Szélviharok, tavaszi fagykárok, aszály – Mi áll megváltozott időjárásunk hátterében?

Péliné Dr. Németh Csilla (Fotó: családi archívum)

– Mi az oka az egyre gyakrabban tapasztalható, komoly szélviharoknak hazánkban?

– A Föld felszínének átlaghőmérséklete az iparosodás kezdete óta egy fokkal, az elmúlt 50 évben mintegy 0,7 Celsius-fokkal emelkedett. Ehhez nagyban hozzájárult a légkör melegedéséért felelős üvegházhatású gázok (leginkább szén-dioxid, de korántsem csak az) kibocsátásának növekedése. Elsősorban nem az átlagértékének változása okoz komoly kockázatot életünkben, hanem az ezzel együtt változó szélsőértékek módosulása. Tudományos kutatások rámutatnak, hogy

a jövőben előforduló szélsőségek válhatnak a gazdasági és a társadalmi hatások legfőbb előidézőivé.

Bár a szélsőséges időjárási jelenségek, például a szélviharok egyetlen előfordulását sem a globális felmelegedéssel kapcsolatos éghajlatváltozás okozta, kialakulásukban mégis fontos szerepe van a klímaváltozásnak. Az a környezet ugyanis, amelyben a viharok keletkeznek, melegebb, és adott területen a páratartalom is magasabb lehet. Ezáltal megfigyelhető a korábban erősnek számító viharok gyakoribbá válása. Korábban nem tapasztalt erősségű viharok is kialakulhatnak a légkörben tárolt többletenergia révén.

– Várható ebben változás a jövőben, vagy fel kell készülnünk a szélsőségekkel való együttélésre?

– Az összetett éghajlati rendszer tehetetlensége miatt az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentése mellett is egy ideig még biztosan folytatódik a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Ezért különösen nagy a felelősségünk a jövő nemzedéke felé. Jelentős globális változtatásokra van szükség! A mérések szerint 2020-ban a pandémia miatt globálisan ugyan 7%-al csökkent a szén-dioxid-kibocsátás az előző évhez képest, ennek ellenére a melegedésért felelős szén-dioxid légköri koncentrációja tovább nőtt, bár kevésbé, mint a kényszerű csökkentés nélkül.

Korábban nem tapasztalt erősségű viharok is kialakulhatnak a légkörben tárolt többletenergia révén. (Fotó: Pixabay)

– Milyen mértékű emelkedést fölött válik kezelhetetlenné a felmelegedés?

– Tanulmányok szerint a Föld egészét tekintve a melegedést célszerűen nem szabad engednünk 1,5 fok fölé, hogy hatásait még – bár jelentős átalakítások mellett, de – kezelni tudjuk. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Külön Jelentése szerint 2030-ra a jelenlegi (2016) kibocsátásokat felére kell csökkenteni, és 2050-re nettó zéró kibocsátóvá kell válnunk. A „nettó nulla” azt jelenti, hogy minden tonna üvegházgáz kibocsátását ugyanannyi tonna üvegházgáz légkörből való kivonásával kell ellensúlyozni. Ugyanakkor a melegedés a világ egyes térségein lehet ennél az átlagos értéknél kisebb vagy akár nagyobb mértékű is.

– Miként változik az éghajlat Magyarországon a 21. században?

– Magyarországon az országos átlaghőmérséklet 1,15 Celsius-fokot emelkedett 1901 óta, tehát az országot az átlagosnál jobban érinti a felmelegedés az Országos Meteorológiai Szolgálat számításai szerint. Az ország középső és dél-alföldi területein a hőhullámos napok száma jelentősen, két héttel hosszabbodott. Az éghajlat jövőben várható alakulására az éghajlati modellek eredményei adhatnak választ. A Magyarországra futtatott modellek szerint

minden évszakban folytatódik az átlaghőmérséklet emelkedése, amely a 21. század végére elérheti a 3-4 fokot

az 1971–2000-es átlaghoz képest. A modellek a legnagyobb változásokat a nyárra jelzik. A szélsőségek gyakoribbá válása életünk szinte minden területére hatással van.

– Akkor tehát fennmarad az időjárást jellemző szélsőségesség?

– Ez a tendencia várhatóan folytatódik, azaz a szélsőségesebb éghajlati körülményekkel együtt kell élnünk.

– Egyre jellemzőbb a szárazság hazánkban. Remélhetjük, hogy ez megáll, vagy néhány évtizeden belül elsivatagosodik Magyarország?

– Az éves csapadékösszeg nem változott számottevően, de kevesebb napon hullik csapadék, több alkalommal alakul ki aszály. A folyamat együtt jár a talajok állapotának romlásával, mely Európában is megfigyelhető. A kizsigerelt, alacsony szervesanyag-tartalmú talaj aszály idején cserepesedik és porzik, a csapadéktól iszapossá válik, továbbá csökken a vízbefogadó, tápanyag- és nedvességtartó képessége.

Az Európai Unióban a talajok egynegyede szenved a víz okozta jelentős eróziótól, további egynegyedén pedig magas az elsivatagosodás kockázata,

elsősorban Dél-, Közép- és Kelet-Európában. Az éghajlatváltozás hatására egyre szaporodó szélsőséges időjárási események tovább rontják a talajok állapotát. Ez pedig egyre romló termésátlagokhoz és végül a talaj teljes kimerüléséhez vezet hazánkban is. Magyarországon a gyakoribb aszályok mellett a heves csapadék kialakulása is gyakoribbá vált, és ezek időnként jégesővel, erős széllökésekkel és villámlással is járnak.

A kizsigerelt, alacsony szervesanyag-tartalmú talaj aszály idején cserepesedik és porzik. (Fotó: Pixabay.com)

– Mi az oka az óriási hőmérséklet-ingadozásoknak? Milyen hatással van ez az emberi szervezetre?

– Hazánk éghajlata nedves kontinentális, melyre alapvetően jellemző a nagy hőingás, ami esetenként extrém nagy is lehet rövid idő alatt. Természetesen a hirtelen időjárás-változások erősen igénybe veszik szervezetünket. Különösen az időseket, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkét viselheti meg.

Kimutatható kapcsolat van az erős frontátvonulások és a szívbetegek halálesetei között, de megugrik ilyenkor a szülések száma is.

Azonban talán még veszélyesebb a napokig fennálló forróság, mely aggasztó olyan szempontból, hogy a hőhullámok gyakorisága, hossza mai tudásunk szerint nagy valószínűséggel tovább nő a jövőben.

– Szinte évről évre elfagy a hazai gyümölcsök egy része az áprilisi-májusi fagyok miatt. Ez most már rendszeres lesz? Mi az oka a tavaszi fagyoknak?

– A tavaszi, áprilisi-májusi fagyok éghajlatunk sajátossága, nem a klímaváltozással megjelenő jelenség. Ugyanakkor a melegedő éghajlat hatására a természet hamarabb ébred téli nyugalmi állapotából. Megfigyelhető, hogy korábban virágoznak a növények, rügyeznek a fák, hosszabb lett a vegetációs időszak. Ezért a tavaszi fagyok előfordulása gyakrabban okoz kárt a gyümölcsösökben, haszonnövényekben, mely fájdalmasan érinti pénztárcánkat.

– Tehetünk még bármit, hogy ez a negatív tendencia megálljon?

– Az alkalmazkodás mellett a kulcsszó a mérséklés. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait csökkenthetjük a kibocsátások visszafogásával, valamint klímavédelmi és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő állami intézkedésekkel. Közvetlen környezetünkben mi is tehetünk bolygónkért a túlfogyasztás csökkentésével, az élelmiszer-, víz- és energiapazarlás visszaszorításával, illetve mindennapi életünk klímabarát átalakításával.