Szándékos karaktergyilkosság állhat a háttérben Gulyás László ügyében

Gulyás László szegedi egyetemi tanár közelmúltban kirobbant botrányát már keresztül-kasul megismerhette a publikum. Ismerjük az inkriminált mondatokat, az elhangzottak időpontját, a helyszínt, de nagyjából itt meg is állt az események ismertetése. A baloldali sajtónak értelemszerűen nem érte meg a munkát a történtek mélyebb feltárása, hiszen a karaktergyilkosság – ha valóban arról volt szó – teljesült.

A Vasárnap azonban szegedi források segítségével igyekezett a végére járni annak, hogy pontosan mi is történhetett a mára elhíresült előadáson.

Gulyás László (Forrás: Magyarságkutató Intézet YouTube-oldala)

Bármelyik egyetemi polgár részt vehetett ezen az órán

A Migráció és menekültügy a XX. században című tantárgyról érdemes tudni, hogy szabadon választható, így más karok hallgatói is felvehették. Ezt azért nem árt leírni, mert Gulyás László egy, a karán igencsak népszerű oktató volt. Számos alkalommal előfordult, hogy meghirdetett kurzusai szinte azonnal beteltek, így a hallgatók a tanulmányi osztályon próbáltak további helyeket kialkudni.

A tantárgy azonban, mint azt fentebb is írtuk, nem csak a kar hallgatói számára volt elérhető.

Érdekes adalék a Szegedi Tudományegyetemről, hogy információink szerint akad egy olyan intézet az intézmény berkein belül, amely a  genderideológiák terjesztéséről ismert: az Angol–Amerikai Intézet, azon belül is az anglisztikai képzés. Informátoraink szerint volt olyan időszak, amikor az intézet oktatóinak jelentős része a saját neméhez vonzódott, ami magánéleti szempontból természetesen irreleváns, de ha része az oktatói attitűdnek, könnyen lobbitevékenység lehet belőle.

Informátoraink szerint eme intézet tanítványainak köréből kerülhetett Gulyás órájára az a két diák, akik vélhetően feljelentették.

Nem feltétlenül úgy történt, mint azt állítják

Szegedi forrásaink szerint az óra már eleve negatív hangulatban kezdődött. Az online órákon az előadóknak kötelező magukról végig élő kameraképet adni, de erre értesüléseink szerint a diákok nagy része nemigen volt hajlandó. Úgy tudjuk, három-négy alkalommal is határozattan megkérte erre a hallgatókat Gulyás, erre jött valakitől válaszként az azóta sokat emlegetett Győzike-profilkép.

Informátoraink szerint elmondható az összes többi, valóban ízléstelen kijelentésről, hogy kontextusból kiragadott mondatok voltak.

Claudia Schiffer és az ágy kapcsolata például akkor került elő, amikor a professzor demonstrációja közben a grafikáról elmozdult egy kép. Ezt Gulyásnak csak többszöri próbálkozás után sikerült helyrehoznia, majd megkérdezte, mindenki látja-e? Érkezett reakcióként, hogy tökéletes, és ezt követte az állítólagos szexizmus.

Egy másik szexista megjegyzés pedig annak volt köszönhető, hogy a Zoom bizonyos idő elteltével kidobja a résztvevőket. Az elmondások alapján ilyenkor gyakran erőteljesen kérlelni kell a diákokat, csatlakozzanak újfent, mert az óra nem ért véget. Úgy tudjuk, Gulyás ekkor kérte külön a hölgy hallgatókat is a foglalkozás folytatására, amire az egyik férfi tanuló elvékonyított hangon jelezte, ő már ott van. Gulyás pedig a terhére rótt mondatot a heteroszexualitásról ilyen körülmények között tette értesüléseink szerint.

Egybehangzó vélekedés informátoraink részéről, hogy a professzornak rossz napja volt, kedvtelenül tanított azon az órán, amelyen ráadásul számos diák arcátlanul viselkedett. Ezek összevegyítéséből született a botrány, valóban szerencsétlenül megválasztott mondatokkal.

Azt azonban érdemes átgondolni – erre forrásaink is utaltak –, hogy a szabadon választható tantárgyak természetéből adódóan, ez akár egy tudatos lejáratási akció is lehetett. Feltételezhető, hogy ha valóban így történt, nem véletlenül kerültek oda az anglisztikáról azok a bizonyos hallgatók, mint ahogy az sem lehetett véletlen, hogy – úgy tudjuk – a hírek szerint egy nappal Gulyás kitüntetése után, azaz március 16-án egy országos lap megkereste őt, hogy mit szól egy névtelen levélben leírtakhoz.

Sokkal több diák állt ki mellette, mint ellene

Amikor a Gulyás László elleni eljárás megkezdéséről hírt kaptak a diákok, akkor egy joghallgató, név szerint Fülöp Viktor – aki már két kurzust is hallgatott Gulyásnál – levélben fordult a dékánhoz, amiben megkérte, hogy az eljárást szüntessék meg, hiszen pár hallgató bosszúságával áll szemben több száz diák elégedettsége. Ezt a levelet később 12 további diák is aláírta.

A levélben olvasható, hogy éppen a professzor szókimondó stílusa miatt szeretnek annyian az óráira járni, és őt ugyanúgy megilleti a szólásszabadsághoz való jog, mint bárki mást, ráadásul senkinek nem kötelező ezt a bizonyos tárgyat hallgatni. A leglényegesebb része pedig talán az, ahol szó szerint leírták, hogy bizonyos mondatok élőbeszédben és egyedi kontextusban teljesen mást jelenthetnek, mint szárazon leírva, megfosztva azok értelmezési kereteitől. Az sem titok tudomásunk szerint, hogy más hallgató is magánlevélben fordult az egyetemhez Gulyás védelmében.

Mindezen információkat összefoglalva talán kikristályosodhat bennünk egy óvatos feltételezés: egy olyan tanár, aki az országos botrány után is nagyságrendileg több hallgatót tudhat maga mögött, mint ellenében, talán mégsem az, akinek a balos sajtó beállítani igyekszik.

A Gulyást feljelentő levelet információink szerint mindössze ketten szignózták, majd később rákerülhetett egy passzív hallgatói jogviszonyú illető is, aki elméletileg ott sem lehetett a hivatkozott kurzuson.

A Szegedi Tudományegyetem

Arányos vagy sem valakit tönkretenni egy rossz tanóra miatt?

Egy dologhoz azonban nem fér kétség:

Gulyás Lászlónak elég volt egyetlen hibásan levezényelt óra ahhoz, hogy az egzisztenciális megsemmisülés szélére kerüljön. A szegedi egyetem kirúgta, ahogy a Magyarságkutató Intézet is. Az OTDK visszahívta szakmai zsűrijéből, illetve egy további egyetem is a doktori iskolájából.

A professzor összes bevétele megszűnt, miközben kiskorú gyermekeket is el kell tartania. Ha ez igazságos és arányos válasz volt a kijelentéseire, akkor nagyon sok embernek kéne a baloldalon is nincstelenné válnia, de ott valahogy soha nincs következménye az elhangzottaknak – vagy ha van is, a „bűnösök” valamilyen véletlen folytán mindig puhára esnek.

 

Kiemelt kép: Magyarságkutató Intézet