Nemzeti emlékhelyet hoznak létre az egykori recski kényszermunkatábor helyszínén

Erről a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke és egyik tagja beszélt az M1 aktuális csatornán hétfőn annak kapcsán, hogy 70 évvel ezelőtt, 1950. július 19-én hozták létre a mátrai község melletti kőbánya közelében három éven keresztül működő kényszermunkatábort.

Földváryné Kiss Réka történész, a NEB elnöke a diktatúra, az erőszak szimbólumának nevezte a titkos recski kényszermunkatábort, ahol válogatott kegyetlenséggel bántak a rabokkal és emberi mivoltukban alázták meg őket.

Gyakran úgy emelték ki a társadalomból az oda internáltakat, hogy a családjuk mit sem tudott róla – mondta.

Hozzátette: Recsk egy hazugságon alapuló rendszer csomópontja volt.

Bank Barbara, történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja arról beszélt,

bárki bekerülhetett a táborba, nem nagyon kellett ahhoz semmi, se kihallgatás, se ítélet.

Nincsenek is pontos adatok, 1800-2000 körüli lehetett a tábor létszáma – folytatta a történész, aki rámutatott: hivatalosan 4500 főt akartak dolgoztatni a kőbányában, de a vízellátás mindössze 1200-1300 emberre volt elegendő. Arról sincs pontos adat, hányan haltak meg a táborban, ugyanakkor a megmenekültektől tudható, hogy nem az eddig ismert 30, hanem 120-150 volt az áldozatok száma – mondta.

Földváryné Kiss Réka szerint

a tábor felszámolása után nagyon gyorsan elkezdték selejtezni a még fellelhető dokumentumokat, nagyon kevés irat áll ma rendelkezésre.

Hozzátette: az, hogy a rendszerváltás előtt bekerülhetett a recski kényszermunkatábor a köztudatba, a kádári rendszer erkölcsi szétporlasztásában is közrejátszott.

A tervezett emlékhelyről az elnök azt mondta: nemcsak Recsknek, de vele a kor többi kényszermunkatáborának is emléket kívánnak állítani.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön rekonstruált barakk a Recski Nemzeti Emlékparkban 2020. február 18-án. MTI/Komka Péter