„Az ördög megosztja az embereket, és szembeállítja őket egymással. […] Az Egyházat a Földön Krisztus helytartója, azaz a pápa képviseli. És bárki, aki a pápa ellen fordul, ipso facto az Egyházon kívül áll.”
A fenti idézet Robert Sarah bíboros szájából hangzott el, épp egy évvel ezelőtt, mikor mindenki azt gondolta, hogy a Ferenc pápa körüli feszültségtől terhes légkör nem lehet még nyomasztóbb. Akkor a szikár szigorúságáról, kemény konzervativizmusáról és bölcsességéről híres bíborost próbálták szembeállítani Ferenc pápa kérdőjelekkel teletűzdelt egyházvezetésével.
Bár a Francesco című dokumentumfilmben elhangzott – vágott vagy nem vágott, félre- vagy nem félrefordított – mondatok az utóbbi napokban nagy port kavartak világszerte, a bíborosnak meggyőződése, hogy
„minden pápa olyan, amilyen az adott kornak megfelel”, mivel „a Gondviselés tökéletesen látja, mire van szükségünk”.
A pápa nem tévedhetetlen, a hitletétemény is egészen konkrét tanítást őriz a melegek együttélésével kapcsolatban, és ha máshogyan nem, legalább a „bűnre vezető alkalom” fogalmának tükrében is érdemes átgondolni minden, az ügyet támogató keresztény testvérnek a dolgokat. Mert amennyiben egy magát kereszténynek valló ember támogatja a melegek együttélését és azt, hogy ennek jogi kereteket is biztosítsunk, akkor az illető az Egyház tanításának fényében bűnt támogat.
hirdetésDe mondok mást.
Keresztény családok körében, ha két fiatal együtt jár, az Egyház tanításával összhangban jó esetben nem támogatják, hogy a fiatalok összeköltözzenek, egyáltalán azt, hogy a szexualitást ne őrizzék meg a házasság szentségének keretein belülre. Ugyanakkor most meg elképzelhető, hogy ugyanez a keresztény valaki amellett kardoskodik, hogy márpedig „ha együtt húzzák az igát” akkor miért ne lehetnének a homoszexuálisok jogilag összekötve?
A lányát ne huncutkodja meg senki ember fia házasság előtt, de a homoszexuálisok együttélését támogatja? Ha akarnak, hát persze, hogy szexelnek anélkül is, hogy együtt élnének, de miért kell az egészhez jogi keretekkel asszisztálni?
Mindezen túl a pápával lehet egyetérteni, lehet nem egyetérteni, lehet pocskondiázni anélkül, hogy a töredékét megértenénk a pápai szolgálat súlyának, és lehet gondolkodás nélkül minden szavát készpénznek venni.
Egy valamit nem lehet viszont egy katolikus keresztény embernek: a pápát nem tisztelni, a pápát nem szeretni.
Parancsunk van szüleink szeretetére, és bizony sokaknak alkoholista, bántalmazó, vagy pszichésen beteg szülő jutott. Ők megszenvedik ezt a parancsot.
Hát szenvedjük meg mi is Szentatyánkért.
A forró dél, rideg éjszak
Ez imában egyesül csak;
Kivált honunk édes nyelvén
zeng igazán, zeng őszintén:
Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
Krisztusnak helytartóját!
Varga Gergő Zoltán
Kapcsolódó, további olvasásra ajánlott írásaink:
Kiemelt képünk forrása: Newsgram
