Véleményem szerint kétfajta hívő ember létezik a világon. Az egyik típus, aki már elzarándokolt Jeruzsálembe, a másik, aki el fog zarándokolni Jeruzsálembe. Tudniillik Jeruzsálemet látni kell! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már több alkalommal volt lehetőségem látni a „béke városát”, de minden alkalommal más arcát mutatta. A 2020-as cyber húsvét alatt újra és újra eszembe jutottak jeruzsálemi emlékeim. Sorozatom első részében a város különleges státuszát szeretném bemutatni.
A Szentföld Budapestről legegyszerűbben és legolcsóbban a magyar tulajdonú fapados légitársasággal érhető el. Tel-Avivból bérelt gépkocsival csupán 40 perc alatt a „szent városban” lehetünk, de kizárólag akkor, ha nagyon korán indulunk el, mivel Izrael – a kiváló autópálya-infrastruktúra ellenére – a giga dugók hazája is egyben. A Szentföldre érve ne lepődjön meg senki azon, ha egy általa ismert földrajzi névnek vagy helyszínnek legalább két-három másik ismert elnevezése is van (például a Sirató-falat a zsidók Kotelnek hívják, de a legtöbb helyen Nyugati Falként/West Wall-ként említik).
Jeruzsálem elhelyezkedése Izrael állam és Ciszjordánia (West Bank – palesztin terület) határán. A térképen jól látható beékelődés az 1967-es háború után alakult ki. (Forrás: www.news.bbc.co.uk)
Jeruzsálemet az ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike „szent városként” tartja számon. Az Ószövetség szerint mintegy háromezer évvel ezelőtt Dávid király tette meg az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, innen ered a „Dávid városa” elnevezés. Utóda, Salamon király a Mória-hegyre (ahol megtalálható az a szikla, amelyen Ábrahám kész volt feláldozni Izsákot) felépíttette az Első Templomot (minden keresztény templom ősét), majd a babilóniaiak pusztítása után itt épült meg az a Második Templom, amelyben később Jézus is járt. A keresztény hívők számára Jeruzsálem, Jézus tanítása, csodatételei, az utolsó vacsorája, keresztre feszítése és csodálatos feltámadása miatt szent város. Az iszlám számára pedig a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után, mivel Mohamed próféta egy álmában a Mória-hegyről indulva járta meg a Mennyországot. Miután a rómaiak Krisztus után 70-ben lerombolták a Második Templomot, a hetedik század végén a muzulmánok pontosan a lerombolt Templom helyére építették a ma is látható aranykupolás Szikla-mecsetet. Napjainkban a legnagyobb vitát a Szikla-mecset és a Templom-hegy váltja ki, mivel az Ábrahám áldozati sziklája fölé emelt mecsetbe csak iszlám vallásúak térhetnek be, holott Ábrahám mindhárom monoteista vallás ősatyja volt. Jeruzsálemet szokták a „béke városaként” is hívni, hiszen a héber Jerusalájim / Jeru shalom (béke) szó fordítása. Sajnálatos módon ez az elnevezés antagonisztikus ellentétben áll a jelenlegi etnikai és vallási helyzettel.
A felosztott Jeruzsálem. A kék szín jelöli Nyugat-Jeruzsálemet (Izrael állam területe), a zöld szín Kelet-Jeruzsálemet mutatja, amely Ciszjordániában (West Bank – palesztin terület) található, és 1967-óta izraeli megszállás alatt áll, illetve a fekete négyzet jelöli az Óvárost, az ősi Jeruzsálemet, amely négy vallási és etnikai negyedre osztódik, és egy része Jordánia területe. (Forrás: www.wikipedia.org)
Jeruzsálem nyugati része Izrael állam de facto fővárosa. Itt ülésezik a Knesset, (izraeli parlament), itt székelnek a minisztériumok és a bíróságok, illetve a múzeumok többsége is itt található. Mindemellett Jeruzsálemet egy másik Bibliából ismert nép, a filiszteusok, azaz a palesztinok is a saját fővárosuknak tekintik, mivel a város keleti részében többségében ők élnek. Ugyanakkor Kelet-Jeruzsálem (amely Ciszjordánia, más néven a Nyugati Part/West Bank része) az 1967-es hat napos háború óta izraeli megszállás alatt áll. Az ENSZ a mai napig nem ismeri el Jeruzsálemet sem a zsidó, sem a palesztinok fővárosának, holott 2019-ben az Egyesült Államok nagykövetséget nyitott itt, elismerve ezzel Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
hirdetés
Az Óváros látképe a Kelet-Jeruzsálemben található Olajfák-hegyéről. Előtérben a Mória-hegy (Templom-hegy) és az áldozati szikla fölé emelt iszlám imahely, az aranykupolás Szikla-mecset. A városfal alatti zöld terület a Kidron patak völgye és a Getszemáni-kert. (Fotó: szerző saját fényképe)
Jeruzsálem (és a világ) legfontosabb vallási epicentruma a fallal körülvett Óváros, amely Kelet-Jeruzsálemben fekszik. A ma látható városfalat, a magyar történelemből jól ismert török Szulejmán szultán építtette a 16. században. Az Óváros vallásilag és etnikailag négy részre különül el: örmény (keresztény), zsidó (izraelita), arab (muzulmán) és keresztény, amelyről érdemes megjegyezni, hogy úgyszintén nem egységes. A kereszténységnek több különböző felekezete (keleti, katolikus, illetve a protestáns) van jelen egyszerre a városban. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az arab (muzulmán) és a zsidó negyed határán elterülő öt futballpályányi Mória-hegy (Templom-hegy) Jordánia területe.
E térképen jól láthatóak a fallal körülvett Óváros negyedei, illetve a legnagyobb vitákat kiváltó Mória-hegy (Templom-hegy/Temple Mount), amely ma Jordánia területe. (Forrás: www.religionnews.com)
Nem csodálom, ha többeknek a kuszaság szó jut eszébe a fenti sorok olvasása után, de ez senkit ne tántorítson el ennek a csodálatos helynek a meglátogatásától, hiszen a turisták és a zarándokok biztonságára kiemelten figyelnek. Mivel az óváros és a környező Sion-, illetve Olajfák-hegye problémamentesen csak gyalogszerrel érhető el, ezért a legfontosabb szent helyek megtekintése több napot is igénybe vehet. Sorozatom következő részében a Jézus jeruzsálemi tevékenységével kapcsolatos helyszíneket tárom fel.
Fecske Gábor László
