Magyarország a mentőseit ünnepli

Most vasárnap a mentősök előtt tisztelgünk. Ez a nap idén sokkal többet jelent, mint az elmúlt évtizedekben bármikor, hiszen a koronavírus-járvány felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi dolgozók áldozatkész munkája még annál is sokkal fontosabb, mint azt a hétköznapok során gondolnánk. A budapesti mentősök 1892-ben a kolera-járvánnyal, 2020-ban pedig a koronavírussal vették fel a harcot. De miért pont ma, május 10-én ünnepeljük őket? Cikkünkből kiderül!

Hazánkban Kresz Géza sebészorvos figyelt fel elsőként az elsősegélynyújtás fontosságára, hogy az időben megkapott szakszerű orvosi segítség milyen nagy mértékben növeli az életben maradás, illetve a gyógyulás esélyeit. 1880-ban igyekezett elsősegélynyújtó szervezeteket létrehozni, valamint folyamatos kapcsolatban volt a külföldi orvosokkal és behatóan érdeklődött az ottani praktikák és módszertanok iránt.

A Nemzetközi orvostörténeti kongresszus résztvevői a Markó utca 22. előtt, 1929. (Forrás: Fortepan.hu)

Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) végül 1887. május 10-án alakult meg – 

ez volt Európa második(!) városi mentőszolgálata.

Már létrejöttének első napján feltűnt az első lófogatos mentőkocsi a székesfőváros macskakövein.

Kresz Gézának sikerült az egyesület fővédnökének József főherceget, elnöknek pedig gróf Andrássy Aladárt megnyernie, akik aztán anyagilag is jelentősen hozzájárultak a mentőegyesület működéséhez. 

A mentők személyi állománya sokáig orvostanhallgatókból került ki, akik önkéntesként, mindenféle fizetség nélkül teljesítettek szolgálatot a budapestiek egészsége érdekében. A BÖME csak 1890-ban költözött a Markó utca 22. alatti épületbe, melyben még ma is az Országos Mentőszolgálat üzemel.

A BÖME általában nem kezelt fertőzőbetegeket, de az 1892-es budapesti kolerajárvány megfékezésében jelentős szerepük volt.

 

Pécs Rákóczi út, a Zsolnay szobor előtt Pécs 2. számú mentőautója, 1938. (Forrás: Fortepan.hu)

Budapest mintaadó szerepe a BÖME esetében is megmutatkozott – majd hamarosan más városok is megkezdték saját önkéntes mentőápolói rendszerük kiépítését. A mentőegyesületek társadalmi egyesületek kezelésében maradtak, és csak az 1948-ban meginduló államosításkor kerültek teljesen állami befolyás alá. Ekkor alakult meg az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), amely a mai napig az ország egész területén ellátja feladatait.

Az OMSZ nemcsak az emberi életek mentésében vesz részt, hanem fontos képzéseket is szervez, illetve mentéstani ismereteket is megoszt az érdelődökkel.

Magyarország 230 mentőállomásán ma közel 7000 mentősorvos és mentőszakápoló dolgozik.

Tisztelegjünk előttük – nagyon megérdemlik!

Tóth  Gábor

 

Kiemelt képünk forrása: 1938. Magyarország, Pécs Rákóczi út, a Zsolnay szobor előtt Pécs 2. számú mentőautója. A felépítményt a Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyár készítette Magosix alvázra. (Forrás: Fortepan.hu)

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!