Sorosnak nem tetszik az EU kompromisszuma

Magának az EU-nak a léte van veszélyben, mégis annak vezetése erre olyan kompromisszummal reagál, amely mintha arról árulkodna, hogy hite szerint a veszély elmúlik, ha nem vesz róla tudomást. Soros György szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök „kleptokratikus” kormánya és kevésbé bár, de a Jog és Igazságosság párt vezette illiberális lengyel kormány is „szemtelenül rombolja azokat az értékeket, amelyekre az EU épül”. „Ha az EU ezt megbecsülésre érdemes, legitim politikai álláspontnak tekinti, és ezzel kompromisszumot köt, akkor csak növeli azt a veszélyt – méghozzá jelentősen -, amellyel szembe kell néznie” – írta Soros.

Az amerikai magyar üzletember szerint e pillanatban Merkel az egyetlen fő döntéshozó az EU-ban, és ezért érteni véli, hogy a kancellár nem szeretné, ha hivatali idejében még egy ország – Nagy-Britannia mellett Magyarország is – bejelentené, hogy ki akar lépni az unióból.

„Jelentések szerint Orbán Viktor erre készült az utóbbi napokban, mert nem engedheti meg magának, hogy a jogállamiság feltételének a költségvetési kifizetésekhez kötése révén szemmel láthatóvá váljon, mennyire korrupt a rendszere” – állítja.

Az uniós költségvetés vétóval fenyegetése Orbán kétségbeesett hazárdjátéka volt. De blöffölt, és színvallásra kellett volna kényszeríteni. Ehelyett, sajnos, Merkel nyilvánvalóan engedett a magyar és a lengyel zsarolásnak.

Soros szerint a kiszivárgott megállapodásnak, amely benne lesz az európai tanácsi értekezlet záróközleményében, három alapvető hibája van.

Először is a rendelethez, amelyben az uniós intézmények november 5-én megállapodtak, az alku eredményeképpen olyan záradékot csatolnak, amely megváltoztatja annak lényegét és szándékát, jelentősen gyengíti a jogállamisági feltételt. Sem az Európai Bizottság, sem a Parlament, sem a nemzeti kormányok, amelyek számára a rendelet hitelessége a legfontosabb volt, nem engedheti meg magának, hogy ilyen módon félrelökjék.

Másodszor: a megállapodás egyes pontjai azt szolgálják, hogy akár két évvel is késleltessék a jogállamisági feltétel hatályba lépését. Ez nagy nyereség volna Orbán számára, mert a jogállamisági kritériumok alapján legkorábban a következő, 2022-es parlamenti választás után lehetne őt felelősségre vonni. Ez pedig bőséges időt ad neki arra, hogy megváltoztasson törvényeket, az alkotmányt, és lehetővé váljon számára, hogy továbbra is átértelmezze a közpénzek fogalmát, aminek révén a közintézményektől csalárd módon elvett pénzeket olyan magánalapítványoknak juttatja, amelyek barátai ellenőrzése alatt állnak. Így Merkel és Orbán megállapodásának legnagyobb kárvallottja a magyar nép lesz – állítja Soros György.

Harmadszor pedig a tervezett zárónyilatkozat jó példája annak, amikor az Európai Tanács túllépi hatáskörét, mert korlátozza a Bizottság képességét arra, hogy értelmezze az uniós törvényeket és eszerint cselekedjen. Ez veszélyes precedens, mert csökkenti a Bizottság jogi függetlenségét, és súlyosan sértheti az Európai Unió Szerződését, legalábbis szellemiségében. A megállapodás megismert formájában otrombán semmibe veszi az Európai Parlament kifejezett szándékát, de miután a tagországoknak sürgősen szükségük van a helyreállítási alapra, nagyon könnyen lehet, hogy a Parlament jóváhagyja azt.

„Én csak annyit tudok tenni ebben a helyzetben, hogy kifejezésre juttatom azoknak az embereknek az erkölcsi felháborodását, akik hittek az Európai Unióban mint az európai és egyetemes értékek védelmezőjében. Ezenkívül fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ez a kompromisszum súlyosan kikezdheti azt a bizalmat, amelyet az európai intézményeknek sikerült kiharcolniuk a helyreállítási alap létrehozásával” – írta Soros György a Project Syndicate című véleményportálon megjelent cikkében.

(MTI)

Kiemelt képünkön Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke látható az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini sajtóértekezleten 2017. június 8-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan)