„Ha Floyd fehér lett volna, az elkövető rendőr bíróság elé sem állt volna”
Mint arról korábban mi is beszámoltunk, mindhárom ellene felhozott vádpontban bűnösnek találta az esküdtszék Derek Chauvin volt rendőrtisztet, a Minneapolisban található Hennepin megyei bíróságon. A vád szerint Chauvin tavaly május 25-én, egy rendőri intézkedés során perceken keresztül térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán, aminek következtében a férfi meghalt. Később azonban kiderült a boncolási jegyzőkönyvből, hogy
Floyd szívbetegségben és koronavírus-fertőzésben szenvedett, ráadásul a szervezetében rengeteg kábítószert találtak.
Tárgyalás tüntetőkkel
A tárgyalást hatalmas érdeklődés kísérte világszerte. A számos erőszakos cselekedetet elkövető, a feketék jogait mindenek fölé helyező Black Lives Matter (BLM) mozgalom tagjai az utcán tüntettek és kiabáltak. Maxine Waters demokrata képviselő ráadásul arra buzdította a bíróság előtt összegyűlt tömeget, hogy mindenképp maradjanak az utcán, és lázadjanak fel, ha a bíróság esetleg nem ítélné el Chauvint. Gabriel Andrade újságíró, a Mercatornet oldalán megjelent cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy az esküdtszék tagjai hatalmas nyomásnak voltak kitéve, ugyanis attól féltek, hogy újra véres zavargások robbannak ki, ha nem ítélik el Chauvint.
„Nem látunk bele az esküdtek fejébe, így nem tudhatjuk, mi volt a belső motivációjuk. Csak remélni tudjuk, hogy racionális döntést hoztak, és nem félelem, illetve a megfélemlítés alapján döntöttek. Bár a BLM-mozgalom tagjai azt károgták, hogy Chauvint szabadlábra helyezik; mert Floyd fekete volt, valójában épp az ellenkezője történt.
Ha Floyd fehér lenne, Chauvin bíróság elé sem állt volna”
– vélekedett az amerikai újságíró.
Tony Timpa esete
A cikk szerzője szerint mindez azért egyértelmű, mert 2019 júliusában Floydéval szinte azonos eset történt: egy rendőr rátérdelt az elkövetőre, aki ezután életét veszítette. Tony Timpa Floyddal szemben nem is állt ellen a letartóztatásnak. Gabriel Andrade rámutat: nem nehéz megfejteni, hogy az ügyben érintett rendőröknek miért nem kellett bíróság elé állniuk. Mint fogalmazott,
a Timpával történt eset nem felel meg a média azon narratívájának, miszerint a rendőri brutalitás kifejezetten a feketék ellen irányul az Egyesült Államokban.
Az amerikai újságíró leszögezi: azt el kell ismerni, hogy a rendőri brutalitás nem mítosz az USA-ban. Ám az igen, hogy annak faji okai vannak. Beszámol Roland Fryer tanulmányáról, mely egyértelműen kimutatta: a rendőri intézkedéseknek nem volt aránytalanul több afroamerikai áldozata. A média mégis inkább olyan helynek szeretné bemutatni Amerikát, ahol faji elnyomás uralkodik, ezért folyton a társadalmi igazságosság témája kerül középpontba.
Ha a fehérek életéért is aggódsz, rasszista vagy
Gabriel Andrade úgy véli, Floyddal és Timpával is igazságtalanul jártak el, és egyformán kell aggódni a rendőri brutalitás áldozataiért. Azonban, ha valaki Amerikában kimondja, hogy minden élet számít (nem csak a feketéké), azt azonnal rasszistának bélyegzik, és megnyomorítják az életét.
Rávilágít arra is, hogy bár az áldozatok és az elnyomók között is vannak fekete és fehér bőrűek is, az BLM-aktivisták nem hajlandók elismerni, hogy Tony Timpa esete ugyanolyan tragikus, mint George Floydé, vagy hogy a társadalom peremére sodródott fehérek ugyanolyan nehézségekkel küzdenek, mint fekete társaik. 
A fehérek maguk tehetnek saját nyomorukról
Robin DiAngelo amerikai szerző szerint a bőr puszta ténye már elnyomást eredményez. Azt, hogy számos fehér bőrű amerikai is szegénységben él, a liberálisok rosszindulatú előítélettel azzal magyarázzák: annyira romlottak, hogy elpazarolták saját fehér kiváltságukat, és megérdemlik sorsukat. Itt már meg is jelenik a kettős mérce. A szegénységben élő fehéreket rendszeresen hibáztatják saját kudarcaikért, de az afroamerikaiak szegénysége kizárólag a rasszizmus következménye. Kettős mérce uralkodik a polkorrektséget illetően is. A feketék tehetnek pejoratív megjegyzéseket a fehérek külsejére, ám ha valaki azt mondja, hogy afrofrizurával veszélyesnek tűnik a másik, akkor az komoly bajba kerülhet. A cikk szerzője rámutat arra a problémára is, hogy az etnikai kisebbségektől eltérően nincs senki, aki a fehérek életére vigyázna.
Bűnösnek találták, negyven évet is kaphat a George Floyd megölésével vádolt rendőr
A BLM-alapító gazdag fehérek szomszédságában vásárolt luxusingatlant
A szobordöntögető fekete BLM-aktivisták bokszzsákjai lettünk
Forrás: Mercatornet.com
