„Múlt, s jövendő” címmel állított össze emlékműsort a Magyar Versmondók Egyesülete. Az egyesület Facebook-oldalára ellátogatók óránként egy verset ismerhetnek meg a magyar kultúra napja alkalmából, egy-egy ismert színész vagy előadóművész tolmácsolásában.
„A kultúra napja akkor válik igazi ünneppé, ha feladataink jegyében számvetést készítünk, vagy legalábbis kijelöljük önmagunknak – ki-ki önmagának –, hogy milyen módon kell a ránk hagyott kulturális örökségünkkel felelősséggel bánni.” – fogalmazta meg egykoron Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének alapító elnöke.
1989 óta minden év január 22. napján a magyar kultúrát ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csekén ezen a napon tisztázta le a Hymnus című monumentális költeményét. A vers először az Auróra című folyóiratban jelent meg 1829-ben, a művet 1844-ben Erkel Ferenc megzenésítette. Kölcsey remekműve 1903-tól Magyarország hivatalos himnusza.
A Himnusz, amely egyszerre fohász és vers, valódi lehetőséget teremt a kultúra, a vágyak, az emberi érzések és a nemzet, az itt élő emberek sokaságának a találkozásra. Valódi klasszikusokat ismerhetnek meg az érdeklődök a magyar kultúra napján a Magyar Versmondók Egyesülete szerkesztésében, az egyesület Facebook-oldalán. Délelőtt 10-tól este 10-ig óránként hangzanak el versek, a legkülönbözőbb stílusokban és értelmezésekben. A sort természetesen Kölcsey Ferenc Himnusza nyitja, Darvas Iván előadásában. A nap folyamán aztán Berzsenyi Dániel, Arany János, Petőfi Sándor, Babits Mihály, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, József Attila, Radnóti Miklós, Nagy László és Pilinszky János egy-egy költeményét nézhetik és hallgathatják meg az érdeklődők.
A legnagyobb videómegosztó portálról származó, többnyire archív felvételek előadói között találjuk Darvas Iván mellett Latinovits Zoltánt, Mensáros Lászlót, Szabó Gyulát, Gáti Józsefet, Sinkovits Imrét, a jelen legendás előadói közül Papp Zoltánt, Szilágyi Tibort, Mácsai Pált, Jordán Tamást, Hegedűs D. Gézát, Lutter Imrét és Bakos-Kiss Gábort. A versek között feltűnik a Nem tudhatom, az Esti sugárkoszorú, az Esti kérdés, valamint az Apokrif is. A sort Vörösmarty Mihály Szózat című alkotása zárja.
A magyar kultúra napja jó alkalmat nyújt arra, hogy visszatekintsünk múltunkra, újra felfedezve, hogy egy nemzet értékrendje az ott élők identitástudatán múlik. A nemzet elsődleges összekötő ereje a nyelv, tartalma pedig a kultúra, amely folyamatosan fejlődik, de nem veszíti el eredetiségét és tradícióit.
hirdetésMagyar kultúra napja: a közmédia több csatornája is megemlékezik az évfordulóról
