„A legszentebb tudós, a legtudósabb szent”

Szent Tamás 1225-ben született Olaszországban. Tanulmányait már ötéves korában megkezdte egy bencés kolostorban. A kivételes ifjút 14 éves korában Nápolyba küldték, ott ismerte meg a Domonkos-rendet, aminek később tagjává vált. Később Párizsban, majd Kölnben hallgatta kora nagy tudósának, Nagy Szent Albertnak az előadásait. 27 évesen már Párizsban kora egyik legelitebb egyetemén tanított.

A tudós

Aquinói Szent Tamás zsenialitása abban nyilvánult meg, hogy felismerte hogy Arisztotelész metafizikája teljes egészében összeegyeztethető a kereszténységgel. Kora skolasztikája bár sokkal nagyobb irányban nyitott az antik bölcselet felé, az arisztoteliánus tanok értékét nem ismerte fel. Mivel a teológia, mint a „tudomány királynője” értelmezhetetlen filozófiai, metafizikai alapok és gondolkodás nélkül, ezért a megfelelő bölcseleti alap elengedhetetlen a keresztény gondolkodáshoz; nem véletlen emlegetik a bölcseletet a teológia „szolgálóleányaként”. Prohászka Ottokár, a századelő kiemelkedő püspöke így fogalmazta meg Szent Tamás skolasztikáját:

„tulajdonképpen az aristotelesi gondolatok alapján való megtámogatása a keresztény világnézetnek, s a hit nagyszerű világának az értelem fényével való megvilágítása.”

Szent Tamás örök érvényű műve a Summa Theologiae, „megkeresztelte” Arisztotelészt, és olyan szilárd világnézetet biztosított a katolicizmusnak, amellyel egy másik világnézet sem büszkélkedhet. Emellett szintén elhagyhatatlan Summa contra Gentiles, amelynek első könyvei pusztán a bölcselet törvényeket és alapvető metafizikai és ontológiai szabályszerűségeket rögzítenek, ezért szinte minden egyistenhit hivatkozási alapként tekinthet rá. Ezekben az alapművekben mindazok a baloldaliak és ateisták szájából elhangzó „rendkívül elmésnek” hitt kritikák cáfolatot nyernek benne, amellyel ma is igyekeznek a kereszténységet legyőzni. Ezt ugyancsak Prohászka Ottokár fogalmazza meg nálam szofisztikáltabban:

„Az oltárok s a katedrák elpusztulnak, de a Summa most is világít s buzdít arra, hogy mi is a keresztény világnézet problémáinak oly összefoglalásán dolgozzunk, melyet a kor szükségleteinek megérzése indít meg, s hogy azt oly sikerrel dolgozzuk föl, amilyennel Szent Tamás tudott hajdanában az akkori pogánysággal szembeszállni.”

Az „Angyali Doktor” művei nemcsak a bölcselet, hanem az etika, politika, kultúra és társadalomszervezés elveire is kitérnek. Ebben áll a nagysága, hogy az életnek nincs olyan aspektusa, ahol ne lehetne hasznosítani Szent Tamás ragyogó elméjét. Hogy a katolikus világnézetnek – amely ugyancsak kitér a lét minden aspektusára – mennyire képezi alapját, azt jól jelképezi a tridenti zsinat. Az a zsinat, amely megindította a kora újkori katolikus ébredést, Európa „visszahódítását” a katolikus hitnek, és amely olyan alapokra helyezte az egyházat, amely fél évezred múltán is égő fáklyaként jelzi a helyes irányt. Az egyház akkori legkiválóbb elméi a zsinat alatt mindössze két írást használtak fel: az egyik a Szent Biblia, a másik pedig Szent Tamás Summája. De hogy közelebbi példákat is hozzak, említhetném XIII. Leó Aeterni patris enciklikáját 1879-ből, amellyel újra a tomizmus szellemi fölségét hangsúlyozta bármely emberi gondolattal szemben. Ugyan így tett II. János Pál is 1998-ban a Fides et Ratio enciklikában.

Ha egy kifejezéssel szokták jellemezni Szent Tamás bölcseletét, az a mérsékelt realizmus. Ennek lényege, hogy nem hajol el se a túlzott intuíció és szubjektivizmus irányába, sem pedig a túlzó, szélsőséges objektivitás irányába. Konkrét, pontos, megkérdőjelezhetetlen; ugyanakkor helyet hagy a hitnek, és a szent misztériumnak.

A szent

Szent Tamás bölcseleti-teológiai munkássága mellett el szoktunk feledkezni az ő életszentségéről. Itt nem akarok hosszú méltatásba kezdeni. Lelki életének tisztaságát és felfogását rendkívül jól bemutatják az utókorra maradt himnuszai és imádságai. Ezek közül idézünk egyet.

„Engedd, irgalmas Isten, hogy mindazt, ami Neked tetszik, hőn óhajtsam, okosan keressem, igazán megismerjem, tökéletesen megtegyem Neved dicséretére és dicsőségére. Rendezd, óh Istenem, állapotomat és add tudnom, amit tőlem kívánsz, hogy megcselekedjem, és add, hogy véghez is vihessem úgy, amint kell és lelkemnek hasznára válik. Add, Uram, hogy jó- vagy balsorsban egyaránt megállhassam helyemet, hogy abban el ne bizakodjam, ebben el ne csüggedjek. Semmin se örüljek, vagy sajnálkozzam, csak azon, ami Hozzád vezet, vagy Tőled elszakít. Senkinek se kívánjak tetszeni, se ne féljek nemtetszeni, csak Neked. Legyen előttem, Uram, silány minden, ami mulandó, legyen kedves nekem, ami örökkétartó. Legyen unalmas az öröm, mely Kívüled vár, semmit ne kívánjak, ami Nélküled van. Teljék örömöm a munkában, mely Érted van, legyen unalmas minden pihenés, mely Nélküled van. Add, Uram, hogy szívemet Hozzád irányítsam, és ha lankadnék és botlanék, a javulás szent föltételével állandóan tápláljam. Tégy engem, Uram, engedelmessé minden ellenmondás nélkül; tedd, hogy szegény legyek minden levertség nélkül; tiszta legyek sérelem nélkül, türelmes zúgolódás nélkül; alázatos színlelés nélkül, vidám pajkosság nélkül, megfontolt nehézség nélkül; féljek tőled kétségbeesés nélkül; igazmondó legyek kétszínűség nélkül; jót cselekvő elbizakodás nélkül; felebarátomat megintsem büszkeség nélkül; épülésére szolgáljak szóval és példával, képmutatás nélkül. Adj, Uram, igen éber szívet, hogy annak figyelmét semmi kíváncsi gondolat Tőled el ne terelje; adj nemes szívet, hogy azt semmi hitvány érzelem földre ne teperje; adj egyenes szívet, hogy azt semmiféle mellékszándék el ne görbítse, maga felé ne hajlítsa, adj erős szívet, hogy azt semmi viszontagság meg ne törje; adj szabad szívet, hogy azt semmiféle erőszakos érzelem magához ne fűzhesse. Adj, Uram, Istenem, Téged megismerő értelmet, Téged kereső buzgalmat, Téged megtaláló bölcsességet; add, hogy életem Előtted kedves legyen, állhatatosságom téged bízvást várjon; és adj bizodalmat, mely Téged végtére átkarolhasson. Add, hogy büntetéseidet itt a bűnbánat szellemében fogadjam, jótéteményeidet földi zarándoklásomban kegyelmeddel jól felhasználjam, és örömeidet élvezhessem az örök hazában. Ámen.”

Aquinói Szent Tamás, Isten legszentebb tudósa és legtudósabb szentje, imádkozz érettünk!

Chvála Márton