Ősszel az Egyesült Államok történetében másodszor választottak katolikus vallású elnököt. John F. Kennedy után hatvan évvel, 2021 januárjától ugyanis Joe Biden vezetheti a világ meghatározó nagyhatalmát. A két elnök között számos hasonlóságot és sok közös tulajdonságot fedezhetünk fel. Még érdekesebb ugyanakkor górcső alá venni mindazt, amiben különböznek. Bár Biden elnökségéről csak bő négy év múlva ítélkezhetnénk, ne feledjük, hogy Obama egykori alelnökéről beszélünk, aki 1972 óta áll a politika színpadán.
Írek, katolikusok és demokraták. Mindketten igen fiatalon: Kennedy harminchat, míg Biden harmincegy évesen lett szenátor; előbbi Massachusetts, utóbbi pedig Delaware állam képviseletében. A keleti part feltörekvő liberális politikusaiban a jövő nagy reménységeit látta a Demokrata Párt, 1953-ban és 1974-ben egyaránt. Hatvan év alatt viszont nem csak a világ, de a Demokrata Párt is sokat változott, és Joe Biden sem lesz olyan, mint Kennedy. És nem csupán azért, mert Kennedy a legfiatalabb, míg Biden a legidősebb megválasztott elnöke az országnak…
Ahogyan az köztudott, JFK személye és politikája is távol állt a tökéletestől. Házasságon kívüli szerelmi kalandjainál talán csak külpolitikai baklövései és maffiakapcsolatai voltak botrányosabbak. Noha erőteljesen fel kívánt lépni a kommunista rezsimek ellen, Laosz, Vietnám és Kuba esetében is kudarcot vallott. A hidegháború különösen tragikus és kevésbé ismert fejezete, hogy 1963-ban a CIA Kennedy tudtával és beleegyezésével gyilkoltatta meg Dél-Vietnám (szintén katolikus) elnökét, Ngo Dinh Diemet. A mélyen vallásos Diem korának egyik legtehetségesebb vietnámi politikusa volt, a Nyugat szövetségese és meggyőződéses antikommunista, JFK tanácsadói mégsem bíztak benne. Diemmel 1963. november 2-án végeztek gyilkosai, három héttel később Dallasban pedig Kennedy elnök maga is merénylet áldozata lett. Balsikerei ellenére JFK határozott szovjet- és kommunistaellenes nézeteket vallott, gondoljunk csak Nyugat-Berlinben elmondott híres beszédére („Ich bin ein Berliner”).
Jóllehet a ’60-as évek Amerikáját még nem osztotta meg az abortusz kérdése, egyes források szerint Kennedy egy interjúban mégis ellene nyilatkozott. Az abortusz csak tíz évvel JFK halála után, 1973-ban vált legálissá, mégpedig a hírhedt Roe kontra Wade ügynek köszönhetően. A Legfelsőbb Bíróság ekkor 7:2 arányban foglalt állást a nők abortuszhoz való joga mellett. A két ellenszavazat egyike attól a Byron White bírótól érkezett, akit – a testületben egyedüliként – még Kennedy nevezett ki 1962-ben. Az egyébként demokrata White bíró 1993-ban vonult nyugdíjba, helyére Bill Clinton a nőjogok, melegjogok későbbi ikonját, a radikális abortuszpárti Ruth Bader Ginsburgöt jelölte.
A Roe kontra Wade ügy után egy évvel Joe Biden (még szenátorként) úgy fogalmazott, hogy az abortuszt illetően konzervatív állásponton van, és nem ért egyet a bíróság döntésével. Ehhez képest
hirdetés2020-ban már a legnagyobb abortuszgyár, a Planned Parenthood kampányolt megválasztásáért. Az abortuszpárti Biden az LMBTQ jogok kapcsán is liberális álláspontot képvisel; 2016-ban személyesen asszisztált egy melegházasság létrejöttéhez.
A sajtóban gyakran lehet olvasni abortuszpárti katolikusokról, ám e kifejezés félreértésekre adhat okot, mivel az Egyház tanítása szerint egyetlen katolikus sem támogathatja a magzatelhajtást. Az elmúlt években – Pennsylvániától Tenneessee-ig – több püspök is felhívta a figyelmet rá, hogy éppen ezért Joe Biden sem járulhat szentségekhez. A katolikus jelző bitorlása ugyanakkor bevett szavazatszerző módszerré vált a Demokrata Párt háza táján. A baloldali média által kreált katolikus image jól bevált, hiszen a novemberi választáson Biden sikeresen állította maga mellé az ingadozó hívek többségét. A demokrata jelölt 5 százalékkal több katolikus voksot szerzett, mint Hillary Clinton 2016-ban, ám az USA katolikusainak így is csaknem 50 százaléka a republikánusokra szavazott. Paradox módon Kennedy, aki sosem kérkedett hitével, a katolikus szavazatok 70 százalékát nyerte el akkoriban. A hitét firtató kérdésekre JFK kijelentette: amennyiben személyes meggyőződése és elnöki feladatai között valaha is konfliktus adódna, úgy lemondana.
A felszín alatt tehát a két katolikus elnök nem sok mindenben hasonlít egymásra. A jellembeli különbségeket jól illusztrálja hazájukért végzett szolgálatuk is. Kennedy a csendes-óceáni hadszíntéren (hadnagyként) harcolt a második világháborúban, 1945-ben számos kitüntetés birtokában szerelt le. Ezzel szemben a vietnámi háború idején Joe Bident ötször mentették fel a katonai szolgálat alól.
Míg a demokrata elnök egykoron a nácizmus és a kommunizmus ellen küzdött, addig ma a transzgender jogok melletti kiállás jelenti fő feladatát. Így múlik el a világ dicsősége…
Kennedy halála óta a Demokrata Párt liberalizmusa, valamint antikommunizmusa tovaszállt, és ideológiája egyre inkább baloldalra tolódott. „Néhányan Európában és máshol azt állítják, hogy együtt lehet működni a kommunistákkal. Jöjjenek csak Berlinbe” – mondta JFK 1963-ban. „Magyarország elismerést érdemel, mert a Varsói-paktumhoz tartozó nemzetek között vezet az emberi jogok terén” – jelentette ki Joe Biden a kádári gulyáskommunizmusról 1978-ban.
Azt se feledjük továbbá, hogy alelnöke, Kamala Harris kiválasztásával pártja szélsőbaloldali politikusainak és szavazóinak kívánt megfelelni.
Az utóbbi időkben a szocializmus kísértete sajnos nem csak az Egyesült Államokat, de a Vatikán falait is átjárja. Mindez korábban elképzelhetetlen volt. A jó pápa, Szent XXIII. János 1961-ben Mater et Magistra kezdetű körlevelében kijelentette: „Ahogyan XI. Piusz is hangsúlyozta: kommunizmus és kereszténység gyökeresen ellentmond egymásnak. Ezért a katolikusok számára még egy mérsékelt szocializmus is elfogadhatatlan.”
Csernus-Ortutay Márton
A szerző katolikus egyháztörténész.
Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásunk:
Kiemelt kép: Joe Biden, a Demokrata Párt elnökjelöltje, volt amerikai alelnök támogatóihoz beszél egy kampányrendezvényen, Phoenix-ben 2020. október 8-án.
Fotó: MTI/AP/Carolyn Kaster
