Budapest elveszett tetődíszei XVIII.

Fényképes beszámolók és dokumentumok bizonyítják, hogy a szocializmusban szándékosan pusztították a II. világháborúban megmaradt díszes tetőzetű házakat. Budapest még szebb és még látványosabb lenne, ha az épületek homlokzatfelújításával párhuzamosan az eredeti tetőszerkezeteket is visszaépítenék. Immár tizennyolcadik alakalommal jelentkezek olyan épületekkel, amelyek egykoron a főváros ékességei voltak, napjainkban azonban rájuk sem lehet ismerni az érzéketlen átalakítások miatt. Eljött az idő, hogy ezen változtassunk!

Mai első utunk Pesterzsébetre vezet. A Kossuth Lajos téren áll a magyar szecessziós építészet egyik gyöngyszeme, az erzsébeti Városháza, amely 1905–1906-ban épült. A Hegedüs Ármin és Böhm Henrik tervezte épületen Lechner Ödön munkásságában megjelenő homlokzat kialakítási jegyek figyelhetők meg: az íves, szecessziós formájú dísztéglaszalagok és vakolt felületek váltakozása, valamint a tornyokkal koronázott középrizalit adja a Városháza külsejének lüktetését. A Hegedűs-Böhm páros nevéhez tartozik számos fővárosi épület, köztük, az újpesti Városháza, a Gellért szálló, a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium épülete és a Szervita téri Török-bérház is. A második világháborúban bombatalálatot kapott az épület, amelynek sérüléseit csak részben építették újjá. Napjainkban hiányoznak az épület jellegzetes tornyai, a színes-mázos Zsolnay tetőburkolat és az óra.

A városháza épülete a jellegzetes tornyokkal, a két világháború között (Forrás: www.skyscraperscity.com)

A szecessziós jegyeit szerencsére megtartották, de a tornyok és a mázos tető nagyon hiányozik az összképből (Forrás: www.facebook/budapestregikepeken)

A Margit-híd budai hídfőjének déli oldalán két épület található: a Duna felé eső oldalon az ETC (Egyesült Tégla és Cementgyár Rt.) bérpalotája, a Liptay utca oldalán pedig a Korall-Schlésinger-bérház. A Dunára néző, háromszintes eklektikus ETC-bérpalotát egy kisméretű, de elegáns toronysüveg díszítette egykor. Az épületet 1886-ban adták át. A Korall-Schlésinger-bérházat a Földművelésügyi minisztérium kezdeményezésére a Korall Házépítő Szövetkezet építette. Az 1884-re elkészült eklektikus épületet Klimes József tervezte és a sarokrésze fölé egy nagyobb kupolát építettek. A bérházat 1906-ben vásárolta meg a Nemzeti Színház aranygyűrűs színésze, Schlésinger Lipót. A főváros második világháborús ostroma során a környéken heves tüzérségi párbaj folyt, amely következtében mindkét épület súlyos károkat szenvedett: a homlokzatuk közel fele teljesen leomlott, az ETC-bérház saroktornya kisebb sérülésekkel túlélte a háborút, ellenben a Korall-bérház teljes sarokrésze elpusztult a kupolával együtt. Az 1950-es évek elején a megmaradt díszeket és a tornyot is elbontották és nagyon egyszerű formában építették újra az épületeket.

A két bérház jellegzetes, városképbe illő, eklektikus díszítésével és tetődíszeivel valamikor az 1900-as évek elején (Forrás: www.skyscraperscity.com)

A nemrég készült felvételen torony és kupola nélkül, egy-két ízléstelen erkéllyel megtűzdelve, jóval egyszerűbb formában láthatóak az épületek (Forrás: www.maps.goole.com)

A Nyugati tér északi oldalán, a Szent István körút és a Váci út találkozásánál helyezkedik el a Feledi-bérpalota. Az épületet Bachl Ferenc építőmester tervezte, építtetője Feledi Miksa volt. A bérház négyszintes eklektikus homlokzata a tér irányában ívelt, a főhomlokzat felett attika, mögötte kovácsoltvas záróelemekkel díszített tetőzet. A kor budapesti, körúti lakóházainak nagy részére igaz, hogy a földszintre kávéháznak, üzleteknek, vendéglőknek szánt tágas helyiségeket alakítottak ki nagy belmagassággal és magas, sok fényt biztosító ablakokkal. Itt volt az 1930-as évektől a Sabaria Sörcsarnok és Étterem, valamint az egyik legjobb ár-érték arányú egyedi cipőket árusító Del-Ka cipőbolt, amely kirakatában állandóan akciók csalogatták a vevőket (érdekesség, hogy a helyiség ma is cipőboltként üzemel). A második világháborút maga a bérpalota kisebb-nagyobb sérülésekkel élte túl, attikáját és díszes tetőzetét az 1950-es „nagy kupolabontási időszakban” pusztították el. A híres Del-Ka cipőboltot az ostrom idején a szovjetek teljesen kifosztották és felgyújtották. A cipőbolt égéséről készült fotósorozat az ostrom során készült életképek egyik leghíresebb és legelkeserítőbb kortörténeti dokumentuma.

A Feledi-bérház és a környező házak méltó díszei voltak a századfordulós Berlini (Nyugati) térnek (Forrás: www.postcards.hungaricana.hu)

A Del-Ka cipőbolt lángokban, 1945 január (Forrás: www.wikipedia.com)

Az egykori díszes főhomlokzati tetőzet helyén ma gigantikus fényreklám található (Forrás: www.maps.google.com)

Gróf Károlyi Lajos bérpalotája az Aranysas-udvar, két utcára, az Üllői út 14. és a Baross utca 11-re nyílt. Tervezője, Fodor Gyula mindkét utcára megegyező, szecessziós homlokzatot tervezett, amelynek középrizalitját ikertornyokkal díszített. A két utcára néző tömb közepén egy hatalmas gang terült el, amelynek alsó részén raktárak voltak. A bérpalota földszintjén kávéház és üzlethelyiségek voltak, az épület négy emeletén modern 4-8 szobás összkomfortos lakásokat alakítottak ki. Az építkezést 1905 szeptemberében kezdték el és a kész épület 1907 május hóban vált lakhatóvá. A világháborút szinte épségben vészelte át az épület, amelynek homlokzatát, párkányzatát és tornyait a szocializmus évtizedeiben alakították át, vagy bontották el. Érdekesség, hogy a ma is meglévő két homlokzat kiegészíti egymást, mivel van olyan elem, amelyet az egyik oldalon elbontottak vagy átalakítottak, ugyanakkor a másik oldalon pedig sértetlen maradt.

Az Aranysas-udvar Üllői úti homlokzata közvetlenül az 1940-es évek végén (Forrás: www.hu.pinterest.com)

Ugyanaz a homlokzat napjainkban, jelentősen átalakítva (Forrás: www.szecessziosmagazin.hu)

1912 nyarára készült el Jeney Ernő műépítész késő szecessziós terve, a MÁV Szent László úti lakótelep épületegyüttesére, melyben altiszti, hivatalnoki szolgálati lakásokat alakítottak ki. A manzárdtetők pártázatán és az ablaksávok között gazdag, virágmotívumú díszítés volt. A főépületre két templomtoronyra emlékeztető vörösréz süveget építettek, a melléképületek sarkait hatalmas vörösrézből készült földgömbök díszítették a MÁV jelképével, a szárnyaskerékkel. A lábazaton használt terméskő a süttői bányából származik. A szomszédos rákosrendezői pályaudvart már 1944 tavaszán támadták az angolszász bombázók. Egy elcsúszott bombaszőnyeg következtében jelentős kár érte az épületegyüttest. Az 1946-os felújításkor távolították el végleg a két, templomtoronyszerű hegyes tornyot és a pártázatok széléről a MÁV-jelképes földgömb díszeket.

A MÁV tisztilakásai a XIII. kerületi Szent László úton. Jól láthatók a templomszerű tornyok és a földgömbök a szárnyaskerékkel (Forrás: www.hu.museum-digital.org)

Napjainkban szomorú látképet mutat az épülettömb: szecessziós díszeit leverték és a tetődíszei is eltűntek (Forrás: www.maps.google.com)

(A cikksorozat a jövő héten folytatódik.)

 

Fecske Gábor László