A baloldal szóhasználatában mindenki menekült, aki Európába érkezik

Az egyre radikálisabbá váló baloldali liberális erők arra tesznek kísérletet, hogy balra tolják a politikai „játékteret” Európában - jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője pénteken. A politikus a XXI. Század Intézettel közös konferenciasorozatának második, Jobb/közép című online rendezvényén ezt úgy szemléltette, mint egy vívópástot, amelyet hirtelen több méterrel elmozdítanak az egyik irányba, így aki korábban középen állt, a pálya szélén találja magát, beszűkült mozgástérrel.

Egy hangos, erőszakos baloldali elit a média támogatásával olyan új helyzetet igyekszik létrehozni, amelyben néhány éve még mérsékeltnek számító vélemények szélsőségesekké válnak. Ezt nem szabad engedni: nem bízható a baloldalra, hogy eldöntse, mi a közép és mi a szélsőség – vélekedett Hidvéghi Balázs.

Idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerint a baloldalnak mindig csak közepe, a jobboldalnak viszont mindig csak széle van.

Kitért rá, hogy a nyelv fontos a mai politikában. Kulcsfogalmak megnevezéséről folyik a vita. Példaként említette, hogy a baloldal szóhasználatában mindenki menekült, aki Európába érkezik. Illegális bevándorlás helyett irregulárisról beszélnek, „puhítva” a kifejezést. Szolidárisnak csak azt tartják, aki megfelel az elvárásaiknak, a nemi kategóriákról szólva pedig “megerőszakolják” a nyelvet – sorolta az EP-képviselő.

Hidvéghi Balázs úgy vélekedett, hogy gyenge az európai jobboldal. „Evickél”, inkább csendben marad, hátrál, területeket ad fel a konfliktusok elkerülése érdekében.

Köszöntőjében Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója azt mondta, hogy Orbán Viktor 2010 után a munkaalapú gazdaságra „állt vissza”, az adórendszer a dolgozókat és a családokat támogatja.

A kormányfő „unortodox gazdaságpolitikája” az éveken keresztül nagy hasznot szerző bankokra és telekommunikációs cégekre is kiterjesztette a válság terheit. Orbán Viktor a többség érdekeit vette figyelembe, ezzel nyíltan szembement az európai balliberálisok elitista felfogásával – hangoztatta.

„Saját erőnkből újra talpra álltunk, húsz év alatt másodszor, (…) és ez önbizalommal tölt el bennünket. Nem nézünk többé a tanítvány csodálatával nyugati mestereinkre, mert nincs már miért. Ők a végelgyengülésben kimúlt, kudarcos világot akarták tartósítani, mi képesek voltunk megújulni” – fogalmazott Schmidt Mária.
Úgy vélekedett: a koronavírus-járvány kezelése ismét bebizonyította, hogy az európai uniós bürokrácia vezetői képtelenek leküzdeni a kihívásokat. Nem tudták összehangolni a védekezést, megfelelő ütemezésben és mennyiségben beszerezni a szükséges segédeszközöket, oltóanyagokat – jegyezte meg, hozzátéve: a tagállamok saját hatáskörben meghozott döntései vezettek célra.

A XXI. Század Intézet főigazgatója kiemelte, hogy bár több politikus így gondolja, Európa nem csupán Nyugat-Európából áll. A franciák és a németek birodalommá akarják szervezni az EU-t, törekvésük azonban nem jár majd sikerrel – hangoztatta.

Nem a nemzetállamok okozták a múlt században a két világháborút, hanem a birodalmak. Óriási hiba lenne az EU eddigi eredményeit egy eleve kudarcra ítélt birodalommá alakulás kísérletével veszélyeztetni. Magyarország a nemzetállamok Európájához csatlakozott, és ki is tart mellette – szögezte le Schmidt Mária.

Ryszard Antoni Legutko lengyel EP-képviselő hibának nevezte, hogy nem világos az EU hatalmi struktúrája. Az Európai Bizottság kevésbé megengedő a gyengébb országokkal szemben – mondta. A föderalizáció előrehaladása az erőseket erősíti meg még jobban – jelentette ki.

Giorgia Meloni, a jobboldali ellenzéki Olasz Testvérek elnöke azt mondta, hogy a magukat Európa-pártiaknak nevezők megtagadják a közös hagyományokat. A határok identitást adnak a népeknek, az EU-nak meg kell védenie a külső határait, fel kell venni a harcot az emberkereskedők ellen – jelentette ki. Úgy vélekedett, hogy Európa igazi napja nem május 9., hanem november 9., a berlini fal leomlásának a napja.

Francois-Xavier Bellamy francia EP-képviselő a szabadság fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy a munka nem csupán kenyérkereset: abban valósítja meg magát az ember. Meg kell óvni a természetet és az európai életformát – mondta.

(MTI)

Kiemelt kép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd

Iratkozzon fel hírlevelünkre!