„Szeretném hinni, hogy van küldetése az életemnek, és rátalálok Isten vezetésével”
– Sok fájdalmat, szenvedést éltél meg gyerekként. Mi maradt meg ebből az emlékeidben?
– Szüleim és az orvosok teljesen egészséges gyermeket vártak, de egy nagyon komplex fejlődési rendellenességgel, nyitott hasfallal születtem. Később medenceferdülést, csípőficamot és az ezek miatt kialakuló gerincferdülést diagnosztizáltak az orvosok. Mielőtt általános iskolába kerültem, 7 nagyon komoly műtéten estem át (hasi, csípő-, gerincműtétek). Sokszor beszéltek arról az orvosok, hogy lebénulhatok, vagy akár meg is halhatok műtét közben.
Szüleim elváltak, mielőtt iskolába mentem volna, de édesanyám mindig ott volt mellettem, és nagyon okosan nevelt. Mindent megbeszélt velem, felkészített a megpróbáltatásokra, így át lehetett vészelni ezeket a nehéz időszakokat. Abban erősített meg mindig, hogy vannak fizikai korlátaim, amiken nem lehet változtatni, ezért ezeken nem érdemes keseregni. Nekem egy lehetőségem van, az eszemből kell majd megélni…
Édesanyám és a hitem által sikerült a lehető legjobban feldolgozni ezeket az élményeket. Ezek nélkül ma nem lennék az, aki vagyok. Nem ismerkedtem volna meg érdekes emberekkel, sok mindenbe nem kezdtem volna bele.
– Most hogy vagy fizikailag?
– Tavaly augusztusban elkezdtem heti 2-3 alkalommal személyi tréner segítségével edzeni. Kasza István testépítő zseniális szakember, aki rengeteg fogyatékkal élővel is foglalkozik. Mindenkiben az Embert látja. Az, hogy az illető nem lát, nem tud lábra állni, vékony vagy duci, mellékes. Rengeteget fejlődtem általa az elmúlt időszakban.
Ami az egészségi állapotomat illeti, vannak jobb és rosszabb napok. Belátható időn belül egyelőre nem vár rám több műtét. Jelenleg ugyanis nem tudok olyan orvosról, aki egy ilyen komplex medenceműtétet biztonsággal elvállalna.
– Nyolc évesen kezdted az általános iskolát az Újpesti Benkő István Református Iskolában. A speciális testi adottságaiddal hogyan sikerült beilleszkedni?
– Sem a területileg illetékes, sem egy másik iskolába nem vettek fel, mert nem tudták elképzelni az integrációmat annak ellenére, hogy teljesen önellátó voltam. Szerencsére a Benkőbe felvettek. Kitűnő tanárhoz, Herczegné Körmendi Ildikóhoz kerültem egy zseniális osztályba, ahol mindig segítséget kaptam valakitől, ha épp nehezebb volt a táskám, vagy aznap nehezebben jártam.
– Baptistaként kerültél református iskolába. Ez nem okozott gondot?
– Egyáltalán nem, hisz egy a hitünk. Két éves korom óta járok baptista gyülekezetbe, édesanyámmal világból megtértek vagyunk, 2007-ben bemerítkeztünk. Jó volt az, hogy abban az iskolában tovább folytathattam a hitéletemet. Nyugodtan beszélgethettem erről az osztálytársakkal is. A Benkőben ismerkedtem meg a keresztény könnyűzenével is az énektanárom által.
– Később a zene komoly szerepet kapott az életedben, tagja voltál egy ideig a Bolyki Soul & Gospel Kórusnak.
– 2013-ban Nick Vujicic hazánkba látogatott (Nicholas James Vujicic nemzetközi hírű prédikátor, szónok, motivációs tréner, aki a karok és lábak nélkül született emberként vált híressé – a szerk.). Az ő előadásán önkénteskedve találkoztam Bolyki Balázsékkal. Nagyon megtetszett a produkciójuk, ezért odamentem hozzájuk, beszélgettünk, és 2 hét múlva felvettek maguk közé. 2013-tól 2016-ig voltam a csapat tagja. Rengeteg élményem fűződik ehhez az időszakhoz a próbáktól a koncerteken át a nyári táborokig.
Itt találkoztam Szalóczy Pál Kazinczy-díjas előadóművésszel, a Magyar Rádió vezető bemondójával, aki a metrók „hangja” is. Többek között az ő hatására kezdtem el rádiózni. 
Korábban is nagyon szerettem verseket mondani, és érdekelt a média világa is. 2015-ben a Baptista Rádió önkénteseket keresett. Jelentkeztem, és felvettek.
Előbb kisebb hangfelvételeket készítettem, igeverseket olvastam fel, kitelepüléseken villámriporterkedtem, majd fél év múlva elindítottam a saját műsoromat Bajnokok Ligája címmel. Ebben mindennapi hősökkel foglalkozom. Szeretek életutakat bemutatni. A legkülönfélébb emberek jártak már nálam. 
Vendégem volt mások mellett Holló András, kerekesszékes tánctanár, Köő Artúr történelemtanár, a Magyarságkutató Intézet segédmunkatársa, valamint számos ismert zenész és színész, mint például Szolnoki Péter, Rajkai Zoltán, Zámbori Soma vagy Levente Péter és felesége, Döbrentey Ildikó.
Munkám során lehetőségem volt beszélgetni a már említett Nick Vujiciccsal és Gary Chapman amerikai íróval, aki világhírű párkapcsolati szakértő, házassági tanácsadó, Az öt szeretetnyelv pár- és pszichoterápiai fogalom megalkotója. 
Találkoztam egy igazi akcióhőssel is, akiről kevesen tudják, hogy szintén hívő ember. Ő Chuck Norris, aki 2018 végén a Baptista Szeretetszolgálat Cipősdoboz akciójának meghívására érkezett Magyarországra. Részt vettem a színészlegenda és felesége sajtótájékoztatóján, ahol én voltam az egyetlen, aki a házaspár hitéről kérdezett. 
2019 novemberében a Baptista Rádiós műsorom Podcast formájában megújult. Így már Bajnokok Ligája Podcast néven több felületen is (a Spotifiy-on, az Apple Podcastokban, az Anchoron és az Instagramon) megtalálható.
Első rövid interjúmat erre az új felületre Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel készítettem, aki személyes hitéről osztotta meg gondolatait. Ugyanebben a hónapban elkezdtem egy médiaképzést, ahol rádiós szakirányon tanulhatok minden pénteken és szombaton profi rádiósoktól. Így gyakorlatilag a hét szinte minden napjára jutott valami elfoglaltságom. Az egyetemen egy pályázatra kutatást végeztem a rendszerváltás sajtójáról. Ennek kapcsán készítettem a Rendszerváltás30 interjúsorozatot, melynek első része a Sztárcsinálók Rockopera legújabb bemutatójáról szólt, majd Szalóczy Pállal beszélgettem, aki a rendszerváltáskor a Magyar Rádió és Televízió bemondójaként testközelből élte végig a történelmi eseményeket. Végül pedig Nagy Ferót interjúvoltam meg szintén a 30 évvel ezelőtti élményeiről és a hitéről. Feró egyedi és egyben őszinte hite nagyon meglepett. Értékes beszélgetésben lehetett részem vele.
Munkámmal szeretném felhívni az emberek figyelmét arra, hogy járjunk nyitott szemmel a világban. Úgy gondolom, hogy minden ember értékes, és feladata van itt a földön.
Egyszer volt egy megdöbbentő élményem. Szinkronmunkából jöttem hazafelé, nagyon fáradt voltam. Vártam a megállóban a metrót, és egy nővel egy pillanatra összeakadt a tekintetünk. Amikor megjött a szerelvény, magam elé engedtem. Egy pici mosolyt megeresztettem felé, amit akkor szinte észre sem vettem. Ő leült, elővett egy Mai Ige újságot, és elkezdte olvasni.
Amikor befejezte az olvasást, megfordította a kiadványt és elkezdett rá írni. Azt hittem, a gondolatait jegyezte le, de mielőtt leszállt volna, a kezembe adta ezt az újságot azzal, hogy köszöni szépen. Nem értettem. Aztán elolvastam, amit írt: „Egy szuper bátor és okos fiatalembernek egy érzelmileg megnyomorított és bántalmazott nőtől”. Az az egyetlen picike mosoly, amit szinte észre se vettem, lehet, hogy megváltoztatta a napját. Egy apró odafigyelés akár az életét mentheti meg egy mélyponton lévő embernek.
– Nemzetközi Igazgatás szakon tanulsz. Mi a célod, ha elvégezted?
– Bár szerettem volna én is, mint a szüleim rendőr lenni, nem lehettem az. A Közszolgálati Egyetemmel és a médiában végzett munkám által úgy érzem, megtaláltam a szolgálatomat egyenruha nélkül is. Szolgálhatom a hazámat, az embereket és Istent is.
Ha végzek, szeretnék a diplomácia, a nemzetközi protokoll vagy a média valamilyen területén elhelyezkedni, legyen az a baptista egyháznál, állami vagy valamilyen kulturális területen. Szeretném hinni, hogy van küldetése az életemnek, bízom benne, hogy erre rá fogok találni Isten vezetésével.
– A mostani járvány mennyire változtatta meg a mindennapjaidat?
– Sajnos átmenetileg megálljt parancsolt az edzésben is, és mint sokan mások, én is távoktatással folytatom mindkét suliban a tanulmányaimat.
Részben örültem annak, hogy itthonról kell dolgoznom, mert úgy éreztem, az utóbbi időben kevés idő jutott arra, hogy időt töltsek „négyszemközt” Istennel.
Másfelől természetesen nem jó a panellakás négy fala közt tengődni napi 24 órában, főleg, ha az ember szeretne interjúkat is készíteni. A tavasz tehát új kihívásokat és lehetőségeket is hozott. Elkezdtem a személyes hitem építésére koncentrálni, és alkalmazkodni a kihívásokhoz. Bár lakásunk nem alkalmas a stúdiókörülmények imitálására, de egy újonnan beszerzett mikrofonnal itthonról is tudom folytatni a munkát.
Most, hogy közeledik a húsvét, elgondolkodtam azon, mit tehetnék azért, hogy ne kényszerként éljem meg ezt a ki tudja mennyi ideig tartó helyzetet.
Rá kellett jönnöm, hogy minden nap erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy ne gyűrjön maga alá a kialakult szituáció.
Háborúban állunk. Nem csak a vírussal, hanem a bűnnel szemben is. Legnagyobb ellenségünk ugyanis most még nagyobb teret kapott. A járvány rengeteg konfliktust és problémát hozott életünkbe. Ez pedig amiatt van, amiről így ír a Biblia: Nem emberek ellen harcolunk, hanem szellemi természetű uralkodók és fejedelmek ellen, a jelenlegi sötét világot irányító hatalmas és gonosz szellemek ellen, akik a magasságban vannak. (– Pál levele az Efézusiakhoz 6:12 EFO)
A harchoz terv és fegyverzet kell. Isten mindkettőt elkészítette nekünk. Ehhez szembe kell néznünk azzal, hogy a bűn büntetése a halál. Ez alapján a háború végén nem sok jóra számíthatunk. Ez nem túl motiváló, ugye? Van azonban egy jó hírem: a háborút már 2000 évvel ezelőtt megnyerte helyettünk Jézus. Erre emlékezünk húsvétkor. Jézus átvállalta értünk a büntetést, és ártatlanul életét adta a kereszten. Idáig ez egy nagyon szomorú történet. Azonban ez volt csupán a kezdet. A harmadik napon feltámadt, és legyőzte a halált. Ezzel pecsételte meg a háború végét.
Ahhoz, hogy megnyerhessük mindennapi csatáinkat, fegyverzet is kell: fel kell vennünk az igazság övét, a békesség saruját, a hit pajzsát és az üdvösség sisakját. A hit pajzsa és az üdvösség sisakja arra emlékeztet engem minden nap, hogy mit tett értem, helyettem és miattam Jézus. Arra, hogy Istennel én is képes vagyok csatákat nyerni, és hogy én is ott állhatok majd a győztes seregben. Aki elhiszi, hogy ezt az áldozatot Jézus érte is meghozta, annak a Királlyal együtt örök élete van. A Királlyal, akinek seregébe nekünk is be kell állnunk minden nap.
Prófusz József
Képeink forrása: Nagy Bálint Facebook-oldala
