A jövőben pénz helyett bitcoinnal fogunk fizetni a zöldségesnél?

Bitcoin

Ismét dúl a digitális aranyláz, egyre többet lehet hallani a bitcoinról és a különböző kriptovalutákról. De mik is ezek, hogyan működnek, és valóban meg fogják változtatni fizetési szokásainkat?

Az egész 2009-ben kezdődött, amikor is egy internetes fórumon megjelent egy rejtélyes felhasználó, aki a Satoshi Nakamoto álnevet használta. Ő alkotta meg a bitcoint, ezzel létrehozva a világ első kriptovalutáját. Azóta rengeteg, hasonló elven működő „internetes pénz” jelent meg, melyek közül több is közel olyan nagy sikereket ér el, mint a digitális aranynak is nevezett bitcoin, melynek értéke 2013-ban 100 dollár körül mozgott, mára viszont már 60 000 dollárt adnak egy darabért. Ami kétségtelen, hogy ez volt az utóbbi évek legjövedelmezőbb befektetése, ám viszonylag hirtelen jött népszerűségének megvannak az okai.

A papírpénznek vitathatatlan előnye, hogy a tranzakciók közvetlenül az eladó és a vevő között zajlanak, harmadik fél beiktatása nélkül. Ezzel szemben a bankszámláról történt átutalás esetében bár van harmadik fél, a fizetés nagyon rövid időn belül lezajlik a világ két, akár távoli pontja között is. A kriptovaluták ezen két fizetési mód előnyeit ötvözik: mind a papírpénz két fél közötti közvetlensége, mind a bankszámlás utalások gyorsasága jellemző rájuk.

Fontos kiemelni a bitcoin egyik legnagyobb előnyét, méghozzá, hogy összesen 21 millió darab létezhet belőle, így mire az összeset „kibányásszák” (erről részletesen a következő bekezdésben), egy véges, és többé nem bővíthető készlet áll rendelkezésre. Így ez a limitált mennyiség egyre értékesebbé válik, hiszen nem lehet belőle többet „nyomtatni” a hagyományos valutákkal ellentétben. Többek között ezért is nevezik digitális aranynak, hiszen a nemesfém is rendelkezik a végesség tulajdonságával (hiszen nem léteznek például alkimisták, akik valódi aranyat tudnak gyártani), így értéke az idő előrehaladtával növekszik, ami jó értékmegőrzővé teszi.

Bitcoin bányászat

A bitcoin „bányászata” számítógépekkel történik, és valójában a tranzakciók végrehajtását jelenti (Forrás: Pixabay.com)

Bitcoinbányászat

Bizonyára sokan találkoztak már a bitcoinbányász kifejezéssel. A bányászok azok, akik ellenőrzik a tranzakciókat, majd az úgynevezett blokkláncra csatolják, hogy például Sándor utalt egy bitcoint Ágnesnek – természetesen nem nevekkel, hanem kódsorokkal. Ez a főkönyv a blokkláncon keresztül történt összes eddigi tranzakciót tartalmazza, és az összes bányász számítógépén megtalálható. Amennyiben egy új tranzakció keletkezik, a bányászok leellenőrzik, hogy a küldő fél tárcájában van-e elegendő bitcoin, és amennyiben van, felvezetik ezt a főkönyvbe, ami a világ összes bányászának a számítógépén frissül. De miért annyira innovatív és felkapott ez az egész?

Vegyünk egy egyszerű példát. Ha egy harmadik fél, például egy bank kezeli a pénzünket, akkor rendelkezik felette. Adott esetben zárolhatják, esetleg rosszindulatú hackerek feltörhetik a rendszert, és átutalhatják a pénzünket saját magunknak. A blokklánchálózatot ezzel szemben csak akkor lehet feltörni, ha az összes létező bányász számítógépének legalább az 51 százalékát feltörik, szerte a világon. Ez, talán mondanom sem kell, közel lehetetlen.

Néhány évvel ezelőtt még egy mezei számítógéppel is be lehetett állni a bányászok sorába. Aki akkor szemfüles volt, és nem adta el idejekorán az így megszerzett készleteit, mára dúsgazdag. Azonban ahogy egyre többen kapcsolódtak be a bizniszbe, úgy nőtt az igényelt számítási kapacitás is. Így manapság már nem lehet jövedelmezően bitcoint kitermelni egy otthoni PC-n, a bányászat nagy részét erre szakosodott cégek végzik, óriási teljesítményű számítógépparkok segítségével.

Dörner Csenge magyar YouTube-videós egy remek példával magyarázza el a bitcoin működését. Yap szigetén hosszú évszázadokon keresztül óriási mészköveket használtak fizetésre, és a szigetlakók pénzügyi rendszere meglepően sok hasonlóságot mutatott a kriptovaluták működésével. Akit érdekel a téma érthetően és bárki számára könnyen befogadhatóan elmagyarázva, annak ajánlom Csenge videóját:

Fizetésen kívül mire lehet még használni a blokklánc technológiát?

A következőkben bemutatok néhány olyan területet, ahol a pénzügyi világon túl is fel lehet használni a blokklánc adta lehetőségeket. Ilyenek lehetnek például a decentralizált közösségi oldalak, ahol nincsen egy központi autoritás, aki kénye-kedve szerint cenzúrázhatja a tartalmakat. Biztonságos online választási rendszert is lehet alkotni a segítségével, ahol a csalások kiküszöbölhetők, hiszen a blokklánc garantálja, hogy mindenki csak egy szavazattal rendelkezik, a rendszer maga pedig feltörhetetlen – szemben például egy központi online választási rendszerrel. De ugyanígy a személygépjárművek szervizkönyvét is lehetőség lesz blokkláncon vezetni, ezzel kiküszöbölve az óratekeréseket – hiszen mindenkor ellenőrizhetők a korábban felvezetett adatok.

A felsoroltakon kívül természetesen számos további alkalmazási lehetősége van a blokklánc-technológiának. Egy dolog biztos: foglalkozni kell vele, ahogy a kriptopénzekkel is, hiszen mind a számítástechnika, mind a pénzügyi szektor meghatározó szereplőivé fognak válni – sőt, tulajdonképpen már ma is azok.

A bitcoint és az egyéb kriptovalutákat sokan befektetési, spekulatív céllal vásárolják annak reményében, hogy később sokkal magasabb árfolyamon továbbadhatják azokat. Az utóbbi évek tanúsága szerint ez nagyon kifizetődő, hiszen, mint ahogyan azt a bevezetőben már említettem, az elmúlt évtized legjövedelmezőbb befektetése a bitcoin volt. Azonban tudni kell, hogy mivel fiatal pénzügyi eszközökről van szó, árfolyamuk nemcsak gyors ütemben növekedni, de ugyanígy zuhanni is tud. Éppen ezért nem árt, hogyha valaki belevág, óvatosan és felkészülten teszi ezt.

Bitcoin árfolyamnövekedés

A bitcoin árfolyamának alakulása 2014 óta. Látható, hogy ma több százszor annyit ér a kriptovaluta ára, mint 7 évvel ezelőtt

Kritikák

Egy gyakran hangoztatott érv a bitcoin ellen, hogy a sötét weben (darkweb, az internet átlagos felhasználók számára nehezen elérhető része, ahol többek között fegyvereket, kábítószereket stb. is lehetséges vásárolni) illegális termékekkel való kereskedésre használják, anonimitása miatt. Ez részben igaz, hiszen valóban lehet kriptovalutákkal fizetni ezeken az oldalakon, azonban ezek nagy része nem teljesen anonim. Mint azt már fentebb írtam, a bitcoin nem nevekhez, hanem kódsorokhoz köti a tranzakciókat, azonban, ha a hatóságok felfedik a kódsor mögötti felhasználó személyazonosságát, onnantól kezdve oda a névtelenség is. Egyébként minden fizetőeszközzel megoldható kétes ügyletek lebonyolítása, szóval ilyen alapon a papírpénz, sőt a bankszámlapénz (lásd pénzmosás) sem megbízható.

Végszó

A címben feltett kérdésre, hogy a jövőben bitcoinnal fogunk-e fizetni a zöldségesnél, a válasz valószínűleg az, hogy nem. A bitcoin nem alkalmas a mindennapi fizetések elvégzésére magas tranzakciós díjai és küldési sebessége miatt. Sokkal inkább úgy kell rá tekintenünk, mint egy értékmegőrző eszközre, a digitális aranyra. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a kriptovaluták nem fogják az életünk szerves részét képezni a jövőben. Több állam, például az USA és Kína már dolgoznak a digitális dollár és a digitális jüan bevezetésén (sőt, még a Facebook is tervez saját kriptodevizát létrehozni), ahogy egyre több olyan kriptopénz jelenik meg, amelyek a nagytestvérükkel ellentétben már a mindennapi tranzakciók lebonyolítására is alkalmasak. A jövő már a spájzban van, ezért jobb minél előbb megbarátkozni vele.

Rácsai Ákos

Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre!