Levéltárba kerül a hortobágyi rabtelepek ismeretanyaga
– Mikor kezdett el foglalkozni a hortobágyi kitelepítések kutatásával?
– A témával foglalkozó első rövid közleményem 1989-ben jelent meg a Magyar Nemzet Történelmünk Fehér Foltjai rovatában. Mint annyi más, a hortobágyi kitelepítés is történeti emlékezetünk egy ismeretlen területe volt. Erre a „fehér foltra” akkoriban nem a társadalomkutatás, hanem a filmművészet figyelt fel elsőnek. Gulyás Gyula és Gulyás János revelatív hatású Törvénysértés nélkül című dokumentumfilmje rávilágított a téma fontosságára. Egy évtized múltán, amikor hozzáláttunk a kitelepítések kutatásához, akkor a témakörnek már volt némi irodalma. Időközben pedig ez az irodalom egy kisebb kézikönyvtár méretűvé duzzadt.
Társadalomtörténeti – azon belül mikrotörténeti – érdeklődésű szociológusként engem éppen a forrásanyag sokszínűsége vonzott: hatósági iratok, emlékiratok, „táborfolklór” stb.
Egy kortörténeti ismerettárakból „összerakható” adatbázis kialakíthatóságára törekedtem, melynek eredményeképpen hozzávetőlegesen 2300 család deportálás-történetét ismerhettem meg. A több generációra kitekintő család- és tulajdontörténetekből pedig sajátos rálátás nyílt a Rákosi-korszak és a Kádár-korszak mindennapjaira is.
– Amikor a kutatásukat elkezdték, még megközelítőleg sem állt rendelkezésre ilyen kiterjedt ismeretanyag.
– Két évtizedes működésünk során a társadalomtörténeti rekonstrukció változatos módszereinek – a statisztikai adatfelvétel, a terepmunka, a forrásfeltárás – összehangolt alkalmazására törekedtünk. Mikrotörténeti érzékenységgel, történetelméleti alapozottsággal folyó hazai kutatások számunkra is ösztönzőek voltak.
A több évtizedes kutatás eredményeinek az ügyében nehézségekkel küzdünk.
Az általunk felgyűjtött, sok-sok folyóméternyi dokumentációi teljes körű digitalizálása még előttünk áll.
Ezzel párhuzamosan folyik a szöveges, képes, mozgóképes és hanganyagok egységbe szervezésével, egy wikidata alapú adatbázis előkészítése. Ennek az összetett informatikai rendszernek a kiépítése azonban már nem a mi kompetenciánkba tartozik. Munkatársammal, Nagy Mária szociológussal – egyelőre ketten – az ismeretek informatikai értelmezhetőségének előkészítésén dolgozunk. Hogy a későbbiekben az adatbázis kiépülése után még több minden lehessen kiolvasható a forrásokból.
– Gyűjtésük nyomán mely kérdések válaszolhatóak meg?
– Számunkra a kérdés inkább úgy vetődik fel, hogy milyen válaszlehetőségekhez kerültünk közelebb. Minél több ismeretünk van, annál több nyitott kérdés merül fel még egy-egy család története kapcsán is. Még inkább így van ez egy korszakértelmezést illetően. Ugyanakkor az ismereteink alapján kínálkozó fogalmi megközelítésektől sem tartózkodhatunk. Végül is: az ÁVH – karöltve a kitelepítő hatóságokkal – előállított számunkra egy 8000 fős mintát a múlt század közepének vidéki társadalmából. Ennek a társadalomnak családi-egyéni életutak sokaságának rekonstruálása folytán bemutatható története sok szálon beágyazódik a századközép körüli évtizedek történeti eseményeibe:
a birodalmi gyarmatosítottság keretei között folyó társadalomátrendezés többféle értelmezési lehetőséget felkínáló világába.
Ezekkel szembesülve, esetleg a közkeletű korszakértelmezések érvényességét megkérdőjelező fogalmi megközelítések is adódhatnak. 
– Több évtizedes munkásságuk most a Magyar Nemzeti Levéltárba kerül. Mikor és hogyan lesz lehetőség kutatni az önök által feltárt forrásokat?
– Igen, a Magyar Nemzeti Levéltár fogadókészsége alkalmat ad arra, hogy programjaink végéhez közeledve, ismerettáraink számára tág körű elérhetőséget biztosítsunk. A kapcsolódás révén kutatási eredményeink betagolódhatnak az MNL családtörténeti és társadalomtörténeti adatbázisaiba, a házon belüli-kívüli kutatásokba, prezentációs lehetőségekbe. A megvalósítást a levéltár főigazgatójával, dr. Szabó Csabával és a tudományos kutatásokat koordináló megyei főigazgató-helyettessel, dr. Ö. Kovács Józseffel egyeztetve, két szakaszban bonyolítjuk le. Az első szakasz – honlapunk elhelyezésével az MNL honlapján ajándékozás keretében – a múlt év végén lezárult.
Az 1527 tételt tartalmazó, rendezett anyag működésünket, módszereinket, műhelytanulmányainkat és a hortobágyi táborrendszerre vonatkozó alapvető ismereteket tartalmazza.
Ezt követi ismerettáraink egészének átadása, lehetőleg még ebben az évben. Egy ilyen adatbázis tovább építhető és összekapcsolódhat más adatbázisokkal. Ez lehetővé tenné, hogy huszadik századi történelmünknek ez a korszaka közelebb kerüljön a kiberterekhez szokott fiatal generációkhoz is. Ezzel együtt talán a történelmi emlékezet – emlékezetpolitika – rögzült sémáinak frissüléséhez is hozzájárulhat.
Tóth Gábor
A kommunizmus nürnbergi pere még várat magára – Hantó Zsuzsa a Vasárnapnak
A kommunizmus nürnbergi pere még várat magára – Hantó Zsuzsa a Vasárnapnak
A kommunizmus nürnbergi pere még várat magára – Hantó Zsuzsa a Vasárnapnak
Kiemelt képünk forrása Pixabay.com
