Az olvasóvá nevelés a legfontosabb cél

A Magyar Katolikus Püspöki Kar megrendelésére egy egyedülálló irodalomtankönyv-sorozat született a középiskolás diákok részére. A katolikus irodalmi tankönyv céljairól, módszertanáról S. Pásztor Juditot, a kötetek főszerkesztőjét kérdeztük.

– Nemrégiben jelent meg az új irodalomtankönyv-sorozatuk. Miben különböznek az államiakhoz képest?

– A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciától kaptuk a felkérést az irodalomtankönyv-sorozat elkészítésére. Egy felkészült, a tudományos életben és a pedagógiában is tapasztalatokkal rendelkező szerkesztőcsapat készítette a könyveket. Egy megbeszélésen Korzenszky Richárd atya úgy fogalmazott, hogy

nem minden elemében katolikus, keresztény tankönyvet szeretnének elkészíttetni, hanem egy jó tankönyvet.

Ez a gondolat mindvégig megmaradt a vezérfonalunknak: azaz az irodalomtankönyvünk nem lehet hittankönyv. Az irodalomtudományt és a szépirodalmat sem egyedül katolikus szempontból mutatjuk be. Sőt, az sem volt cél, hogy minél több, de irodalmi szempontból vitatható értékű katolikus szerzőt mutassunk be. Azon dolgoztunk, hogy a keresztény-katolikus örökségünkhöz tartozó, értékes irodalmi szövegek jobb értelmezését és hangsúlyosabb szerepeltetését lehetővé tegyük.

A 9. évfolyamos katolikus irodalomtankönyv (Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Szent István Társulat/Katped.hu)

– Hogyan tudták ezt elérni?

– A tankönyvünkben a súlypontokat kicsit másképpen helyeztük el, mint más, állami tankönyvek esetében. Például Ady Endre Istenes-verseit mi nem egy, hanem két leckében tárgyaljuk. József Attila, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső művei esetében is így tettünk.

Tankönyvünk újdonsága elsősorban a témakörök közötti súlyozásban, a módszertanban jelenik meg.

Mi a diákok számára egy befogadás központú, kutatómunkára, közös megbeszélésre, kooperatív csoport- és projektmunkára alkalmas feladatokat készítettünk. Ezek úgy alkalmazzák az új tudást, hogy a diákok saját világához, élettapasztalataihoz is kapcsolódnak.

– Ezt a súlyozást a kerettanterv alapján meg is tehetik.

– Természetesen igen, gyorsan hozzátenném azonban, hogy a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek meg is kötik a tankönyvek alkotóinak és a tanároknak a kezét. A kerettanterv előírja, hogy milyen műveket és szerzőket kell tanítani, és javaslatot tesz az óraszám témák közötti elosztására is.

Közismert tény, hogy a középiskolások körében jelentősen visszaszorult a szépirodalom olvasása, mint szabadidős tevékenység.

A 2020-as kerettanterv-változtatás ezen kíván segíteni, például a kitüntetett célok némi átalakításával. Korábban a szövegértés volt a központban, most emellett kiemelt feladat az olvasóvá nevelés – szépirodalmi szövegeken keresztül. Amihez persze a jó szövegértésen keresztül visz az út. Ezt segítik a szöveg- és feladatgyűjteményeink leckéi.

A 9. évfolyamos katolikus irodalomtankönyv (Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Szent István Társulat/Katped.hu)

Ennek hatására az irodalomtanítás kitüntetett céljait is módosították. Korábban a szövegértés volt a központban, melynek eredményeképpen a diákok mindenféle szövegtípusokkal találkozhattak a tankönyvekben.

A jelenlegi kerettanterv az olvasóvá nevelést a szépirodalmi szövegeken keresztül képzeli el.

– Hol érezték szükségességét, hogy a diákok többet ismerhessenek meg a szépirodalmi alkotások közül?

– A 9. évfolyamon például mi a középkort és annak irodalmi műveltségi értékeit hangsúlyosabban tárgyaljuk, mert nagy értéknek tartjuk. A 10. évfolyamon a barokk szépirodalommal kapcsolatban hasonló a helyzet. Ott megjelennek olyan művek, mint Rákóczi Ferenc imái, a Rákóczi Vallomások és a katolikus énekgyűjtemények is, melyek más irodalomkönyvekben nem jelennek meg. 

A szöveg- és feladatgyűjtemény az adott művek mellett későbbi korokból vagy kortársaktól párbeszédeket is tartalmaz.

– Magát a Bibliát hogyan mutatják be?

– A 70-es évek vége óta szerepel a Biblia az irodalomtankönyvekben, 1998-tól pedig A Biblia tanítása címmel külön kiadványt használhatnak a magyartanárok.

A ma forgalomban lévő tankönyvek megfelelő részletességgel tárgyalják a Szentírást.

A mi könyvünk is a Biblia szövegeit irodalmi szempontból, szövegközpontúan tárgyalja. Egyedül annyiban tér el az állami tankönyvektől, hogy mi a Jelenések könyvéből tettünk bele többet. Döntésünknek az volt az oka, hogy a Jelenések könyvének jelentős hatása volt az európai műveltség alakulásában. Gondoljunk csak magára az irodalmi toposszá vált Apokalipszisre.

A 10. évfolyamos katolikus irodalomtankönyv (Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Szent István Társulat/Katped.hu)

– Rengeteg irodalmi alkotás adaptációban jelen van az online térben is. Mindezek mennyiben módosították az új tankönyv létrehozását?

– Egyre többször merül fel az a kérdés, hogy vajon szükség van-e tankönyvekre, hiszen a virtuális világunkban sok minden elérhető. Szöveges, de akár hangos, képes formában is. A kötet szerkesztése során igyekeztünk az új technikai lehetőségeket is felhasználni. Így a könyveinkben mi is elhelyeztünk QR-kódokat, melyekre ha az okostelefonját ráteszi a diák, akkor rögtön megjelenik – a Magyar Elektronikus Könyvtár linkje révén az adott irodalmi mű szövege.

Ezzel nincs több kibúvó, hogy nem tudták elolvasni, vagy hogy otthon hagyták a könyvet…

Fontos az innováció, de nem csak a legfiatalabbak igényeit és elvárásait kell figyelembe venni egy új könyv készítésénél. Az irodalomtanítási hagyományokat sem mellőzhetjük. Sok kollégánk húsz-harminc éve tanít. Nem lehet mindent önkényesen átírni, átszabni, mert ha a tanár idegenkedik a tankönyvtől és annak módszertanától, akkor az az eredményesség rovására megy.

A tanárok számára szemléletformáló lehet a változatos megközelítések és tevékenységformák fejlesztő hatásának tudatosítása.

 

A 10. évfolyamos katolikus irodalomtankönyv (Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Szent István Társulat/Katped.hu)

– Az elmúlt egy év számos kihívás elé állította a diákokat és a tanárokat egyaránt. Mennyire van szükség a hagyományos oktatásra és a tankönyvre?

– Éppen az elmúlt egy év, a kényszerű otthoni tanulás volt az, ami bebizonyította, hogy szükség van az élő, személyes kapcsolatra tanár és diák, diák és diák között. Fontosnak tartottuk, hogy a könyvünk adjon lehetőséget a csoportos feladatokra is.

Tudatosan készültünk a drámapedagógiai órák megtervezésére is. Azt figyeltük meg, hogy a fiatalok is szeretik ezt a módszert.

Minden évfolyamon van egy drámajátékos óra, mely iránt nagy az érdeklődés, hiszen más területeken is kipróbálhatják magukat a diákok. A tankönyveknek az a szerepük, hogy szakmailag ellenőrzött, tudományosan megalapozott és korszerű módszerek alapján megismertessék az egyetemes és a hazai szépirodalmat.

 

Tóth Gábor

 

Az egyházi tanításokat is érthetővé kell tenni a 21. századi fiatalok számára

A tabletkorszak gyermekeinek is szükségük lenne Jókaira

Bán Mór: Nem lúzerség magyarnak lenni!

Kiemelt képünk forrása Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Szent István Társulat / www.katped.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre