„Lelassított veszekedés” – hogy a hétköznapokban se legyen álom a romantikus szerelem

Mindannyian arra vágyunk, hogy fontosak legyünk valaki számára, aki megért, elfogad, támogat, szeret – úgy, ahogy vagyunk, és mellettünk áll a bajban… Miért olyan nehéz akkor mégis egy jól működő párkapcsolat egyensúlyát megtartani? Miért baj, ha minden pillanatban érzelmeink vezetnek? Baj-e egyáltalán? Jó hír, hogy érzelmi életünk fejleszthető – ebben nyújt segítséget számunkra az Érzelmi Fókuszú Párterápia, mellyel akár újra is írhatjuk kapcsolatunk történetét. Mert ahogyan egy hegedűművész sem hagyja abba a gyakorlást, a kapcsolati közelség, meghittség is tanulható és növelhető, ami óriási távlatot ad a szerelemnek.

Az Érzelmi Fókuszú Párterápiáról (továbbiakban ÉFT) Guba Imre család-rendszer terapeutával, mentálhigiénés szervezetfejlesztővel beszélgettünk.

– Miben különbözik ez a párterápia más, „hagyományos” terápiás módszerektől?

– Az ÉFT a kötődéssel kapcsolatos legújabb kutatási eredményekre alapozva abból indul ki, hogy a legerősebb vágyunk az érzelmileg biztonságos kapcsolat. Valójában nem az önállóságra és a függetlenségre vágyunk legjobban, hanem arra, hogy valakivel mély, érzelmileg elkötelezett kapcsolatba tudjunk kerülni – és ezt meg is tudjuk őrizni! Arra vágyunk, hogy fontosak legyünk valaki számára, aki megért, elfogad, támogat, szeret – úgy, ahogy vagyunk, és mellettünk áll a bajban…

Ezzel ellentétben általában pont akkor veszünk össze a párunkkal, amikor a legnagyobb szükségünk lenne a közelségére és a támogatására. Sue Johnson, az ÉFT kidolgozója az ilyen helyzeteket nevezi “ördögi párbeszédeknek” – ha ezeke elindulnak, akkor önálló életre kelnek, és a veszekedés hevében olyasmiket vágunk egymás fejéhez, amiket higgadtan nem tennénk.

– Ennek mi lehet az oka?

– Ez azért lehetséges, mert ha bajban érezzük a kapcsolatunkat, akkor az agyunk ezt veszélyként kódolja, és azonnal védekezni kezd: vagy támadásba lendülünk, vagy kilépünk a veszélyes helyzetből, de mindenképpen érzelmileg eltávolodunk egymástól. Mondok egy példát: ha kudarcot éltem át a munkahelyemen, és este hazaérek, akkor nem azt mondom a feleségemnek, hogy „szomorú és csalódott vagyok!”, hanem azt, hogy „mi ez a rendetlenség már megint az előszobában?” – és már indul is az ördögi párbeszéd.

Ha azonban megtanulom kifejezni a mélyebb és valódi érzéseimet a másik felé, akkor az közelséget teremt. Az ÉFT ezekben a helyzetekben ad egy új térképet, megmutatja, merre menjünk, mit tegyünk, hogy ne veszítsük el egymást. Ez jelenleg a kutatási eredmények alapján a leghatékonyabb megközelítés a párterápiában.

– Érzelmeinket kell tehát ellenőrzés alatt tartani? Ez nem is tűnik annyira egyszerűnek!

– Egymás segítségével lehetséges. Éppen ez a szoros párkapcsolat lényege – egymást segíthetjük abban, hogy az érzelmeinket szabályozni tudjuk. A közgondolkodással ellentétben ugyanis az érzelmeink nem szeszélyesek és kiszámíthatatlanok, hanem nagyon is logikusak; ha valakit dicsérünk, az jó érzéssel tölti el, ha megijesztjük, akkor félni fog.

– De azért a legtöbb ember számára sokszor nehezen dekódolhatóak még a saját reakciói is…

– Ez valóban egy pszichoeduktív folyamat, ami sok tanulással, kísérletezéssel jár. A testünk jelzései nagyon jó iránytűk ehhez, fontos tehát figyelnünk rájuk, és akkor megtanulhatjuk szabályozni az érzelmeinket is.

– És ezzel a módszerrel minden kapcsolat megmenthető? Gyakrabban fordulunk ma külső segítőhöz, ha válságba jut egy kapcsolat, mint 5-10-20 évvel ezelőtt?

– Igen, az a tapasztalatom, hogy gyakrabban! Ennek az egyik oka, hogy egyre több képzett szakember van, és ma már nem annyira „ciki” párterapeutához fordulni; a másik oka pedig talán az, hogy pont az ÉFT tízből hét párnak valódi, tartós segítséget jelent, és így növeli az életminőségüket. Sok kutatási eredmény tanúskodik róla, hogy az érzelmileg biztos kapcsolat komoly egészségvédő faktor. És igen, minden kapcsolat megmenthető, amit a pár mindkét tagja meg akar menteni. De csak az egyik fél gyakran nem elegendő hozzá…

– Mi a helyzet egy olyan esetben, ahol éppen az érzelmekkel van a gond? Megcsalás esetén például sokszor szokott a félrelépő arra hivatkozni, hogy nem ura az érzelmeinek.

– Ilyen helyzetben is van megoldás, mert a megcsalás gyökere általában nem az, hogy nem vagyunk elégedettek a jelenlegi partnerünkkel, hiszen valaha őt választottuk életünk párjául. Sokkal inkább az lehet a baj, hogy nem tudjuk hatékonyan támogatni egymást. Mindenki arra vágyik, hogy megértést, vigaszt nyújtsanak neki, és ha ezt nem kapja meg, továbbmegy… együtt azonban ezen is lehet segíteni.

Egy kliensem egyszer nagyon találóan fogalmazta meg, hogy az érzelmi fókuszú terápia számára olyan, mint egy lelassított veszekedés. Mert ilyenkor biztonságos térben, anélkül, hogy a beszélgetés elfajulhatna, képkockáról képkockára lehet megnézni egy-egy szituációt. Ez a lelassított megértés lehetővé teszi, hogy meglássuk a másik reakciója mögött rejlő érzelmeket: hogy amit mi fenyegetésnek éreztünk, az például bizonytalanság, szomorúság, elkeseredés.

– Az érzelmek szabályozásának képességét gyermekkorban tanuljuk. Mennyire lehet utánamenni annak, hogy egy szituációt, kapcsolati problémát egy régi sérülés okoz?

– Annyira, amennyire a jelenbe bekúszik… a mi terápiánk ugyanis a jelenre fókuszál, nem az okok kezelése, hanem a változás elérése a cél. A múltba mélyedés nagyon eltérítene minket a tárgytól, hiszen mindig lehet mélyebbre menni. De az valóban igaz, hogy mindannyian sebzettek vagyunk, ezzel együtt ott a gyógyulás lehetősége is. A fejlődéslélektan korábbi álláspontja szerint a kötődési mintáink bevésődnek gyermekkorunkban, ezzel szemben az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy ezek változtathatóak, átírhatóak és erre egy szoros érzelmi kapcsolat (például a párkapcsolatom) a legjobb terep.

– Csak válság idején érdemes párterápiára menni, vagy időnként mindenképpen jó, ha „leporoljuk” a kapcsolatunkat?

– A válsághelyzet úgy működik, mint a kukta: felerősíti a benne lévő forrást. Sok családtól hallottam, hogy örültek a koronavírussal együtt járó bezártságnak, az együttlétnek, ugyanakkor a meglévő különbözőségek feszültséget is okoztak. Aki egyedül maradt, az sokszor nagyon nehezen élte meg az elszigeteltséget és ez teljesen érthető! Vannak olyan párok, családok, akiket pedig a válság, az összezártság kifejezetten megterhelt. Szerintem kapcsolati nehézség esetén bátor dolog segítséget kérni, és egy szakember segítségével elkezdeni dolgozni azon, hogy jobban értsük egymást.

– Sokan kértek segítséget a karantén alatt? Mennyire volt igaza azoknak, akik a házasságok szétesését jósolták a koronavírus miatti bezártságban?

– Valóban nőtt a karantén óta az érdeklődők száma, de én magam nem tartom annyira tragikusnak a helyzetet. Az pedig kifejezetten pozitív tapasztalat volt, hogy az online terápia is jól tudott működni az elmúlt időszakban, még olyan esetekben is, ahol a felek nem egy légtérben tartózkodtak.

– Mostanában sok helyen lehet olvasni a terápiához köthető „Ölelj át” tréningről. Mi is ez, mire számíthat, mit profitálhat az, aki csatlakozik?

– Az „Ölelj át!” tréning egy kapcsolatgazdagító program, ami az ÉFT módszerét használja fel. Olyan kérdésekre ad gyakorlatias, azonnal használható válaszokat, mint: Hogyan kerüljük ki az „ördögi párbeszédeinket”? Hogyan fejezzük ki a mélyebb érzéseinket, amik közel tudnak hozni minket egymáshoz? Hogyan tudunk egyre mélyebb bizalmat átélni a kapcsolatban, ami a feltétele az érzelmi közelségnek? Hogyan tudjuk megőrizni a szerelmet hosszú távon? A nyolc részből álló program létezik külön, heti vagy kétheti alkalmakból álló sorozatban, van belőle intenzív 3-4 napos tréning, és ma már indul online verzió is, ami lecsökkenti a távolságot és az utazásra fordított időt. Az eft-parterapia.hu oldalon találhatnak az érdeklődők induló csoportokat.

– Milyen problémákkal fordulnak leggyakrabban a párok önökhöz? Vannak olyan fordulópontok, krízisek, amelyek több kihívást tartogatnak egy kapcsolat számára, mint más élethelyzetek?

– Igen, a fordulópontok általában igénybe veszik a párkapcsolatot. Ilyenek – a teljesség igénye nélkül – a gyerekek születése, a költözés, a munkahelyváltás vagy a munkanélküliség, a gyász, az életszakaszok közötti váltás, a tartós betegség, az elszigetelődés. Nehéz helyzetek még az úgynevezett kötődési sérülések: a megcsalás és a cserbenhagyás is.

Ezek a helyzetek megnehezítik a pontos kommunikációt, az együtt töltött minőségi időt, és így növekszik a félreértések veszélye, amik, ha egymásra rakódnak, egy idő után elviselhetetlenül nehezek tudnak lenni. Ilyenkor két út lehetséges – vagy kilépek a teher alól, vagy közösen elkezdjük azt lerakni. Ebben jelent valódi segítséget a párterápia, ahol van idő és tér, hogy feldolgozzuk azt, ami terhel bennünket.

– Elébe tudunk menni annak, hogy ezek a problémák kialakuljanak?

– A prevenció azt jelenti ebben az esetben, hogy nem várjuk meg, amíg a terhek elviselhetetlenül nehezek lesznek, hanem megkeressük azokat az eszközöket, módszereket, amikkel időről időre megállunk, és újra közel tudunk egymáshoz kerülni. Újra és újra tudatosítjuk, hogy egy csapatban játszunk – nem ellenfelek vagyunk, hanem a győztes csapat tagjai!

– A romantikus szerelem, amelyet az érzelmi fókuszú párterápia a középpontba állít, mennyire lehet valós cél, megélhető valóság napjainkban?

– A filmekben látott romantikus történetek valóban nem életszerűen mutatják be a párkapcsolatokat, nem mutatják meg például azok mélypontjait. Sue Johnson módszere azonban azt tanítja, hogy a szerelem nem egy olyan dolog, ami a szerencsén múlik, aminek kiszolgáltatottak vagyunk, ami felé sodródunk, aztán vagy elérjük, vagy nem… igenis tudun azért dolgozni, hogy átélhessük a romantikus szerelmet!

Ez a fajta megközelítés azt mondja, hogy tanulható a szerelem –  csak érzelmi elérhetőségünktől, válaszkészségünktől, elkötelezettségünktől függ. A szerelem és a párkapcsolat nem olyan, mint egy megoldásra váró probléma! Mindig tudunk érzelmileg közelebb kerülni egymáshoz. Ahogyan egy hegedűművész sem hagyja abba a gyakorlást, úgy a kapcsolati közelség, meghittség is növelhető – ami óriási távlatot ad a szerelemnek.

 

Czefernek Léna