Illyés Gergely politológus (Fotó: Nemzetpolitikai Kutatóintézet)

– Egyik párt sem szerzett abszolút többséget a romániai parlamenti választáson, így koalíciós kormány vezeti majd az országot. Kik léphetnek szövetségre?

– A 26%-ot elért, eddig is kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) köré szerveződik a következő kabinet. Ők csak a második helyen végeztek ugyan, de Klaus Iohannis államfő ebből a pártból „származik”, és már előre kijelentette, hogy a PNL miniszterelnök-jelöltjét kéri majd fel kormányalakításra. Ezt megteheti, ugyanis az alkotmány azt írja elő: csak akkor lenne köteles a győztes párt jelöltjét felkérni, ha az elérné az abszolút többséget. A PNL-nek nincs más választása, minthogy a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR-PLUS) összefogjanak. Ők 16 százalékot értek el, de még ez sem elég. A Népi Mozgalom Pártja (PMP) az 5 százalékos küszöb szélén táncol. Elképzelhető, hogy ők is bejutnak a parlamentbe, és ha így lesz, akkor természetes szövetségesként ők is a kormányalkotó pártok közé léphetnek. Bekerült a parlamentbe a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is, mely párt korábban arról beszélt, hogy szeretne a következő kormány része lenni. A nemzeti liberálisok és az USR-PLUS is úgy nyilatkozott: szívesen kormányoznának a körülbelül 6 százalékot elért RMDSZ-szel. Tehát most úgy tűnik,

a következő kormányt a PNL, az USR és az RMDSZ alkotja majd, illetve csatlakozik hozzájuk a PMP is, ha bejutnak a parlamentbe.

Ehhez még hozzá kell számolni a nem magyar nemzeti kisebbségi frakciót is, akik sokkal kedvezményesebb parlamenti küszöb átlépésével kerülnek be. Ők 17-en vagy 18-an vannak, és mindig az aktuális kormányt támogatják. Ha mindezt összeadjuk, mandátumszámban 55% körüli parlamenti többség összejöhet.

hirdetés

Ludovic Orban román miniszterelnök (k) beszél támogatóihoz a kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) bukaresti székházában 2020. december 6-án, a romániai parlamenti választások után. Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)

– Igen alacsony volt a részvétel, országos szinten és a magyarok körében is. Ezt mi eredményezte?

– Az elmúlt 12 évben a parlamenti választások 39-42 %-os részvételi arány között zajlottak, tehát magas arányra egyébként sem számíthattunk, de ez idén még tovább csökkent 33,5 százalékra. Az biztosan nagy befolyással bírt, hogy Romániában több várost lezártak a koronavírus miatt. Ezeken a településeken kijárási tilalom lépett érvénybe, és csak saját felelősségre megírt nyilatkozattal hagyhatják el a polgárok otthonaikat. Így nem csoda, hogy a szavazásra buzdító üzenetek sokakban visszatetszést keltettek, ugyanis azt érezték:

ha nem mehetnek templomba vagy piacra, akkor miért várják el tőlük a politikusok, hogy elmenjenek választani?

Tehát valójában nem is a megfertőződéstől való félelem volt a fontos, hanem dac alakult ki bennük. Ilyen körülmények között nehéz mozgósítani. A választás előtt azt nem tudtuk, hogy a vírus miatt bekövetkezett plusz csökkenés hogyan érinti majd az egyes pártok támogatóit. Most már egyértelműen látjuk: a kormányzó Nemzeti Liberális Pártot érintette a legrosszabbul. Az ő szavazóik sértődtek meg legjobban, hisz a kormánypárt hozta meg a szigorú intézkedéseket. Úgy tűnik, ezen veszítettek. A szociáldemokrata pártnak könnyebben ment a mozgósítás, így ők jobb eredményt értek el.

– Mit szólnak a liberális párttal való együttműködéshez a konzervatív RMDSZ-tagok?

– Ők a szociáldemokrata pártot se szeretik, így ha ebből indulnánk ki, akkor az RMDSZ sosem kormányozhatna. Ez fordítva is igaz: az összes román párt elkerülné az RMDSZ-t, ha tehetné, de ők is tudják, hogy az RMDSZ még mindig megbízhatóbb partner, mint számos román párt. Tehát

ha belemennének az ideológiai kérdésekbe, akkor el is áshatná magát a magyar érdekképviselet, hisz szövetség nélkül nem tehetnének semmit.

–  Akkor csak azért veszik be az RMDSZ-t, mert szükségük van a 6 százalékukra, és semmiféle nyitásról nincs szó a magyarok felé?

–  A nyitás csupán az érdekeikről szól. Az a kérdés, hogy matematikailag tudnak-e többséget alakítani az RMDSZ nélkül. Ez nagyban függ a PMP-től. Ám ha még sikerül is, az a román politikában sosem elég, mert ha szűk többségről beszélünk, a képviselők és a szenátorok sok esetben nincsenek jelen elegen, ezért nem tudják megszavazni a törvényeket. És az is gyakori, hogy a honatyák egyszerűen pártot váltanak, így a többség „elolvad”.

Azoknak a román pártoknak tehát, melyek stabil kormányzást szeretnének megvalósítani, 50 százalékot jóval meghaladó többséget kell elérniük. Ezért jó eséllyel nem hagyják ki az RMDSZ-t.

Ez azonban nem jelent semmiféle nagy nyitást, nem változnak meg egy csapásra a román politikusok, de az RMDSZ jelenléte a kormányban azt jelenti, hogy a magyarok elképzeléseit is meg kell vitatniuk, és valamilyen feltétellel meg is kell azokat valósítani. Ne feledjük el, hogy

Romániában mindig csak akkor történt valamilyen jogkiterjesztés, amikor a napi politikai érdekek ezt megkövetelték!

–  Akkor hátra dőlhetünk, hisz biztos, hogy az RMDSZ kormánypárt lesz?

–  Romániában az utolsó percig nem lehet biztosra menni. Az már tény, hogy a parlamentben ott lesznek, hisz elérték az 5%-os küszöböt, de a kormányalakítás még csak ezután indul.

– Az, hogy az RMDSZ összeállhat a liberális párttal, milyen hatással lehet a RMDSZ és a Fidesz-KDNP mára igen szorosnak mondható kapcsolatára, illetve Erdély és Budapest kapcsolatára? A helyzet azért is érdekes, mert most egy koalícióba kerülhet a Fideszhez közel álló RMDSZ és momentumos Fekete-Győr András által favorizált, számos esetben magyarellenes USR-PLUS.

– Kevésbé látok bele a magyar belpolitikába, de az biztos, hogy a magyar és a román kormány közötti, eddig meglehetősen fagyos kapcsolatra jó hatással lehet, ha az RMDSZ ott lesz a következő román kormányban. Sokszor tapasztalhattuk, hogy nincs kommunikáció a két fél között. Ha viszont az RMDSZ ott lesz a tűzközelben, várhatóan nagyobb hajlandóság mutatkozik majd a román kormány, a román hatóságok részéről, hogy Magyarországgal kommunikáljanak. Más úton nem is tudna a két ország egymáshoz közeledni.

Az RMDSZ ott van a parlamentben, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az új kabinet stabil többséggel működhessen. Ez ösztökélheti a következő román miniszterelnököt, hogy a magyar kormány közeledési kísérleteit sokkal komolyabban vegyék, mint eddig.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart Marosvásárhelyen 2020. december 2-án. (Fotó: MTI/Kiss Gábor)

– Bízhatunk abban, hogy az erdélyi magyarság sorsa is pozitív irányba fordul a jövőben?

– A jövőt sajnos nem látjuk, de az biztos, hogy több mint 9 százalékkal bejutott a parlamentbe egy vadonatúj párt is, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), melynek irányvonalát egyelőre nehéz meghatározni. Mindenképpen egy szélsőjobboldali, nagyon erős magyarellenes irányvonallal rendelkező, ugyanakkor rendszerellenes és az ortodox egyházhoz nagyon közel álló alakulat, mely rendkívül virulensen nyilatkozik majd meg a magyarkérdésben is. Miattuk a román közbeszéd sokkal magyarellenesebb lesz a következő négy évben, mint eddig volt. Az a kérdés, hogy a nagy román pártok hogyan reagálnak majd az új alakulat megjelenésére és kommunikációjára.

Mizsei Bernadett

Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án. A temetőben ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát. (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:

Biztosítva lesz a magyar képviselet a román parlamentben

Jót tenne a magyar-román viszonynak, ha az RMDSZ erősebb lenne a román parlamentben