyurcsányéknak egy jövedelmező üzletág elkótyavetyélésével együtt sikerült 300 milliárd forintra feltornáznia a nemzeti vasúttársaság adósságállományát.

A Rail Cargo Hungary esetében azért kicsit más a helyzet, mint a reptér-üzemeltetővel, mert az ottani vezetéssel, a magyar menedzsmenttel hagyományosan jó az együttműködésünk.

Korábban voltak tapogatózó tárgyalások, felmerült, hogy esetleg a Magyar Állam beszállna, vagy visszavenné a vállalatot. Ezekből egyelőre nem lett semmi, ezen a területen lehet, hogy érdemesebb egy új céget felépíteni, mint megvenni a régit.

– Több országban gyakori, hogy a veszteséges személyszállítást a nyereséges teherszállítással próbálják kiegyensúlyozni. Akkor erre így lenne lehetőség?

– A vasút esetében három fontos tényezőről beszélhetünk: az egyik valóban a teherszállítás, a másik a személyszállítás, de nem feledkezhetünk meg az infrastruktúra használatáról sem. Ezt a hármat kell együttesen megvizsgálni.

A vasúti szállítmányozó cég fontos, de az igazi érték az maga a vasúti hálózat!

A hazai teherszállítás nagy jövő előtt áll. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)

Jelentős az előnyünk a térségben, mert alapvetően egy kimagasló sűrűségű, és a fejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan javuló minőségű hálózatunk van. Megkezdődött a kifejezetten a tehervasúti forgalmat kiszolgáló V0 előkészítése is.

A Záhonytól Győrig tartó új cargokorridor elkerüli majd a fővárost, de útközben felfűzi a nagy ipari központokat is.

Ha össze kell hasonlítanom, hogy mi a fontosabb, hogy legyen egy nagy nemzeti vasúti szállítmányozó cégünk, vagy hogy nemzeti kézben legyen az ország első számú repülőtere, akkor egyértelmű, hogy az utóbbi élvez elsőbbséget. A gazdaság eredményes újraindítása érdekében dolgozunk azon, hogy a ferihegyi repülőtér ismét magyar tulajdonba kerülhessen.


Tóth Gábor

Szita Károly: A magányos farkasok kora lejárt

Süli János: A magyar versenyképesség az olcsó energián is múlik

Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre