Közép–Európában nem működik a mesékbe rejtett baloldali érzékenyítés
Filip Furman szerint a hagyományos értékeket képviselő családokban felnövekedett gyerekek szinte immunisak a radikális baloldali gondolatokra. A szakember kifejtette, hogy a gyermekek életében rendkívül meghatározó az elsődleges szocializáció, azaz hogy mit kapnak útravalóul a szüleiktől, nagyszüleitől, szűkebb családi környezetüktől. A másodlagos szocializációnál már más a helyzet, ott a szülői befolyáson túl, erőteljesen érvényesül a mikroközösségek, óvodák, iskolák hatása. Az ebben rejlő lehetőséget a liberális propaganda is felismerte és módszeresen ezeken a közösségeken keresztül támadja a fiatalokat. Emiatt jelentek meg és szivárogtak be az intézményekbe az érzékenyítő mesék és a hozzájuk kapcsolódó munkafüzetek.
A szociológus szerint viszont Kelet-Közép-Európában kevésbé bizonyul hatékonynak a baloldali befolyásolás, mint nyugaton, ugyanis ebben a térségben sokkal erősebben jelen van a hagyományos értékeken alapuló felfogás és családmodell.
Furman a baloldali ideológiát terjesztő propaganda-mesékkel kapcsolatban kifejti, azok sokszor éppen ellentétes hatást érnek el, mint amiért létrejöttek. Például „az Antirasszista Baba című könyvet arra építik fel, hogy vegyük észre a faji különbségeket és ünnepeljük őket. Szerintem ez épphogy bevezeti a rasszizmust a gyermekek életébe” – állapítja meg a szakember. A szociológus úgy véli, hogy Kelet-Közép-Európában az emberek nem gondolkodnak rasszokban, nem fehérnek azonosítják magukat, hanem európainak. A gyerekek pedig egyáltalán nem foglalkoznak azzal, ha valakinek más a bőrszíne, ugyanis ők nem érzékelik ezeket a különbséget, egészen addig, míg fel nem hívjuk rá a figyelmüket.
Az érzékenyítő könyvek kapcsán Furman rámutat arra a tényre is, hogy
a gyermeki agy még a bináris logikát követi, azaz számára csak két pólus létezik: a jó és a rossz, a férfi és a nő, az apa és az anya.
A bonyolultabb összefüggések, komplexebb, elvontabb kategóriák, mint a hagyományostól eltérő szexuális orientációk, teljesen összezavarják őket.
A szakember kiemeli, hogy nyugaton sem azért lett sikeres a liberális propaganda, mert hirtelen mindenki toleránssá vált, hanem az vezetett a sikerhez, hogy a lobbicsoportok elérték az érdekeiket szolgáló törvénymódosításokat. Tehát nem ideológiai „forradalomról” van szó, hanem a jogszabályi környezet mesterséges alakításáról.
Furman bizakodó a jövőt illetően, úgy látja, hogy Kelet-Közép-Európa valószínűleg nem jut a nyugat sorsára, s külön megemlíti Lengyelországot és Magyarországot, akik miatt ilyen téren nem aggódik.
„Addig nincs veszély, amíg a kelet-közép-európai kormányok nem engedik, hogy a káros gondolatokat törvény védje” – zárja végül gondolatait.
Forrás: V4NA.com
Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásunk:
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu
