Miért piros a húsvéti tojás?

Mitől piros a húsvéti tojás? Miért locsolkodnak a fiúk húsvétkor? Mik kerültek a megszentelésre a húsvéti kosárban? Koltay Erikával, a Néprajzi Múzeum muzeológusával beszélgettünk – a húsvéti népszokásokról, dióhéjban.

– Sok nép életében a húsvét és a pogány tavaszváró ünnepek számos szállal kapcsolódik egymáshoz. Hogyan kerültek a legjelentősebb termékenység varázslatok húsvéti szokásaink közé?

 – Mindig jelentős volt ez a termékenységvarázsló szál, mely benne volt az ősi hagyományokban is. A húsvéthétfő vagy vízbevető hétfő szokásai ezekkel függhet össze. Tudjuk, hogy egyidős az emberrel a víznek a termékenyítő és a bajt elvivő ereje.

Ez pedig a magyar locsolkodás szokásával is összefüggésben áll.

A locsolóversekben is mindig jelen van az a kívánság, hogy az illető el ne hervadjon. Régen a kút mellett vödörrel locsolkodtak. Egyszerűen csak nyakon öntötték a lányokat a vízzel, hogy a bajt és a betegséget lemossák róluk. Megöntözve ugyanis egészségesek és termékenyek lesznek.

Kortárs piros tojás, mely Jézus szenvedésére emlékezeti a híveket (Forrás: Pixabay.com)

– Másik állandó szimbólum a tojás. Hogyan került a húsvét nélkülözhetetlen elemévé?

– Igen, a tojás szintén ugyancsak egy ősi termékenységi szimbólum. Gyakorta felmerül a kérdés, hogy  miért is piros a tojás? A keresztény hiedelem úgy tartja, hogy Jézus vérétől lett piros a húsvéti tojás. Egy hiedelemtörténet szerint egy tojásokat vivő nő, amikor meghallotta a hírét, hogy keresztre feszítették Jézust, akkor a szakajtóval együtt felrohant a Golgotára. Letette a kosarát és Jézus előtt térdre borult. A lecsepegő vér pedig rácseppent a tojásokra, majd az egész szakajtóban levő tojás piros színűvé változott.

Azóta pedig a piros tojás emlékeztet bennünket Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására.

A piros színnek ugyancsak fontos szerepe van. A piros nem csak a szerelemnek a színe, hanem a virulás és a megújulássé is. Egyházi oldalról pedig, ha megnézzük a virágvasárnapi istentiszteleteket, a nagypénteki miséket, akkor a katolikusoknál piros a miseruha színe is. A piros szín nagypénteken Jézus szenvedését és vértanúságát idézi fel.

– A tojás mellett mi kerül ilyenkor az asztalra?

– Az étkezéshez is nagyon sokféle szokás tartozik. Katolikus hagyományokban az ételt meg is szentelik ilyenkor. Ennek az előzménye a negyvenapos nagyböjt. Legszigorúbb formája a negyvenelés volt, azaz, akik ezt tartották negyven napig nem ettek húst, sőt egy nap csak egyszer laktak jól, naplemente után. Ez eléggé emberpróbáló feladat volt.

A testi sanyargatás lényege az volt, hogy testi örömök helyett lelki felkészülést adjon az embernek.

A magyar elnevezése a húsvétnak nagyon beszédes. Ez az az időszak, amikor húst vehetett magához az ember. Ez a hús viszont nem lehet akármi, hanem egy megszentelt étel, mely emelte még az ünnepnek a meghittségét. A böjtös hetek után azonban milyen húsféleség az ami eláll a mi éghajlatunkon? A sonka. Így kerül bele a mi ünnepi ételeink közé a füstölt sonka. Mellette sorakozik fel a tojás, a torma, a bor, a kalács.

Nagyhéten mind bekerültek a régi parasztemberek kosaraiba, melyeket húsvéti mise után a pap megszentelt.

Utána pedig a családok közösen fogyasztották el ezeket a megszentelt ételeket.

A barka az újjászülető természet szimbóluma (Forrás: Pixabay.com)

– A virágvasárnapi szentelményeket is felhasználták?

– Természetesen. Nagyszombaton tüzet szenteltek, virágvasárnap történt a barkaszentelés. Ezek a szentelmények aztán az év folyamán is védő funkcióval látták el a parasztcsaládokat. Karácsonykor sem dobták ki az ünnepi asztal morzsáit. A húsvéti asztal morzsáit is eltették, mivel az egy szentelt ételből keletkezett. Ezeket a szentelményeknek mindig valamilyen baj elhárító vagy egészség megőrző hatást tulajdonítottak. Azt tartotta a hit, hogy ha

a virágvasárnapon szentelt barkát betűzik az eresz alá, vagy bele a nádba, akkor azt a házat elkerüli a villámlás.

Ha visszamegyünk a negyvennapos böjt elejére, hamvazószerdára, akkor azt a hamut használták, ami az előző évi virágvasárnapi barkának a hamuja. Ezzel rajzolt a pap a hívek homlokára keresztet. A néphit szerint aki hamvazkodott hamvazószerdán, annak nem fog fájni a feje egész évben. Magam is gyűjtöttem olyan idősektől, akik azt beszélték, hogy akinek fáj a torka, és egy szentelt barkavirágzatot lenyel, akkor meggyógyul. Húsvéthoz számos további óvó-védő szerep kapcsolódik, de mindegyik célja a megóvás és a termékenység biztosítása.

 

Tóth Gábor

A tojásírás ősrégi hagyományt őriz

Zalai sonkamester: A vákuumcsomagolású valamiket ne nevezzük húsvéti sonkáknak

A húsvéti szokásoknak fontos közösségmegtartó szerepe van Székelyföldön

Kiemelt képünk forrása Pixabay.com