EB: A felsőoktatás igazából kereskedelempolitikai kérdés

Az Alapjogokért Központ igazgatója szürreálisnak nevezte a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosításáról hozott európai bírósági ítélet indoklását.

Szánthó Miklós, a központ igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán közölte: az uniós bíróság „nyakatekert” indoklásában azt mondta ki, hogy a felsőoktatási szolgáltatások uniós térségen belüli áramlása valójában a kereskedelempolitika területére tartozik, és mint ilyen, uniós jog, így azt vizsgálhatja.

Megjegyezte, politikailag hasznos is lehet ez a döntés, mert azt bizonyíthatja, hogy az Európai Bíróság minden határt képes átlépni, ha a nyílt társadalom hálózat érdekeiről van szó.

Szerinte a jogállamisági vita arról is szól, hogyan tudnak beavatkozni tagállami szuverenitásba, hogyan tudják erre a „fennkölt elvre hivatkozva” olyan területekre is kiterjeszteni az unió döntésalkotását, hatáskörét, amelyek eredetileg tagállami hatáskörök.

Ha ezt az ítélkezési gyakorlatot viszi tovább az (uniós) bíróság a jövőben, annak a tagállami szuverenitásra beláthatatlan következményei lesznek

– jelentette ki.

Szánthó Miklós megjegyezte, hogy míg a Közép-európai Egyetem (CEU) amerikai képzése valóban kiköltözött Bécsbe, a CEU magyar képzése továbbra is Budapesten van.

Az Európai Bíróság keddi ítéletében az uniós joggal összeegyeztethetetlenek találta azokat a feltételeket, amelyeket az Országgyűlés a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének magyarországi gyakorlásához szabott.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója megnyitó beszédet mond az Alapjogokért Központ Magyarország és a „7-es cikkely” című konferenciáján a fővárosi Danubius Hotel Gellértben 2018. november 22-én. MTI/Illyés Tibor