Megjelent az első LMBTQ-mesekönyv

A kötet történeteiben ismert mesék újraírt változatait alkották meg a szerzők olyan hősökkel, akik valamilyen stigmatizált vagy kisebbségi csoporthoz tartoznak. Kilenc jól ismert szerző és nyolc új alkotó meséje került a gyűjteménybe, melyben többek között meleg, leszbikus, transznemű, roma, örökbe fogadott, hallássérült és idős hősökkel találkozhatunk – olvasható a Labrisz Leszbikus Egyesületet honlapján.

Az egyesület ajánlása szerint a tizenhét kortárs szerző friss meseátiratai azokat is megszólítják, akik nehezebben találják a helyüket a világban. „Megerősítenek abban, hogy bár nem vagyunk egyformák és különböző utakat járunk be, de ha megérkezünk, a kapu mindannyiunk előtt nyitva áll.”

Bódis Kriszta író, pszichológus, dokumentumfilmes is nevét adta ehhez a borzalomhoz, kifordítva eredeti lényegéből istengyermekségünket. Mint írja, „Az ember varázslatos isteni kreatúra, a szivárvány színeinek sokféleségével és a szabadság felelősségével megajándékozva. A legfőbb feladatunk, hogy megtanuljuk elfogadni egymást. Nem lehet elég korán kezdeni a gyakorlását. Erre valók a mesék, gyerekeknek és felnőtteknek.”

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő pedig egyenesen úgy véli: ennek a mesekönyvnek minden gyerekszobában ott van a helye, ahol fontos a világ sokszínűségének megértése, ahol a gyerekek körül nincsenek tabuk, s ahova a szülők úgy lépnek be, hogy tudják, a gyerekükön keresztül nemcsak a jövőt formálhatják, hanem a jelent is.

Mi azonban úgy véljük, ehhez nincs szükség egy ilyen mesekönyvre. Mert mi valódi és nem rémmeséket szeretnénk olvasni gyermekeink, bemutatva számukra a világ igazi színeit és szépségét. Szeretnénk, hogy az eredeti meséken nőjenek fel, melyekben

a szerelem nem Csipkerózsika és a hercegnő, hanem Csipkerózsika és a herceg között szökken szárba.

Azt pedig végképp nem értjük, hogyan lehet az idősek, a hallássérültek vagy a romák helyzetét összemosni, egy lapon említeni egy önként választott nemi aberrációval. Gyermekeinknek az idősek tiszteletét, a fogyatékossággal élők elfogadását vagy a származás alapján történő ítélkezés helytelenségét meg tudjuk tanítani anélkül is, hogy azt sulykolnánk beléjük: teljesen normális dolog, ha a lányok lányokkal, a fiúk fiúkkal esnek szerelembe, vagy ha a férfiak női ruhában, színes tollakkal a hajukban lejtenek táncot az utcán. Köszönjük az ajánlást, de a mi polcaink meglesznek enélkül a könyv nélkül is!

Leszbikus? Nem keresztény? Csináljunk belőle mesehőst ovisoknak!

(Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com)