Ma 20 éve hunyt el a Frédi és Béni megalkotója

William Hanna

Húsz éve, 2001. március 22-én halt meg William Hanna amerikai rajzfilmes, Frédi és Béni, Maci Laci, Foxi Maxi és Tom és Jerry társalkotója, akinek művein generációk nőttek fel. Portré.

Új-Mexikóban született 1910. július 14-én, hét gyermek közül az egyetlen fiúként, állítása szerint családjukban soha nem volt rivalizálás a nemek között. Gyermekkora állandó költözéssel telt, míg végül 1919-ben Kaliforniában telepedtek le. Iskolaévei alatt egy tánczenekarban szaxofonozott, s a zene szenvedéllyé vált, később számos kísérőzenét szerzett rajzfilmjeihez, többek között a Flintstone családhoz.

Újságírást és magasépítészetet tanult, de a nagy gazdasági válság idején félbe kellett hagynia iskoláit. Rövid ideig építőmérnökként dolgozott, de elveszítette a munkáját és egy autómosóban alkalmazták. Rajztehetsége vezette 1930-ban az MGM stúdió számára dolgozó Harman-Ising animációs stúdióba, ahol első önálló munkáját 1936-ban készítette. Az MGM 1937-ben úgy döntött, hogy ezentúl maga készíti rajzfilmjeit, és új részlegüknél ajánlottak állást Hannának. Íróasztala éppen szemben volt a szintén újonc Joseph Barberáéval, s nem telt bele sok idő, hogy rájöjjenek: ők ketten remek csapatot alkothatnának.

A következő évtizedekben munkakapcsolatuk és barátságuk is töretlen maradt, bár karakterük teljesen elütött egymástól, Hannának inkább a humor, a sziporkázó ötletek, Barberának a rajzolás, a történetek felépítése volt az erőssége. Első igazán sikeres közös alkotásuk 1940-ben az első Tom és Jerry rajzfilm volt, amelyet száznál több epizód követett. A ravasz, vidám kisegér és az őt sikertelenül hajkurászó lusta macska kalandjai az elmúlt nyolc évtizedben mit sem veszítettek népszerűségükből. Alkotóik jutalma hét Oscar-díj lett (egy rajzfilmsorozatért ennyi arany szobrocskát csak Walt Disney kapott), de egyiket sem vehették személyesen át, helyettük az MGM rajzfilmrészlegének vezetője fürdött a dicsőségben.

Az MGM 1957-ben úgy döntött, hogy a régi rajzfilmek vetítése nagyobb hasznot hoz, mint az újak készítése, s bezárták az animációs részleget. Hanna és Barbera kénytelen volt saját lábára állni, és céget alapítottak. A kezük alól kikerülő produkciók nem a kifinomult animációknak, hanem a főszereplők mulatságos karakterének, a pergő cselekménynek és a szellemes dialógusoknak köszönhették sikerüket. Egy hétperces jelenetet az addigi 14 ezer rajz helyett kétezerből hoztak ki, de ennek ára az lett, hogy elnagyoltabbak lettek a hátterek és a figurák, a mozgások ismétlődtek. A növekvő keresletet viszont egyre gyorsabban tudták kielégíteni, rájuk is ragadt „a szegény emberek Disney-je” elnevezés.

Vállalkozásukat erősítette a Foxi Maxi, a Maci Laci, a Magilla Gorilla, Turpi úrfi, Inci és Finci, Spike és Tyke sikere, de legnagyobb dobásuknak az 1960-ban színre lépett Flintstone család bizonyult. Frédi és Béni, a „két kőkorszaki szaki” története egy helyzetkomikumra épülő televíziós sorozat paródiájaként született, és végül az első főműsoridőben sugárzott sikeres rajzfilmsorozat lett, kalandjaikat 60 országban, 22 nyelven több százmillió néző élvezte. Az eredetileg prózában megírt szöveg Magyarországon Romhányi József virtuóz fordításában, vagy inkább átköltésében került a közönség elé, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy generációk zárták szívükbe a Csákányi László, Márkus László, Váradi Hédi és Psota Irén elválaszthatatlan négyesének szinkronhangjával megszólaló sorozatot.

A hatvanas években stúdiójukból több mint háromezer rajzfilm került ki, közöttük több mint száz sorozat, mint az 1969 és 1986 között futó Scooby Doo, vagy az 1973-ban készült Malac a pácban című rajzfilm. Televíziós pályafutásuk mérlege összességében 100 sorozat háromezer félórás epizódja és nyolc Emmy díj – a legrangosabb tévés kitüntetést ők kapták meg elsőként a rajzfilmkészítők közül, filmjeiket több mint 300 millióan látták. Hanna és Barbera minden idők egyik legsikeresebb rajzfilmkészítői, sokáig a Disney egyetlen versenytársának számítottak, bár alacsony költségvetéssel készült animációikat a szakmából sokan kritizálták. Stílusuk mégis hagyományt teremtettek, a South Park és a Simpson család az ő nyomdokaikba lépett.

William Hanna 2001. március 22-én halt meg torokrákban Los Angelesben, Barbera öt évvel később, 2006. december 18-án távozott örökre. Halálukkal egy korszak ért véget az animáció történetében.

(MTI)

Iratkozzon fel hírlevelünkre