Ahogy korábbi írásunkban bemutattuk, elképesztő méreteket öltött a 47 éve, ezen a napon legalizált abortusztörvény az Egyesült Államok területén. 

Norma McCorvey, aki a per idején Jane Roe néven vált ismertté, 1970-ben lett várandós, ám úgy döntött, elveteti magzatját, amit Texas államban szigorú szabályozások határoltak be. A texasi bíróság felterjesztette az ügyet a Legfelsőbb Bírósághoz, amelynek tagjai minden további nélkül vállalták az ügy felgöngyölítését. Végül a magánélethez való jog alapján mentették fel Roet az ellene abortusz végrehajtása miatt megfogalmazott vád alól, és ezzel egy időben (precedens értékkel) törvényessé emelték az abortusz végrehajtását az Amerikai Egyesült Államok területén. 

Justice Blackmun érvelései az ügy mellett arra alapoznak, hogy a nők abortuszhoz való joga visszavezethető a magánéleti szabadságra, ami eleve magában rejti az alapvető emberi jogokat is, mint a házasodáshoz, szaporodáshoz, fogamzásgátláshoz való jogokat. Véleménye szerint elég tág a fogalom, így abba belefér az abortusz is. Viszont azt a fontos tényezőt szem elől tévesztette a jogász, hogy a magánélethez való jog nem lehet abszolút. Justice Blackmun vezetésével így 7:2 arányban elfogadták a törvényt. Amikor elérkezett a nyugdíjazása, így emlékezett vissza az ügyre: „Ez egy olyan lépés volt, amit meg kellett tenni… a nők teljes emancipációja felé”.

Norma McCorvey – Jane Roe – (bal oldalon) harcol az abortusz mellett; Fotó: wikipedia.org

A Roe kontra Wade ügyben két fontos küszöböt állapít meg a bíróság a magzatot illetően, továbbá három állami viszonyulásmódot. Az első küszöb az első trimeszter vége, a második pedig a terhesség 24. hetének vége, amikorra már kifejlődik minden életképességhez fontos szerv. Ezek alapján az első lépcsőnél a nő kérésére elvégezheti az orvos a terhességmegszakítást, a második lépcsőnél szigorításokkal, megszorító intézkedésekkel gátolhatja az állam az abortuszt, a második lépcsőn túl pedig egyenesen tilthatja is a beavatkozást. Emiatt mérsékelt törvényként kezelik ezt a precedens értékű határozatot. 

Az abortuszpárti nőből az 1980-as évek végére állítólag egy életpárti keresztény vált, de rejtély övezi mind a lényét, mind a pálfordulását. Mindezt erősíti az a tény is, hogy élete végéig homoszexuális kapcsolatban élt. Soha nem tudta lemosni magáról, hogy ő volt bizonyos értelemben a pokol kapuinak kinyitója, ahogy Flip Benham evangélikus lelkész, életvédő aktivista jellemezte őt. 

hirdetés

Nebraska állam kormányzója, Pete Ricketts; Fotó: Chris Kleponis/christianheadlines.com

A gyásznap környékén évente rendeznek különböző életvédő és egyházi szervezetek imanapokat, imakilencedeket, felvonulásokat az abortusz ellen és az élet védelméért szerte a világban. Az idén Nebraska állam kormányzója, Pete Ricketts tett közzé nagy horderejű felhívást a közös imára. Az életpárti politikus határozott célkitűzése, hogy végre véget érhessen a terhességmegszakításhoz való jog. 

Az Amerikai Egyesült Államokban egyre több kormányzó, szenátor áll az életvédelem oldalára, melyben talán a legkiemelkedőbb sikereket a szívdobbanás törvénnyel érték el. Donald Trump amerikai elnök a napokban 52 millió dolláros támogatást kapott újraválasztási kampányához: a határozott életvédő politikát folytató elnöknek pro-life szervezetek gyűjtöttek.

De szerte a világon is számos egyházi és civil kezdeményezés áll a legvédtelenebbek oldalán. Ahogy ősszel a Párbeszéd Házában tartott Szívdobbanás Konferencia alkalmával megfogalmazták az előadók, egységesen abban bíznak, hogy idővel olyan sorsra jut az abortusz, mint a rabszolgatartás törvénye. 

A témában olvasásra ajánljuk:

Az élet a fogantatás pillanatától kezdődik – Amy Sinclair iowai szenátor a Vasárnapnak

Kiemelt képünk forrása a Pixabay.