Így finanszírozza Soros György és Bill Gates az Európa Tanácsot

Erre az Európai Jogi és Igazságügyi Központ igazgatója világított rá egy interjúban. A szakértő állítását az Európa Tanács éves pénzügyi jelentésére alapozza. Szerinte azzal, hogy az Európa Tanács pénzbeli támogatást fogad el magánszemélyektől, kérdésessé válik a szervezet politikai függetlensége.

A Soros György által működtetett Nyílt Társadalom Alapítvány és Bill Gates vállalata, a Microsoft az Európa Tanács két legnagyobb magánadományozója – erre világít rá a Valeurs actuelles francia konzervatív hetilap interjújában az Európai Jogi és Igazságügyi Központ igazgatója. Grégor Puppinck az Európa Tanács éves pénzügyi jelentésére alapozza szavait – közölte a v4NA hírügynökség.

A jelentésből kiderül, hogy Soros György 2004 és 2013 között közel 1 400 000 euróval, Bill Gates pedig 2006 és 2014 között csaknem 690 000 euróval támogatta az Európa Tanács működését.

Befolyásért cserébe több nemzetközi szervezetet is támogatnak

A Valeurs actuelles kérdésére Puppinck elmondta, hogy a nemzetközi testületek finanszírozása a civil szervezetek és alapítványok részéről mindenképp megkérdőjelezhető. Ráadásul a probléma nem csak az Európa Tanács, hanem a Nemzetközi Büntetőbíróság esetében is felmerült, mivel az utóbbi testület 2017-ben 115 000 dollárt kapott a Soros-alapítványtól.

A sorból nem marad ki a WHO sem, Bill Gates alapítványa ugyanis a WHO második legnagyobb támogatója az Egyesült Államok után, 2019-ben ugyanis 530 millió dollárt folyósítottak a szervezetnek. Mivel a WHO költségvetésének 80 százalékát önkéntes hozzájárulások teszik ki, javarészt alapítványok és kormányok adományai, ezáltal kérdésessé válik a szervezet politikai függetlensége, csakúgy, mint a többi szervezeté, melyeket magánszemélyek által működtetett alapítványok pénzelnek.

Puppinck úgy véli, hogy ezek a nagy nemzetközi szervezetek tökéletes célpontok azok számára, akik globális politikai befolyást akarnak gyakorolni, ehhez pedig a pénzügyi erőforrásaikat használják fel. A nemzetközi szervezetek pedig örömmel veszik a támogatást, ezért kiszolgáltatottá válnak a milliárdos spekulánsoknak, akik a pénzük révén politikai befolyásra tesznek szert. Grégor Puppinck épp ezért úgy gondolja, hogy a nagy nemzetközi szervezetek függetlenségének megőrzése vagy helyreállítása érdekében feltétlenül meg kell vizsgálni és tisztázni kell a finanszírozási módszereiket.

Civil szervezeteken keresztül  Soros mindenhova beszivárog

A civil szervezetek és alapítványok a pénzügyi támogatás révén beszivárognak a nemzetközi szervezetekbe és összejátszanak velük, jó példa erre a Nyílt Társadalom Alapítvány, amely 1984 óta döbbenetes összeget, 32 milliárd dollárnyi támogatást biztosított az emberi jogok, a média és a politika berkein belül.

A nemzetközi szervezetek vezetői ezt nem is tagadják, Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács volt főtitkára például jó barátjának nevezte Soros Györgyöt, Nils Muižnieks emberi jogi biztos pedig a Nyílt Társadalom Alapítvány programigazgatója volt egészen 2012-ig, amikor hivatalba lépett az Európa Tanácsban. Sok európai vezető és politikus is szívesen mutatkozik nyilvánosan Soros Györggyel és fiával: például Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke vagy Michelle Bachelet, az Egyesült Nemzetek Emberi Jogainak Főbiztosa, akit 2018-as hivatalba lépésekor kaptak lencsevégre Soros Györggyel és fiával.

Soros megszerzete az Emberi Jogok Európai Bíróságát

Puppinck az interjúban beszélt az Emberi Jogok Európai Bírósága és Soros György kapcsolatáról is. Több mint fél évvel ezelőtt került napvilágra, hogy az amerikai spekuláns beszivárgott az EJEB-be. Az Európai Jogi és Igazságügyi Központ jelentéséből kiderült ugyanis, hogy az elmúlt tíz évben az EJEB 100 állandó bírójából 22-en az EJEB oldalán tevékenykedő hét civil szervezetből származnak, és közülük 18-an olyan ügyekben döntöttek, amelyek a saját civil szervezetükhöz kapcsolódtak, súlyosan megsértve ezzel a bírói etika alapvető szabályait. A szóban forgó hét civil szervezet egyike a Nyílt Társadalom Alapítvány, amely 12 bírával gazdagította az EJEB létszámát, ezen felül pedig finanszírozta a jelentésben említett további hat szervezetet.

A jelentéssel kapcsolatban kínosan hallgat az EJEB, Puppinck értesülései szerint a szervezet nem válaszolt a Le Monde napilap megkeresésére. Ezt követően az Európa Tanács három képviselője az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé terjesztette az ügyet, mivel a nem kormányzati szervezetek és a bíróság bírái közötti összeférhetetlenség rendszerszintű problémát jelent, ám mind a mai napig nem történt előrelépés az ügyben, ugyanis a bizottság tagjai – 48 nagykövet – ezidáig nem tudott megegyezni a választ illetően, jócskán túllépve az eljárás három hónapos határidejét. Márpedig kötelességük írásban válaszolni, akkor is, ha csak a válaszképtelenségüket tudják kifejezni.

Soros védelmére sietett Jourová

Az Európai Bizottság egyik alelnöke, Věra Jourová ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a Bizottságnak nincsenek kétségei az Emberi Jogok Európai Bíróságának integritásával és függetlenségével kapcsolatban. Elmondása szerint tovább kell ezen lépni, mert nincs ezen semmi látnivaló. Ugyannakkor a Valeurs actuelles ezt vitatja, és kétségeit alá is támasztja néhány fotóval: az egyiken Jourová látható Soros György társaságában. A fotót maga Jourová kommentálta, mely szerint “a Nyílt Társadalom értékek állnak az EU fellépésének középpontjában”.

A francia hetilap egy másik fényképet is közzétett, melyen Johannes Hahn európai biztos szintén Soros Györggyel pózol, mondván: “mindig jó találkozni Soros Györggyel, hogy megvitassuk a reformok felgyorsítására irányuló közös erőfeszítéseinket a Balkánon és Kelet-Európában”.

Állandó egyeztetéseket tartanak 

2014 és 2018 között Soros György és lobbistái nem kevesebb, mint 64 alkalommal találkoztak és egyeztettek az Európai Bizottság biztosaival és vezető tisztviselőivel, ami rendkívül nagy szám, még maguk az európai államfők sem vettek részt ennyi találkozón.

Puppinck szerint aggodalomra ad okot, hogy míg bármelyik nemzeti bíróság határozottan reagált volna a szóban forgó bírák szankcionálására és a rendszer kijavítására, az európai hatóságok hátat fordítanak. Puppinck úgy véli, hogy ez azzal magyarázható, hogy túlságosan összefonódtak a nemzetközi szervezetek és az őket támogató nagy civil szervezetek, pénzügyi és ideológiai szimbiózis alakult ki közöttük.

Grégor Puppick az interjú végén arról beszélt, hogy érezhető hatása volt annak, hogy annak idején márciusban felfedte, hogy miként szivárgott be Soros György az EJEB-be, mivel azóta rendszeres médiatámadások érik. Az utolsót és a legfontosabbat a szintén Soros birodalmához kapcsolódó Open Democracy indította, azzal, hogy néhány hete egy állítólagos vizsgálatot tett közzé az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) ellen, amelyről egyszerre számolt be a világ mintegy 50 újságja, köztük a Time Magazine és az EuroNews.

Az Open Democracy által szervezett médiahadjárat részeként megjelent cikkek szerint az ECLJ komoly fenyegetést jelent, jogászait keresztes lovagoknak nevezik, akik egy titkos hadsereg tagjaiként beszivárogtak a demokratikus intézményekbe, ami Puppinck szerint egész egyszerűen felháborító.

A Soros Györggyel kapcsolatos írásainkat itt olvashatják el.

Forrás: V4NA

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:

„Mi vagyunk a jogállamiság utcai harcosai” – Orbán Viktor a Die Zeitnak

Ejha! Érzékenyedjetek, gyerekek! – mondta Soros

Orbán: Soros György fenyegeti Magyarországot és Lengyelországot

Kiemelt képünkön Soros György, fia Alexander és Vera Jourová forrás Facebook