Budapest elveszett tetődíszei XXX.
A Kossuth Lajos utca Astoria felé eső részén magasodik a Czompó-bérház. A ma is látható szecessziós házat Czompó Ede építtette 1902-ben, Flamm Miksa és Zenner Gyula építészek tervei alapján. A homlokzatra a tizenkét színezett szoboralakot Ney Simon szobrász készítette. Érdekesség, hogy a Czompó-bérház előtti épületnek a tulajdonosai Magyar Henrik, Erkel Józsefné férje volt, így a rokoni kapcsolatoknak köszönhetően a házban élt egy darabig Erkel Ferenc zeneszerző is. 1904-ben Flamm Miksa tervei szerint a ház Kossuth Lajos utcai sarkára a meglévő magastető elé egy díszes betonív került, amely a második világháborút és az 1956-os forradalmat is csak kisebb sérülésekkel vészelte át. A szecessziós bérház 1969-es renoválása alkalmával ismeretlen okokból a magastető bádogdíszeivel együtt elbontották, azonban Ney Simon színezett szobrai többé-kevésbé ma is láthatók. 
1906-ban a korábban Kerepesi útnak hívott (ma Rákóczi) úton juttatták el a Rodostón elhunyt II. Rákóczi Ferenc és édesanyja, Zrínyi Ilona, valamint néhány társa Keleti pályaudvarra érkezett hamvait a Belvárosba. A hazatérés tiszteletére a budapesti vezetés az útvonal Keleti pályaudvartól a Károly körút kezdetéig tartó szakaszát Rákóczi útnak nevezte el. Nem messze a Blaha Lujza tértől, az 51. szám alatt egy nagyon érdekes épületet találunk: a Rákóczi-bérházat. A Stettner Gusztáv és Krausz Gábor tervezte szecessziós és art deco jegyeket is hordozó bérház a maga korában kuriózumnak számított a manhattani felhőkarcolók függőleges vonalvezetésére hajazó modern megjelenése miatt. Az 1913-ra elkészült ötszintes bérház U alakban épült, amelynek két szárán két emelet magasságú, szobrokkal díszített torony állt. A négy szobor közül kettő, a híres Mányoki Ádám-féle portré alapján készült Rákóczi-szobor, valamint Hungária allegorikus nőalakja volt (a szobrok a mai napig az épületet díszítik). Budapest második világháborús ostromakor az épület kisebb sérüléseket szenvedett. Tornyainak díszeit és felső koronáját valamikor az 1950-es években távolították el – statikai okokra hivatkozva. 
A Klauzál tér és a Dob utca sarkán áll az 1892-re elkészült háromszintes eklektikus épület, a Gerstl-bérház. Gerstl Sándor szappankereskedő emeltette Schusbeck Pál tervei szerint. Légies, magasba törő saroktornyát a második világháborús sérüléseit követően az 1950-es elején bontották el. Az ingatlan földszintjét a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat árkádosította a 1980-as évek közepén. 
A Klauzál téren, a Gerstl-bérházzal átellenesen, 1907-re épült fel Polyák Béla országgyűlési képviselő szecessziós sarok bérháza. A nagy méretű, négyemeletes bérházat Gyalus László tervezte. Hatalmas sarokkupolája a tér meghatározó épületévé tette. A ház híres lakója volt Bródy István színházigazgató, aki 1931-ben megalapította a Pesti Színházat. Az épület egyik üzlethelyiségét 1948-ban alakíttatta át a Klauzál téri református egyházközösség imateremmé, amely 1951-ig működött. Ekkor bontották le a bérház sarokkupoláját – „városrendezési okokra” hivatkozva. 
Újlipótvárosban, a Radnóti Miklós 4–6. alatt található Krayer-bérház, amelynek építtetője Krayer Emil és felesége Kümmel Sarolta volt. A ház 1902 és 1903 között épült szecessziós stílusban, habár első tervváltozat még eklektikus stílust mutatott fel, elsősorban barokk elemekkel. Az aszimmetrikus elrendezésű, négyszintes épületnek eredetileg öt kis méretű tornya volt. Két utcára néző hullámos oromzatának közepére a „K. E. S.” monogramot helyezték el – utalva az építtetőkre, valamint az építés évét is feltüntették. A homlokzaton graffito technikával készít szőlőmotívumok találhatók, a főbejárati kapu pedig igényes kovácsoltvas betéttel van ellátva. Az épület nem szerzett jelentős sérüléseket a második világháborúban. Az 1964-es nagyszabású átalakítása alkalmával az összes tornyát, a graffito homlokzatdíszeit, a Radnóti utcai hullámos oromzatát, illetve a harmadik és negyedik emelet közötti álpárkányzatot is elbontották. A negyedik emelet fülé pedig egyszerűen lapostetőt építettek, így az épület szinte csak tömegében hasonlít régi önmagára. 
(A cikksorozat a jövő héten folytatódik!)
Fecske Gábor László
