A keresztény könnyűzene első fecskéiről pauszon

A vallásos sanzon

Nem sláger, nem propaganda, hanem egy különleges művészi forma (Kleinkuntslied). A jelenkori vallásosság tudatosodik benne. Az, hogy benne Isten, szentek neve van, még nem tenné vallásos énekké. A silány sanzon ízléstelen még akkor is, ha vallásos (giccs).

A jó vallásos sanzon feltétele, hogy legyen aktuális, jó szöveggel tökéletes formába öntve. Az énekes papok felelőssége ezért súlyos. A szórakoztatáson kívül a vallásos sanzon feladata az apostolkodás.

Közöljön valamit, és eljusson az emberek szívéig. Ugyanakkor vigyáznia kell arra, hogy ne legyen „prédikáció”. A túl kiáltó reklám is visszataszító. Legjobban akkor sikerül, ha a gregorián vagy a néger spirituálék jellegéhez, hangjához hasonlít. A szöveget egyszerű unisolo festi alá. Minden hatásvadászat kerülendő.

Duval és társai „munkaterületként” választották ki a sanzont, de ennek művészetté kell kiforrnia magát, alkotói és cselekvői művészetté. A sanzon megvetett terület volt, azzal, hogy a vallásos sanzon létrejött, már a művészek is mernek hozzányúlni, a sanzon tehát „szalonképes lett”. Egyébként a sanzonnak a preklasszikusok óta jelentős hagyománya van.

A keresztény könnyűzene hőskorszakának veteránjai ma is példák

Aime Duval

„Köszönöm, hogy imádkoztak velem” – mondta Duval az egyik párizsi moziban tartott hangversenye után a mintegy 500 résztvevőnek. Nem keresi a szenzációt. Mégis játszva éri el a hatást Isten számára. Valahol a magasságokban lebeg. Bárban, mulatókban kereste fel azokat, akik a „missziós beszédekre” nem mennek, de akik mindennel elégedetlenek s furcsán néznek a papra, aki megjelent közöttük. Ezek az emberek a rövidnadrággal együtt levetették a vallásosságukat is, de elámultak a gitáros pap közvetlenségén és mesterkéletlenségén. Semmi modorosság. A megnyilatkozóktól kapta legfrissebb ötleteit az új sanzonokhoz.

Ötödik gyermek volt a kilenc közül. Négy kilométerre járt iskolába. Ezek a magányos vándorlások indítják őt az egyedüllétre és a meditációra. Hatéves korának élménye, hogy egy ilyen iskolai úton haldokló papra talált az út porában. A haldokló azt kérdezte tőle, hogy akar-e pap lenni. Majd sóhajtott és meghalt. Ez döntő élmény volt hivatására. „Assisi szent Ferenc is időnként lantjához nyúlt és testvéreinek énekelt az igazságokról, olyanokról, amiket szóban nehéz kifejezni. Megpróbálom az életemmel szent Ferencet utánozni.”

Programja: „Meg vagyok elégedve, ha az én sanzonjaim tetszeni fognak. Ezért írom őket. De minden számítás nélkül… Az volna ideális, ha én magam teljesen háttérbe léphetnék előlük, s csak önmagukban tovább léteznének.” Erkölcsi bátorság kellett, hogy Duval elsőként jelentkezett a vallásos sanzon éneklésben 1930-ban Belgiumban, Florenzben gimnáziumba kerülve észrevették szép hangját. A szerzetesiskolában így az énekkar tagja lett, ahol hangját továbbképezve, zenét és zongorát is tanult. Honvágyáról és a természet szépségeiről ekkor írta első dalait.

Papság és muzsika

Talán a haldokló pap élményével a szívében lépett be a jezsuita rendbe – 1936-ban. Két évig novicius. Itt a napirend az ének és zene számára alig ad lehetőséget. Két év múlva katonai szolgálatra hívják be. Ott már katonakórusokat és zenei estéket szervez egy társával. 1941-ben filozófiai licenciátusra készül, összhangzattant is tanul, kórust alapít a rendben. A tizenkét tagú kórus preklasszikusokat, népdalokat és spirituálékat ad elő.

1943-ban amiens-i gimnáziumban tanít. Az iskola kórusával kerékpáron bejárja Franciaországot, hangversenytermekben, tereken szórakoztatja a közönséget. 1945-ben teológiát tanul Belgiumban, Enghienben. Ott hallgatósággal, hívekkel négyszólamú kórust hoz létre, heti 5 perces szólampróbák tartásának eredményeképp.

Ekkor jelent meg első daloskönyve. A szentelés előtti, befejező noviciátusi éve alkalmat ad neki az elmélyülő alkotásra. Most kísérni kezdi vallásos dalait gitárral. Amikor kevéssel ezután a nyári táborokat felkeresi, az ő „énekesküldetését” viharos örömmel fogadja. Az ideális sanzon formájának megtalálásáért küzd.

Amikor Reimsben irodalmat tanít, ismét karéneket vezet és tökéletesíti gitártechnikáját. Később, mint vonzó missziós szónok gitáros sanzonjaival is nagy visszhangra talál. 1945-ben készül első gramofonfelvétele. Koncerteket tart, amelyeken népdalok is szerepelnek. A párizsi Gaumunt-Palace-ban tartott előadására 10 000 meghívást kap visszhangként. Ezek közül 320-at elvállal (Brüsszel, Hága, Amsterdam, Berlin, London, Genf, Madrid, Lisszabon). Lourdesben 1800 különböző vallású hallgató előtt szerepel.

Túl Európán

Európán kívül Amerikában is jár, sőt Előázsiában is. Kilenc nyelven énekel. Erős érzelmi színezetét kritikusai szentimentalizmusnak bélyegzik. Ám ezek a szív őszinte megnyilatkozásai.

1960-ban szerződést kötött Eddie Barclayval, bár így elismerést nyert, de egy kicsit sztárrá tette. A zenekari kíséret számait tánczeneízűvé teszi, méltóbb a gitáros kíséret. Fordításai nem mindig adják vissza a francia ízt és bájt.

Duval Roubaix-ban a missziós papi munkatársakkal végigjárta a vigasztalan munkásnegyedeket is. Uram, barátom… cmű éneke a motoros pap elmélkedése a lokálból kijövő párok között.

A követők Duval atya nyomában

Duvalt többen követték az úttörő vállalkozásában. Egyesek a papság, főpásztorok részéről aggodalmaskodtak vele szemben, de ők meghallgatták és megnyugodtak…

Sanzonjait éjjelenként írja, amikor koncertjei után, gyenge idegzetű lévén, nem tud elaludni. Ezen álmatlan órák alatt behozza azt, amit autóutazásai alatt elmulaszt. Átgondolja azokat, imádkozik felettük, majd másnap a gondolat és dallamfoszlányokat leírja.

Duval írómértékének az egyszerű parasztasszony édesanyja „értéseit” tartja. Zeneileg régen főleg a folklór, ma a modern sanzonok formáját használja. Kedvenc zenészei: Bach, Mozart, Shcubert, népi zene, néger spirituálé, dzsessz – ezek közül főleg Luis Armstrong előadásában. Énekeit a néger spirituálék francia rokonainak tartja, rövid melódiákkal, refrénekkel.

Két félreértést tart fontosnak: az egyik, hogy azt mondják, hatása a papi reverendának szól. Ám a közönség vegyes, tehát… második: lemezei ára a Filippi-szigetek és a madagaszkári missziók ügyét szolgálja. Koncertjeinek bevételét a nancy-i kolostor kapja.

Cogagnac

Domonkos. Tarbesi, 1924-ben született. Szerzetes: énekes és építészeti oklevéllel rendelkezik. Négy évi civil, építészeti tanulmány után lépett a rendbe. Tanulmányai Rómába és a Szentföldre vezették. A l’Art Sacre-t szerkeszti (Egyházművészeti folyóirat). Ezt tartja főfoglalkozásának. A francia templomok építkezésénél, megújításán dolgozik. Biblikus témáit is sajátos egyéniségének finom humorával szövi át. „A humor számára a bölcsesség egy formája” – mondja. „Ha az ember a dolgokat egy bizonyos humorral nézi, a relatív igazságokat a megfelelő magaslatra helyezi, és kiemeli belőlük az abszolút értékeket.

A bibliát humorral nézni annyit jelent, mint az ősi tradíciónak megfelelően olvasni a Szentlélek megvilágosításában.”

Cogagnac szövegei tömörebbek, közvetlenebbek, mint Duvaléi, viszont biblikus ismereteket feltételeznek, ezért hatásköre szűkebb. Cogagnac egy intellektuális környezethez szól, amíg Duval széles, közömbös rétegeket is megtalál. „Vajon képesek-e a papok, hogy három órán át a közönség ásítozása nélkül a Bibliáról beszéljenek?” „Mi énekes papok ezt megtesszük!” Cognacra erős és vitatható pacifizmus is jellemző. Duval énekszemlélete a sötét, földi és Cogagnacé a világos, derült bibliai éneklés. Szellemileg képzett, kevésbé fantáziadús. (A ferences Bernard de Briennel szemben.)

Thebaud

Jezsuita. Duval mögött kisség a háttérben maradt. Szerencsés újítása jelzi munkásságát. Saját verseit zenésíti meg (kivéve Rilke egyik versét). Derű jellemzi. Az Algiri éneke egy barátjával van kapcsolatban. Jézushoz hasonlítja, a szenvedés értelmét felfedezve.

Rimaud

Jezsuita. Jöjjön el a szeretet ideje című énekével lett híressé. Brothier énekli a szövegeit, mert nem szeret a színpadra állni. Kiváló tehetsége mellett nagyon egyszerű az előadásmódja, ez az előnye. Az 1945 utáni sanzon technika fejlődésének egyik csúcspontja. Duval fellépése indította őt is, amíg sokan eltévelyegtek a vallásos sanzon szerkesztésében a dzsessz és tánc felé, ő kifogásolhatatlanul nemes maradt. 

Bernard de Brienne

Ferences. Kanadai. Ő felveheti a versenyt a nagyvilági sanzonénekesekkel is. Igen sokoldalú. Irodalmi tanulmányai után a konzervatóriumban tanított, valamint a szépművészeti akadémián. Eredetileg a klasszikus és a komolyzene érdekelte. Kora ifjúsága óta tevékenyen zenélt. Értett az összes vonóshangszerhez, azonkívül furulya-, zongora-, orgona-, gitárjátékhoz – ám énekeinek kíséretében csak utóbbira szorítkozik.

Orgonahangversenyen díjat is nyert. Sanzonnal az ifjúsági táborok szórakoztatására foglalkozott, majd önállóan kezdett komponálni. (Mintegy 300 sanzonja ismeretes, gramofonon, énekfüzetekben.) Mindvégig megőrizte ennek nívóját. A dzsessztől sem riad meg. A kollégiumban dzsesszbandát szervezett. 

Georges Brassens

Breinne-hez hasonlít. Világi. Civil.

Marie-Claire Pichaud

Igen jó énekes. Paul Chaulot a szövegírója. Kitűnő kritikai érékkel rendelkezik. Nem az ún. „imádkozó szentasszony”, rendkívül értelmes. „Véleményem szerin a materializmus egy túlzó álláspont, amely azonban közelebb áll Istenhez, mint a lelki közömbösség” – vallja. Szemére vetik, hogy túl érzelmes a hangja. De oly bájos, hogy a zenei és szövegi hibákat áthidalja vele. Kritikusa mondja: „Hangja gyöngéd, mint ő maga, de intenzív, mint a tekintete.” A szívhez szól.

Jacqueline Lemay

Oblata. Kanadai ő is. Kék sportkabátban és szürke szoknyában szereplő szerzetesnő… Biblikus témákról énekel. 26 éves.

Jean Baptiste Turienne

A költői álnév Paul Barcel Gauthier atyát fedi. Kanadai szintén. Kiadó és illusztrátor egy személyben. Főleg gyermekeknek és anyáknak ír.

Die Singenden Partes von Stein

Hollandia. Világi papok, 1960-tól működnek. Kvintettből született az együttes. Vezetőjük Jézus Szíve misszionárius volt. Az atyákból kórus alakult hozzá.

Joof Mittelmeijer és franciskánusok

A sanzont elhagyva inkább a kabaré felé hajlottak. Szorgalmas és vidám atyák, vigyázniuk kell az elvre.

Andre Bakeroot és Jules de Corte

Bakeroot belga. Őszinteség hatja át művészetét. 1936-ban született, civil.
De Corte: Tág témakör jellemzi. 1924-ben született, holland. Zongorista volt egy tánciskolánál.

Christian Guiteau

Mérnöki tanulmányai után énekes lett, fiatal.

És következzen a pauszpapíros füzetkének egy dala Lucien Aimé Duval jezsuitától, amely megerősítette zenei evangelizációs küldetésében a hazai keresztény könnyűzene apostolát, Sillye Jenőt.

Az Úr visszatér… (La Seigneur reviendra…)

A Mester visszatér
a Mester visszatér,
egy éjszakán
S nem tudja senki, melyik lesz az az éj

A Mester visszatér,
a Mester visszatér
megmondta ő
légy ébren, várd, ha jő a lelkedért.

Vágyón kiálts Hozzá boldogan,
Mondd, még ma eljössz-e én Uram?
A Mester visszatér,
Légy ébren, várd, ha jó a lelkedért!

Lobogjon mécsesed,
lobogjon mécsesen;
Szíved, szíved,
hogy messziről meglássa fényedet.
Lobogjon mécsesed,
lobogjon mécsesed;
Szíved, szíved,
Hogy könnyen rád találjon Istened!

Vágyón kiálts Hozzá…

Készítsd fel jól szíved,
készítsd fel jól szíved:
ne álmodozz,
Ne tékozold másra életed.
Készítsd fel jól szíved,
készítsd fel jól szíved;
Ne álmodozz,
mert házad nem ragyoghat nélküled.

Vágyón kiálts Hozzá…

 

Forrás: Bajcsy Lajos gyűjteményéből, amelynek adatai Johan de Roey: Pater Duval und das religiöse Chanson (Manz Verlag, München) művéből származnak.

 

 

A beatmise eucharisztikus jel lett – Bajcsy Lajos kanonok a Vasárnapnak

A keresztény könnyűzene hőskorszakának veteránjai ma is példák