A vallásgyakorlás védőfaktor a világjárvány legmélyebb szakaszában
– Egy év telt el a koronavírus hazai kitörése óta. Azóta teljesen feje tetejére állt az emberek élete. Lelkileg mely korosztálynak a legnehezebb mindez? Az időseknek, akik nem láthatják a családjukat, a gyerekeknek, akik elszakadtak a társaiktól vagy a középkorosztálynak, amelynek egyszerre kell megoldani a munkát és sok esetben a gyerekfelügyeletet?
– Azt gondolom, nem lehet a generációk nehézségeit összehasonlítani, inkább egyéni eltérések tapasztalhatók a megterhelés mértékében. Fontos, hogy milyen veszteségek érnek minket, és az is, hogy milyen a vírus előtti állapotunk, megküzdési képességünk és társas támogatottságunk szintje.
– A betegségekhez való viszonyunk más lesz ezután? Fokozódhat a tisztaságmánia vagy az egészségszorongás?
– Biztos vagyok benne, hogy lesz, akinél ilyen hatásai lesznek a mostani állapotnak, de szerintem a többség szépen lassan visszatér majd a pandémia előtti időszakhoz. Az egészségügyi fenyegetettség mindennapos az életünkben (pl.: egészségtelen életmód, légszennyezettség, a már ismert fertőzések), mégis egy átlagos napon nem tulajdonítunk ennek túl nagy jelentőséget.
Ha a Covid–19 kezelhetővé válik számunkra, akkor egy idő után a fenyegetettségérzésünk is csökken majd.
– A szakemberek szerint a gyerekeknél karatén után kialakulhat a poszttraumás állapot. Ez mit takar pontosan?
– A poszttraumás állapot egy hirtelen fellépő, megterhelő életesemény után jelentkezhet, mely szorongásos tünetekkel jár együtt. A gyermekek fokozottan ki vannak téve a megváltozott életkörülmény hatásainak, mert még nem rendelkeznek olyan lelki védelmi rendszerrel, mint egy felnőtt.
Sok múlik valójában azon, hogy a közvetlen család hogyan kezeli a mostani helyzetet, mit látnak a szülőkön, milyen értelmet adnak a kialakult szituációnak.
Természetesen a szülők fokozott leterheltsége okozhatja azt is, hogy kevésbé lesznek érzékenyek a gyermekek szükségleteire, nehezebben hangolódnak rájuk, esetleg fokozódhatnak a családon belüli feszültségek, ami kiválthat későbbi zavarokat.
– Közeledik az érettségi, a diákok otthon tanulnak. Feltehetően nem lesz szerenád, ballagás, nem tudják lezárni az életük ezen szakaszát szimbolikusan, mielőtt a felnőtt korba lépnek. Ez lesz rájuk valamilyen hatással, vagy nem kell ezt túldimenzionálni?
– Ez hatalmas veszteség számukra és a család számára is. Valaminek a lezárása, a megünneplése mérföldkő az életünkben, segít az egyes életszakaszokon belüli váltásban is. Jó lenne valahogy mégis megteremteni ennek a lehetőségét, amihez szükséges némi kreativitás, de az online lehetőségek ennek is teret adhatnak, illetve az egy háztartáson belül élők is törekedhetnek arra, hogy elismerjék a diákok teljesítményét.
– Többen keresték fel önt vagy a kollégáit a világjárvány kitörése óta?
– Nincs ilyen jellegű statisztikám, de az online terápiás igény biztosan növekedett.
– Mik azok a jelek, amik arra intenek, hogy pszichológushoz kell fordulni?
– Hosszan tudnám sorolni, de amennyiben úgy érzi valaki, hogy nehezen birkózik meg élete kérdéseivel, a mostani szituációval, esetleg pszichés tüneteket (pl.: hangulatzavar, szorongás, alvászavar, fokozódó alkohol- vagy egyéb szerhasználat stb.) észlel magán, melyek zavarják a mindennapi feladatok ellátásában és a kapcsolattartásban, akkor fontos, hogy találjon egy jó, szakképzett segítőt.
– Hogyan küzdhetjük le a szorongást, a félelmet, a kilátástalanság érzését? Vannak erre olyan technikák, amlyekhez nem kell szakember?
– Ezek jelenleg teljesen normális érzelmi reakciók. Egy folyamatos stresszhelyzetben vagyunk, folyamatos készültségben, ami megterheli a megküzdési kapacitásainkat. Érdemes mindenképpen megosztani ezeket az érzéseket valakivel, kérjünk segítséget a környezetünktől, beszélgessünk egymással. Segíthet a sport, a kirándulás, elsajátíthatunk relaxációs, érzelemszabályozást segítő gyakorlatok is. Rengeteg pszichológus osztott meg ilyen tartalmakat, érdemes ezeket a szakembereket követni.
– Mit tehetnek azok, akik egyedül élnek, akiket nem vesz körül szerető család?
– Ez rendkívül stresszes állapotot eredményezhet, hiszen társas lények vagyunk. A szociális izoláció pedig károsan hat ránk. Érdemes lehet kapcsolódási pontokat keresni, akár a korábban szeretett tevékenységekkel foglalkozó social media felületeken lévő csoportokba belépni, akár önsegítő csoportokat keresni vagy egyéb, az online világ adta kapcsolattartási lehetőségekkel élni.
– Sokaknál alakul ki depresszió. Mikor fordul át ez már a veszélyes kategóriába?
– Nem jelenteném ezt ki így, hogy sokaknál alakul ki depresszió, de, ahogy korábban említettem, a megterhelés nyomán lelki tartalékaink kimerülnek, ami kedvez a pszichiátriai zavarok megjelenésének is. Fontos az is, hogy a veszteségek (pl.: munkahely, családtag halála, saját betegség) gyászfolyamatot indítanak el, ami hasonló tünetekkel járhat, mint a depresszió. Fontos mérce lehet, hogy mennyire őrizzük meg a helyzet előtti funkcionálási szintünket. Ez azt jelenti, hogy
képesek vagyunk-e a feladatainkat ellátni, tartjuk-e a kapcsolatot a körülöttünk lévőkkel,
milyen mértékben tudjuk szabályozni indulatainkat, gondoskodunk-e önmagunkról. Figyeljünk a káros szenvedélyekre is! A növekvő szerhasználat figyelmeztető jel, hogy nem jó úton haladunk. Ha ezekben jelentős károsodás lép fel, azonnal kérjünk segítséget!
– A hívő emberek jobban átvészelték ezt az időszakot? Lelkileg milyen szerepe van a hitnek egy ilyen helyzetben?
– A vallásgyakorlás lehet védőfaktor, ami segíthet ebben az időszakban. Egyrészt a közösséghez tartozás lehet megtartó erő, másrészt a spiritualitás, az értelemkeresés adhat kapaszkodót.
– Hogy ne csak a szomorú következményekről beszéljünk: milyen pozitív változásokat hozott életünkbe a koronavírus? Felelősséget, szolidaritást, megérést?
– A pozitív pszichológia egy ideje számontartja a poszttraumás növekedés jelenségét, mely gyakoribb, mint gondolnánk. Ilyenkor a trauma előtti időszakhoz képest a személy növekedést, nyereséget tapasztal meg. A kihívást jelentő helyzet magasabb fokú működéshez vezethet. Pozitív irányú változás következhet be a világhoz való viszonyulásban, az értékek tekintetében vagy a gondolkodásban is.
Barsi Balázs családi liturgiájával Jézus belép a nappalinkba
(Fotók: Pixabay.com)
