Egy rózsadombi villa titkai

A város zajától nem messze, egy csendes rózsadombi utcában található egy mesebeli főúri palota. Ha a falai mesélni tudnának, volna mit suttogniuk, de mivel ez nem valószínű, így én mesélem el helyettük a Neuschloss-villa történetét.

Neuschloss Ödön családja Morvaországból (Csehország keleti része) származott és faiparral foglalkozott emberemlékezet óta. Pestre a Felvidékről érkeztek és először Újpesten telepedtek le. A Neuschloss család építette az első zsinagógát a városban, amely az első reprezentatív épülete lett Újpestnek és meghatározta további fejlődését. Az 1810-es budai tűzvész, majd az 1838-as pesti árvíz után nagy szükség volt rendes faanyagra, így a család mesés vagyonra tett szert.

Az újonnan elkészült villa 1900-ban. (Forrás: www.www.pinterest.co.uk/Péter)

 

Ödön a Lipótvárosban fafeldolgozó gyárat épített, annak helyén született meg 1937-ben Budapest egyik kedvelt közparkja, a Szent István park. A Neuschloss-gyár nevéhez fűződik a Rudas-fürdő díszes lépcsője, a Hauszmann és Ybl-féle királyi palota összes ácsmunkája és az 1885-ös Országos Kiállítás 30 épületének kivitelezése. A leghíresebb megbízatásuk az 1896-os Milleniumi Kiállításra (először fából) épült, Alpár Ignác tervezte Vajdahunyadvár kivitelezése volt.

Neuschloss Ödön, a magyar fafeldolgozó ipar úttörője. (Forrás: www.meselohazak.hu)

A Rózsadomb egykoron szőlővel borított délkeleti lejtőjéről csodálatos kilátás nyílt a pesti Dunasorra, a dunai hidakra és a várhegyre, így a területre, a 19. század végén, gazdag gyáriparosok és arisztokraták csodálatos villákat építettek. Neuschloss Ödön itt vásárolt egy több ezer négyzetméteres telket, és megbízta a Vajdahunyadvár építése óta vele baráti viszonyt ápoló Alpár Ignácot egy családi villa építésével. A tervező feladata az volt, hogy az agglegény nagyiparos számára, aki műfordítással és botanikával is foglalkozott, olyan reprezentatív lakóházat építsen, amely vendégek fogadására és elmélyült munkára is alkalmas. Külső és belső megjelenése tükrözze a kor legmodernebb technikáját és hirdesse a Neuscholoss faipari vállalat magas színvonalú munkásságát.

Az elkészült villaépület az 1910-es években (Forrás: www.alfahir.hu)

A neoreneszánsz és neobarokk jegyekkel rendelkező épület 1898-ra készült el, és a főváros egyik gyöngyszemévé vált. A ház központi eleme a gazdag intarziás faburkolatú kétszintes galériás hall, amelyből a többi helyiség nyílik. Az amerikai sárgafenyőből készült burkolat faragványainak egyike sem készült kézzel, hanem a Neuschloss-gyár fa megmunkáló gépeinek nagyszerűségét reprezentálják. A villa könyvtárral, dolgozószobával, számos hálószobával és vendégszobával rendelkezett, amelyekhez fürdőszoba is tartozott. Az összes helyiségben beépített szekrények voltak, amelyek révén hatalmas belső terek jöttek létre. A központi fűtés, a központi porszívó rendszer, a belső cseléd csengőrendszer és az egész házban kiépített elektromos világítás ekkoriban különlegesnek számított. Az alagsorban elhelyezett konyhában gépesített hűtőkamra állt a szakács rendelkezésére, az elkészült fogásokat pedig ételliften szállították az első emeleti étkező szalonba.

Az amerikai sárgafenyő borítású központi hall, amely a mai napig fennmaradt. (Forrás: www.grofjardanhazy.tumblr.com)

Neuscholss Ödön csak hat évig élvezhette csodaszép házát, 1904-es halálát követően az ingatlan többször cserélt gazdát, de a tulajdonosok mindegyike jól bánt az épülettel. Utolsó gazdája, a világhírű újpesti Tungsram gyár igazgatója, Aschner Lipót lett. Aschner kivételes életutat járt be. 14 évesen már az Újpesti Egger-féle elektronikai gyárban dolgozott (ott, ahol egy kis ideig Ferdinand Porsche is bádogos munkát végzett). Huszonkét évesen már az újpesti Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-nél vezetői állást töltött be.

Később igazgatóként az ő kezdeményezésére keresztelték át a céget Tungsramra, amelyet az angol Tungsten és a német Wolfram szóból kreált. Az Ő kezdeményezésére és anyagi támogatásával épült meg, Hajós Alfréd tervei szerint, az Újpesti Tornaegylet (UTE) húszezer férőhelyes labdarúgó stadionja, amely Magyarország első vasbeton arénája volt. Mindemellett kultúrházat, üdülőket, munkásotthont, csónakházat és uszodát is építtetett gyárának munkásai számára. 1935-ben jelentős összeggel támogatta a Hóman Bálint nevével fémjelzett oktatási programot.

Aschner Lipót, a Tungsram gyár igazgatója, az Újpesti Torna Egylet (UTE) alapító mecénása. (Forrás: www.ujpestihirmondo.hu)

A bőkezűen adományozó és a szociálisan érzékeny Aschnert, zsidó származása miatt, a német megszállás napján, 1944 március 19-én a rózsadombi villájában a Gestapo letartóztatta, és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolta (ahonnan az általa alapított Tungsram tulajdonosai szabadították ki 100 ezer frankos váltságdíjjal). Pár nappal később Adolf Eichmann (a zsidóüldözés legfőbb vezetője) is megérkezett Budapestre, és az Aschner Lipót villában rendezkedett be. Azon nyomban elrendelte, hogy építsenek a kertben egy légoltalmi pincét, a várható angolszász légicsapások idejére. A kirendelt kubikosok zsidó munkaszolgálatosok voltak. Az egyikük egyszer egy barackot szedett a kerti fáról – mikor Eichmann tudomást szerzett az estről, az épület egyik kertre néző teraszáról távcsöves vadászpuskával lelőtte a munkást.

A díszeitől és a prágai stílusú tornyától megfosztott épület várja a felújítást. (Forrás: www.alfahir.hu)

Eichmann a közeledő front elől a villa összes mozdítható ingóságával együtt nyugatra távozott. Budapest ostroma idején a Rózsadomb környezetében heves ellenállás bontakozott ki, amelyet az oroszok nehézfegyverek bevetésével tudtak csak letörni. Ekkor semmisült meg az épület fő dísze, a prágai stílusú torony is. A front elmúltával a környék kibombázott lakói (körülbelül 10 család) költöztek be a házba, akik a későbbiekben lakásokat alakítottak ki, szétszabdalva az értékes épület belső tereit. A szocializmusban a villa hajdani hatalmas telkét felosztották, és vasbeton kockaházakkal teleépítették. Az 1980-as években a szomszédban épült fel a megalomán SZOT szálló, amelyet a közelmúltban építettek át. A lakások a mai napig megtalálhatók az épületben, amelynek állapota napjainkra leromlott. Ugyanakkor a csodával határos módon szinte sértetlenül megmaradt az intarziás faberakással díszített kétszintes galériás hall, és néhány mart üvegű ajtó is. Magyarország kormánya 2018-ban műemlékké nyilvánította az épületet, így – elővásárlási joga révén – remélhetőleg megmenekítheti a további pusztulástól ezt a jobb sorsra váró épületet.

Fecske Gábor László