Magyarország, életem útjának legszebb állomása – ösztöndíjas szíriai diák a Vasárnapnak
– Miért döntöttél úgy, hogy elhagyod Szíriát, és külföldön folytatod tanulmányaidat?
– Mindig is szerettem volna világot látni. Tapasztalatot szerezni Európában, amit később hazámban tudok kamatoztatni. Az volt az álmom, hogy híres építészmérnök legyek, és a doktorimat egy külföldi egyetemen szerezzem meg. A mostani háborús viszonyok mellett Szíriában nincs lehetőség minőségi oktatásra. Az oktatók többsége külföldre menekült, nagyon sok intézmény romokban áll. A háború miatt a korrupció is megerősödött, ezért hiába felvételiztem több egyetemre, nem vettek fel. Én csak tanulni akartam, hogy a jövőben több lehetőségem legyen az életben. Végül úgy döntöttem, hogy kilépek a munkahelyemről, ahol szintén tombolt a korrupció, és Bejrútba utaztam. Sajnos nem volt már jövőképem Szíriában.
– Hogyan kerültél Magyarországra?
– Először fogalmam sem volt, mit csináljak, merre menjek tovább. Aztán eszembe jutott egy barátom, aki ösztöndíjat kapott Magyarországon. Felhívtam, és azt tanácsolta, mindenképp adjam be a jelentkezésemet a budapesti műszaki egyetemre, mert európai szemmel is kiemelkedő az oktatási színvonala.
– Mit jelentett számodra, hogy megkaptad az ösztöndíjat?
– 2015-ben óriási problémák voltak Szíriában, de Libanonban sem volt jó a helyzet. Minden szírre lekezelően tekintettek a libanoniak. Lenéztek minket, mert menekülni kényszerültünk a háború elől. Bár én nem voltam menekült, munkám is volt Bejrútban, mégis az ottaniak pokollá tették az életemet. Amikor megkaptam az értesítőt, hogy felvettek a budapesti egyetemre, olyan érzés volt, mintha a sötétségből kiléptem volna a fényre. Az életem teljesen megváltozott. Nagyon büszke voltam, hogy egy olyan egyetem diákja leszek, aminek több évszázados múltja van.
– Utólag, hogy látod, jó döntés volt Budapesten tanulni?
– Nagyon sok tapasztalatot szereztem az elmúlt években. Úgy gondolom, nem is lehetett volna jobb választás, minthogy Magyarországra jöttem tanulni. Szíriában sok mindenben az élen járunk, de a technológiában van mit behozni. A magyar oktatásnak köszönhetően ezen a téren rengeteget fejlődtem. Megtapasztalhattam a magyar mentalitásnak a problémamegoldó képességét. Sokat tanultam az elméleti építészet és a gyakorlati kivitelezés közötti összekötésben. A magyar oktatásnak köszönhetően olyan új technológiákat, szemléletet tanultam meg, amire Szíriában soha nem lett volna lehetőségem. A tervezés terén is sok újdonságot tanultam. Azt tapasztaltam meg, hogy a magyar mérnököknek kitűnő a vizuális látásuk, és ezt nagyon jól tudják hasznosítani. Szíriában az oktatás a hagyományos akadémikus módon megy, míg a Magyarországon sok az újítás és az innováció. Diplomavédésnél sikerült a legjobb eredményt elérnem. A tanárok jóformán nem is kérdeztek tőlem, hanem mindannyian gratuláltak a diplomamunkámhoz és ahhoz, hogy szíriai diákként évfolyamelsőként végeztem az szakot. Összefoglalva, azzal, hogy BME-s mesterszakos diplomát szereztem, a továbbtanulás és munkavállalás terén megnyílt előttem az egész világ.
– Miről szólt a diplomamunkát?
– Egy turisztikai látogatóközpontot terveztem Veszprém városának. 2023-ban ez a város lesz Európa kulturális fővárosa. Ez nagyon fontos eseménye lesz a településnek és az országnak is. Egy egész kontinens ismerheti meg a magyarok kulturális, társadalmi és civilizációs örökségét. Ezért is választottam ezt a munkát, mert azt szerettem volna, hogy én is hozzájáruljak Magyarország sikeréhez. Úgy tudom, hogy a magyar kormány ehhez hasonló fejlesztéseket akar Veszprémben.
Ez egy nagy lehetőség, hogy eljuttassuk a magyarok hangját az egész kontinensre.
– Most, hogy lediplomáztál, mi a következő lépés?
– Természetesen hazamegyek. Emiatt mindenki őrültek tart, az itteni szír diákok és a magyar barátaim is. De akárhogyan is nézem, nekem Szíria a hazám, én odatartozom. Szeretnék PhD-s szakon is ösztöndíjat kapni, remélem méltónak tartanak a Stipendium Hungaricumnál, de addig is, míg nem lesz eredmény, nekem otthon a helyem. Vár a családom, és hát a legkedvesebb lány, a jegyesem is rég látott. Még a nyár előtt megtartjuk a lakodalmunkat, aztán meglátom, milyen munkalehetőség van odahaza. Tudom, háború, embargó és éhínség vár, de nem szabad mindig a körülményeket hibáztatni.
Ha mi, fiatal szír értelmiségiek nem megyünk vissza, akkor ki fogja újjáépíteni az országot?
Szeretem a hazámat. Kinek hagyjuk ott szülőföldünket? Az iszlamistáknak? Hát nem. Amíg csak egy parányi esély van arra, hogy Szíria újra talpra áll, addig az utolsó lélegzetemig ki fogok tartani mellette. Nekünk ez történelmi feladatunk és kötelességünk, hogy amit apáink és nagyapáink oly sok áldozat árán megvédtek, azt nekünk kell újjáépíteni.
Isten segedelmével megváltoztatjuk és felemeljük Szíriát.
– Nem lett volna könnyebb megoldás menekültstátuszt kérni valamelyik nyugat-európai országban?
– Biztosan kényelmesebb lett volna. Viszont én szeretek küzdeni. Szeretek megdolgozni a sikeremért. Ez jó érzéssel tölt el. A becsületem sem engedi meg, hogy más pénzéből élősködjek egy társadalmon. Higgyék el, a szírek többsége nem ingyenélő, hanem értelmiségi vagy szakember, akik szeretnek és akarnak is dolgozni. Európába érkező menekültek többsége nem is szír, csak annak vallotta magát, hogy megkapja a menedékjogot.
Magyar támogatással valósul meg egy szíriai keresztény lovagvár rekonstrukciója
– Szerinted nincsenek is szír menekültek Európában?
– Sokan vannak. Legtöbbjüknek megvolt az okuk, miért menekültek el ilyen messzire hazájuktól. Szerintem a szírek többsége aktív és hasznos tagjává vált a befogadó társadalomnak. Nézzék meg azokat a szíreket, akik magyar ösztöndíjat kaptak, mind az elsők között végeztek. Csak egy kis részük az, aki bűncselekményeket követ el, de ezek a személyek a saját hazájukban is ugyanezt csinálták. Azzal, hogy mindenféle indok nélkül Nyugat-Európába csábítottak több millió embert, hatalmas problémát okoztak, de nemcsak maguknak, hanem azoknak is, akik ide jöttek abban a hitben, hogy munkavállalás nélkül majd a Kánaánban élnek.
A befogadóországok menekültügyi politikája hatalmas károkat okozott mind a két félnek.
Az elmúlt években Közel-Keleten és Afrikában az a hír terjedt el, hogy az európaiak tárt karokkal várják a menekülteket. Ezt sokan ki is használták, és követeltek maguknak menedékjogot, úgy, hogy nem is jogosultak rá, vagyis nem is háborús övezetből érkeztek.
– Visszatérve a tanulmányaidhoz, hogyan látod a jövőképed?
– Minden azon múlik, hogy megkapom-e a PhD-képzésre az ösztöndíjat. Nagyon szeretném ezt még elvégezni, és mindenképp az a vágyam, hogy Budapesten folytathassam a tanulmányomat. Remélem felvesznek. Viszont előbb vagy utóbb hazaköltözöm Szíriába. Nekem az a meggyőződésem, hogy minden nemzetnek a saját szülőföldjén kell boldogulnia. Így neveltek engem. Hazaszeretetre tanítottak a szüleim.
– Nem fog hiányozni Magyarország?
– Ittlétem során megerősödött az önbizalmam. Bár nehezek voltak az egyetemi évek, mégis a legszebb éveimet éltem Budapesten. A szívem összeszorul, ha arra gondolok, hogy itt kell hagynom ezt a csodás várost. Rengeteg magyar barátom van, akik nagyon fognak hiányozni.
Magyarország életem útjának legszebb állomása.
A jövőben mindenképp szeretném elhozni leendő feleségemet és gyerekeimet Magyarországra. Nekik is meg szeretném mutatni ezt a gyönyörű országot. Nagyon örülnék, ha ők is megismernék majd azt a helyet, ahol egyetemista éveimet töltöttem.
Kassab Adonis
Magyar támogatással valósul meg egy szíriai keresztény lovagvár rekonstrukciója
Magyar támogatással valósul meg egy szíriai keresztény lovagvár rekonstrukciója
Magyar támogatással valósul meg egy szíriai keresztény lovagvár rekonstrukciója
Kiemelt képünk forrása a Facebook