A járvány miatt nem jelentkeznek a „megrendelésre” szült babákért
Az említett videóban – amely Kijevben készült – a megszólalók azt magyarázzák, hogy a „megrendelők” a járvány miatt kialakult helyzetben még nem tudtak elmenni az azóta megszületett kisbabákért. Ez számos kérdést felvet: vajon a határzárak feloldása után eljönnek egyáltalán a megrendelők a „csomagokért”? Meddig gondozza a gyermekkereskedelmi központ (amely reprodukciós intézménynek nevezi magát…) ezeket a babákat?
Az intézmény még jogi tanácsot is ad a megrendelők számára azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudják a határátlépést meggyorsítani.
„A béranyaság, vagyis a megrendelésre szülő nők »intézményét« egyre problematikusabbnak tartják – politikai oldaltól függetlenül – a világ emberi jogokra érzékeny csoportjai. Hatalmas anyagi, érzelmi és egészségi kiszolgáltatottság, kizsákmányolás áll a hátterében mind a béranyaságiparnak, mind a prostitúcióiparnak, mind a pornóiparnak”
– hívja fel a figyelmet a szerző. Kifejti: akik vállalják a béranyaságot, sok esetben előnyösnek érzik a helyzetüket, hiszen akár több havi fizetésüknek megfelelő pénzt is kereshetnek. Azt azonban már senki nem követi nyomon, hogy a (bér)anya és gyermeke milyen pszichés sérüléseket szenved az elszakítás során – de ezen túlmenően is számos emberi jogi és erkölcsi kérdést vet fel a gyakorlat.
„A gyerek megvásárolhatóságának haszonélvezői azok a meddő vagy homoszexuális párok vagy egyedül élő emberek, akik úgy gondolják, a gyerek nekik jár, bármi áron, akkor, amikor akarják, nem máskor, nem korábban; és joguk van ehhez kibérelni más ember méhét, aki rászorul az ezért kapott pénzre”
– írja Kölnei Lívia, rávilágítva ezzel a jogi kiskapukra. „Akik az emberi életet is csak a kereslet–kínálat elvei alapján értékelik, nem csinálnak problémát a béranyaságból. Akik viszont átérzik a béranyaság lealacsonyító és kizsákmányoló voltát, a gyerekek személyiségi jogainak sérülését, tiltakoznak az emberkereskedelem ellen” – fogalmaz.
„Aggódunk értetek, gyerekek! Minden kisgyerekért, nőkért és férfiakért is, akik mások önző vágyainak így vagy úgy áldozatai: halottai vagy kihasználtjai” – zárul a Képmás szerzőjének írása, amely itt olvasható.
Kiemelt képünk forrása: Pixaqbay.com