Spanyolország 2700 személyt toloncolt vissza Marokkóba

A miniszterelnök prioritásnak nevezte a határátkelés ellenőrzését, a kialakult „humanitárius krízis” kezeléséhez szükséges eszközök biztosítását, és az illegálisan érkezők azonnali visszafordítását Marokkóba a fennálló kétoldalú megállapodások alapján.

Pedro Sánchez baráti országként szólt Marokkóról, hangsúlyozva, hogy e kapcsolat megóvása mindig fontos része volt a spanyol külpolitikának. A baráti országok szomszédi viszonyának és gyümölcsöző kapcsolatának a tiszteleten, a határok kölcsönös tiszteletben tartásán kell alapulnia – jegyezte meg.

A spanyol kormány, európai partnereivel együtt „minden kihívással szemben, minden szükséges eszközzel” megvédi Spanyolország területi integritását, határait, amelyet egyúttal az Európai Unió külső határai is

– szögezte le nyilatkozatában a kormányfő.

Hozzátette: az Európai Unió több vezetőjével is egyeztetett az észak-afrikai spanyol területeken kialakult helyzetről, amely miatt lemondta tervezett párizsi útját és a nap folyamán Ceutába és Melillába utazik a belügyminiszterrel.

Eddig mintegy 2700 embert toloncoltak vissza Marokkóba azok közül, akik az elmúlt egy nap során illegálisan jutottak be az észak-afrikai spanyol exklávé, Ceuta területére – közölte Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter a spanyol kormány ülését követő sajtótájékoztatón.

A tárcavezető tájékoztatása szerint több mint hatezer határsértőről van szó, akiknek visszafordítása folyamatos. Kivételt képeznek a felnőtt kísérő nélküli gyerek, akik helyzetét egyedileg kell mérlegelni.

Mint mondta, a kormány minden eszközt felhasznál, hogy megőrizze a határok integritását, ezért 200 rendőrt és csendőrt átvezényeltek más területekről Ceutába, valamint a hadsereget is bevonták a rendfenntartásba és a határvédelembe.

Azokra az újságírói felvetésekre, hogy Marokkó egyfajta nyomásgyakorlásként, szándékosan nem tartóztatta fel a határsértőket, a belügyminiszter hangsúlyozta: migrációs krízisről van szó, amely mögött számos körülmény, társadalmi, gazdasági, humanitárius kérdés állhat, a helyzet még elemzést igényel, és elhamarkodott lenne következtetéseket levonni.

Marokkó később konzultációra hazarendelte spanyolországi nagykövetét, Karíma Benjaist – közölték az EFE spanyol hírügynökséggel marokkói diplomáciai források további részletek ismertetése nélkül. Benjaist ezt megelőzően nem sokkal bekérették a spanyol külügyminisztériumba, ahol Arancha González Laya tárcavezető tiltakozását fejezte ki neki a történtek miatt, és emlékeztette arra, hogy a közös határ ellenőrzése „eddig is a két ország felelőssége volt, és ezután is annak kell lennie”.

Spanyol sajtóbeszámolók szerint a tömeges határsértésre a marokkói hatóságok tétlensége adott lehetőséget, amelyet a lapok szándékosnak tartanak és egy diplomáciai konfliktussal magyaráznak. Ugyanis egy spanyolországi kórházban ápolják koronavírus-fertőzés miatt Brahim Ghalit, aki a Marokkóhoz tartozó Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front vezetője.

A marokkói kormány „a jószomszédi viszony szellemiségével ellentétesnek” tartja a szeparatista vezető spanyolországi tartózkodását, az ügyben a belügyminisztérium korábban bekérette a rabati spanyol nagykövetet is. A spanyol külügyminisztérium humanitárius okokkal érvelt a rákbetegségben is szenvedő Brahim Ghali ellátása mellett.

„Ez nem migrációs krízis” – jelentette ki Juan Jesús Vivas, a 85 ezer lakosú Ceuta autonóm város elnöke, aki több sajtóorgánumnak is nyilatkozott kedden a marokkói határvédelem hozzáállásának megváltozásáról. Véleménye szerint egy „provokált, irányított és szándékos” válságról van szó, és Spanyolország kormányától arányos választ tart szükségesnek.

A reggeli órákban a másik észak-afrikai spanyol város, Melilla területére mintegy háromszázan próbáltak bejutni, közülük több mint 80-an jártak sikerrel.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Spanyol katonák kitoloncolnak egy illegális bevándorlót a Marokkó területébe ékelődő észak-afrikai spanyol enklávé, Ceuta területéről 2021. május 18-án. MTI/AP/Bernat Armangue

'Fel a tetejéhez' gomb