„Nem beszélhetünk demokráciáról, csak áldemokráciáról”

Az Európai Uniónak nem lenne szabad eljutnia oda, hogy a pénz hatalmának és Soros Györgynek a foglyaként „rabságba küldje” az európai polgárokat - kommentálta a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumi elnöke az Európai Bizottság azon döntését, amellyel elutasította az uniós szintű kisebbségvédelmi jogalkotást a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.

Csizmadia László a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatóján, Budapesten úgy vélekedett: „nem beszélhetünk demokráciáról, csak áldemokráciáról”, mert a bizottság nem hallgatja meg az európai polgárok véleményét.

Közölte:

a civileket megdöbbentette, hogy az Európai Bizottság annak ellenére lesöpörte az asztalról a polgári kezdeményezést, hogy azt az Európai Parlament is nagy többséggel támogatta.

Ezért a jövőben a civilek feladata, hogy mindent elkövessenek az Európai Unió reformja, a népfelség elvének érvényesülése érdekében – fűzte hozzá.

Arról is szólt, az amerikai elnökválasztás kimenetele azt bizonyítja, hogy a balliberális oldal a világon mindenhol előre megírt forgatókönyv szerint dolgozik.

Csizmadia László azt mondta, ennek a megírt forgatókönyvnek a példája volt Magyarországon a közmédia székházának 2018. decemberi, ellenzéki képviselők általi „elfoglalása” és a Parlament elleni, ugyancsak 2018-ban történt „roham” (a munka törvénykönyvének módosítása, az úgynevezett rabszolgatörvény ellen tüntettek), valamint a 2006-os rendőrsortűz és lovas attak.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF szóvivője úgy vélte,

az Európai Unió intézményi válságának újabb jele, hogy az EB „kinyírta” az egyetlen hathatós demokratikus eszközt, az európai polgári kezdeményezést; ezzel ugyanis azt üzente az európai polgároknak, hogy felejtsék el a közvetlen demokráciát.

Hangsúlyozta, hogy jelenleg, amikor „kizárólag külföldről finanszírozott civil szervezetek alakítják” a világ Magyarország-képét, a CÖF-CÖKA-nak növelnie kell aktivitását. Ez azt jelenti, hogy ha „bármilyen negatív kritika éri hazánkat”, például az antiszemitizmus vagy a cigányellenesség hazug vádja, akkor a CÖF jogot formál véleménye megfogalmazására – mondta a szóvivő.

Kiszelly Zoltán a CÖF-CÖKA mellett működő C12 szakértői csoport tagja kifejezte reményét, hogy az új amerikai elnök, Joe Biden megválasztása után ugyanolyan magas szinten maradnak a magyar-amerikai kapcsolatok, mint Donald Trump elnöksége alatt.

Ennek érdekében a CÖF-CÖKA levélben gratulált Joe Bidennek a beiktatásához.

Szerinte a jó kapcsolat alapját képezheti, hogy a magyar védelmi kiadások mértéke a NATO-tagországok iránt megfogalmazott amerikai elvárásoknak megfelelően csaknem eléri a GDP-arányos 2 százalékot. Továbbá az, hogy

az amerikai USAID, az Egyesült Államok külhoni segélyekkel foglalkozó szervezete és a magyar kormány 2018-ban megállapodott az üldözött keresztények megsegítésének összehangolásáról, illetve hogy mindkét kormány aláírta az élethez való jogról, az abortusz korlátozásáról szóló genfi nyilatkozatot.

Szintén közös pont a közel-keleti béke, Izrael biztonságának garantálása és az antiszemitizmus elleni fellépés – sorolta Kiszelly Zoltán.

 

(MTI)

Saját biztosuk árulta el a nemzeti kisebbségeket – ez Vera Jourová igazi arca

 

Lesöpörte az asztalról az Európai Bizottság a Minority SafePack-et

Kiemelt képünkön Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány szóvivője, Csizmadia László, a CÖF elnöke és Kiszelly Zoltán politológus, a C12 szakértői csoport tagja a CÖF-CÖKA budapesti sajtótájékoztatóján 2021. január 25-én. MTI/Szigetváry Zsolt