Éppen öt évvel ezelőtt adta közre Ferenc pápa Laudato sí’ (Áldott légy) kezdetű enciklikáját, amelyben felhívta a figyelmet a teremtett környezet védelmének fontosságára. Sokan gondolhatják, hogy magánemberként vajmi keveset tehetünk a bolygónkért, de ez téves megközelítés.

Egyszerű szabályok betartásával rengeteg dologgal járulhatunk hozzá az erdők, a vadállatok védelméhez, nemtörődömségünkkel pedig hatalmas károkat okozhatunk, nemcsak a Földnek, de végső soron saját magunknak is.

– A koronavírus-járvány terjedésének enyhülésével, sőt esetenként már alatta is kirajzottak az emberek a természetbe. A vadásztársak azt tapasztalták, hogy sokan piknikeztek, kirándultak olyan területeken is, ahol korábban egyáltalán nem jártak túrázók. Mi természetesen senkit nem tudunk, és ha tudnánk sem szeretnénk eltiltani ettől a tevékenységtől, hisz az erdő mindenkié.

Egyszerűen csak arra törekszünk, hogy tudatosuljon mindenkiben: az erdőben minden ember vendég

– nyilatkozta lapunknak az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa. – Emellett ezeken a területen az erdészek, vadászok tervszerű gazdálkodást végeznek, ha ezt megzavarják a turisták, akkor sokkal nehezebben tudjuk teljesíteni az állam által rajtunk számon kért terveket – tette hozzá Földvári Attila.

hirdetés

– Azt kérjük mindenkitől, hogy legkorábban a napkeltét követő egy órával menjen ki a természetbe, és legkésőbb a napnyugtát megelőző egy órával jöjjön el a területről. Így az év ezen időszakában nem lesz átfedés a kirándulás és a vadászat ideje között – tette hozzá.

A szakember kitért arra is, hogy még mindig óriási gond a szemetelés. – Tény, hogy sok esetben vajmi kevés a kuka ezeken a területeken, vagy esetleg nem ürítik elég sűrűn azokat. Éppen ezért fontos, hogy legyen zacskó a hátizsákunkban, amiben összegyűjthető és hazavihető minden szemét. A lényeg, hogy

amit beviszünk az erdőbe, azt hozzuk is ki onnan!

Ez viszont nem is vadászati, hanem egyszerűen csak kulturált viselkedés kérdése. Otthon és az utcán sem szemetelünk – mutatott rá a szakember. Mint mondta, akár évtizedek is szükségesek lehetnek egy tejeszacskó lebomlásához, ráadásul még ezt követően is ott megmaradnak a mikroműanyag-részecskék, amelyek az ökológiai rendszerbe bekerülve minket is mérgezhetnek.

Földvári Attila azt tanácsolja, ha mindenképpen szeretnének éjszakai túrát, extrém kirándulást vagy egyéb rendezvényt szervezni, feltétlenül keressük fel a helyi önkormányzatot, ami segíthet elérni az illetékes vadásztársaságot, amellyel egyeztethetnek a szervezők.

Sokan letérnek a kijelölt turistautakról, és művelt mezőgazdasági területen bukkannak fel, illetve sötétedéskor vagy azután is a vadászterületen tartózkodnak. – Mindez több problémát is okozhat. Az élőhelyek indokolatlan zavarása (különösen a szabálytalanul, póráz nélkül sétáltatott, illetve elkóborolt vagy kóbor kutya) kárt okozhat számos vadászható és védett faj szaporulatában. Jelenleg a vadgazdálkodók egyik legfontosabb feladata a vaddisznóállomány gyérítése, az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozása, amely betegséget egyébként a vaddisznó lakta területekről a kirándulók is továbbvihetnek. A sertéspestis a házisertés-állományt is veszélyeztetheti. Ráadásul a háborítatlan erdők és bokrosok napközbeni bolygatása könnyen balesetveszélyhez vezethet, mert a megriadt vad gyakran forgalmas utak felé, azokon keresztül menekül – figyelmeztetett a szakember.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet arra kéri a kirándulókat, hogy ne térjenek le az utakról, ösvényekről, ne hangoskodjanak, különösen a kevésbé látogatott kirándulóhelyeken ne zavarják feleslegesen a vadon élő állatok nyugalmát! Ha állatot észlelnek, ne közelítsék meg, hagyják elmenekülni! Ha pedig bármilyen faj kicsinyére – például őzgidára, szarvasborjúra – bukkannak, szintén ne menjenek a közelébe, és semmiképp ne érintsék meg! Vadmalac esetében a kicsinyét védelmező koca ránk támadhat, és súlyos sérüléseket is okozhat. Amennyiben kutyával kirándulnak, az ebet feltétlenül tartsák pórázon! Ellenkező esetben szabálysértést követnek el, de a kutya testi épségét is veszélyeztetik.

– Azt mindenki tudja, hogy a fák adják számunkra az oxigént, és az erdőknek óriási szerepe van vízháztartásunk szempontjából is, de lelki jelentőséggel is bír a természetjárás, hisz rekreációs szerepe van. Kutatások egyértelműen kimutatták, hogy aki rendszeresen és huzamosabb ideig tartózkodik kint a természetben, sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és jobb az életminősége. Ezért is elemi érdeke mindenkinek a természet védelme – mutatott rá Földvári Attila.

Mizsei Bernadett

(Kiemelt képeink forrása a Pixabay.com.)