Beszélünk-e gyermekünk nyelvén?

Az 5 szeretetnyelv gyerekekre hangolva című kötettel folytatjuk szeretetnyelvekről szóló sorozatunkat. A Gary Chapman és Ross Campbell tollából született New York Times-bestseller abban segíti a szülőket, hogy tapasztalhatóbbá és érezhetőbbé tudják tenni gyermekük iránti szeretetüket, ez pedig akkor lehetséges, ha beszélik gyermekük szeretetnyelvét. Példákat és módszereket szedtünk össze a könyvből, hogy segítsünk a megoldás elérésében, és kedvet csináljunk a könyv elolvasásához.

Időnként azon kaphatjuk magunkat, hogy nem teljesen értjük, amit gyermekünk mond, úgy hat, mintha valami idegen nyelven beszélne. Ez azonban gyakran fordítva is igaz: megtörténhet, hogy mi, szülők sem közöljük gondolatainkat számukra érthető módon. A félreértéseket a leggyakrabban az okozza, hogy a szülők nem tudják, hogyan fejezzék ki szeretetüket gyermekük felé. Felmerül a kérdés:

Vajon ismerjük és beszéljük-e gyermekünk szeretetnyelvét?

Szeretetnyelvekről szóló sorozatunk első két részében részletesen beszéltünk arról, hogyan is fedezhető fel az öt szeretetnyelv saját magunkban és szeretteinkben. Sorra vettük, melyik szeretetnyelvet mi jellemez, és hogyan hozhatjuk ki a maximumot a mindennapi kommunikációnkból. Ha esetleg még nem olvastad volna őket, itt megteheted:

Javíts kapcsolataid minőségén! Az 5 szeretetnyelv titka

 

Hogyan fedezzem fel saját és barátaim szeretetnyelvét?

Gyerekekre hangolva

Gyermekeink számára az a legfontosabb, hogy kielégítsük érzelmi szükségletüket, vagyis feltöltsük érzelmi tankjukat. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az ő szeretetnyelvükön beszélünk velük. Látni fogjuk, ha meg vannak győződve szeretetünkről sokkal könnyebben tudjuk nevelni és fegyelmezni őket, sokkal készségesebben fogadják a szülői irányítást és útmutatást az élet minden területén.

Az érzelmi szükségletüket akkor tudjuk tökéletesen kielégíteni, ha feltétel nélkül szeretjük őket. Chapman ezt azért hangsúlyozza ki könyvében, mert tapasztalatai szerint nagyon sok szülő köti saját szeretetét különböző feltételekhez. Erre abban a nevelési módszerben találunk példát, ami ajándékokat, jutalmakat és kiváltságokat adományoz a gyerekeknek, amennyiben az elvárásoknak megfelelően cselekszenek.

Chapman kiemeli,  a feltétel nélküli szeretet korántsem egyenlő az engedékenységgel, inkább a dolgok helyes fontossági sorrendjét jelenti.

Tévedés azt hinni, hogy a feltétel nélküli szeretet elkényezteti a gyermekeket. A helyes szeretetet nem lehet túlzásba vinni.

Az elkényeztetés vagy félrenevelés akkor következik be, ha a gyermek nem kap irányítást, vagy önző módon szeretik.

Mikor érzi egy gyermek szülei szeretetét?

Modern társadalmunkban és a minket körülvevő felgyorsult, önmagából kissé kifordult világunkban egyre nehezebb egészséges gyermekeket nevelni. (Chapman itt utal az iskolai kábítószerek és erőszak egyre gyakoribb megjelenésére.)

A könyv sorra veszi a gyermekkor szakaszait, és elmagyarázza, hogyan reagálnak és értelmezik a gyerekek a szeretetet, mikor mire van a legnagyobb szükségük: a csecsemőkorban, a korai években, a kisiskoláskorban és a kamaszkorban. Hogyan közelítsünk feléjük, mikor helyezzünk nagyobb hangsúlyt a testi érintésre és mikor a szavakra, hiszen ez életkor szerint változik. Például a kisgyermekek érintés iránti igénye hatalmas, míg kamaszkorban ez jelentősen csökken.

Ezt követően sorra veszi az öt szeretetnyelvet (testi érintés, elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek) az említett életkori szakaszok szerint. A könyv tele van olyan életből vett és párbeszédes példákkal, történetekkel, amelyeket gyerekek mesélnek el, és a problémák megoldására szóló jabvaslatokkal. Ezzel térjünk is rá a lényegre, vagyis:

Hogyan fedezzük fel gyermekünk elsődleges szeretetnyelvét?

A gyerek leginkább akkor érzi, hogy szeretik, ha az ő nyelvén beszélünk hozzá. Ahogy már említettem, egy ilyen módon szeretett gyerek könnyebben követi a szülő tanítását, de egy másik (kevésbé) fontos aspektus, hogy ennek során ő is megtanulja, hogyan szeressen másokat, és az őt körülvevők szeretetnyelvét is könnyebben sajátíthatja el.

Amellett, hogy mindenkinek – így a gyerekeknek is – van egy domináns szeretetnyelve, mind az ötöt beszéljük és használjuk is a mindennapok során. Ha a gyereket arra tanítjuk, hogy ismerje és használja a szeretetnyelvek mindegyikét, képessé válik arra, hogy egyre érzékenyebben reagáljon mások szükségleteire. Ez a képesség kulcsfontosságú, mivel így kiegyensúlyozott és érett felnőtt válik belőle.

Gyermekünk szeretetnyelvét megismerni nem kevés időt és energiát vesz igénybe, már csak azért sem, mert vele nem tudjuk úgy megbeszélni, mintha egy felnőtt barátunkat vagy párunkat faggatnánk annak kapcsán, melyik közeledési, kommunikációs formát preferálja inkább. De ez sem reménytelen vállalkozás, ha odafigyelünk, rájövünk, nem is olyan bonyolult!

Hogy kezdjem el?

Ahogy a gyermek fejlődik és növekszik, észre fogjunk venni, hogy az egyik szeretetnyelvre érzékenyebben reagál, mint a többire, akár pozitív, akár negatív értelemben használjuk. (A negatív azt jelenti, ha valamiben hiányt szenved, például testi érintésben vagy elismerő szavakban.)

Minél kisebb a gyerek, annál nehezebb dolgunk van, hiszen kezdetben még ő is csak tanulja a szeretet elfogadását és adását, ő is csak kísérletezik – ahogy majd mi is fogunk.

  1. Figyeljük meg, hogyan fejezi ki szeretetét irántunk

A gyerek magától értetődően a saját szeretetnyelvén kommunikál a legkönnyebben. Ez különösen a kisebbekre jellemző, akik gyakran

azon a nyelven fejezik ki szeretetüket, amelynek kifejezéseire leginkább vágynak.

Példa: Ha öt-nyolc éves gyermekünktől gyakran hallunk olyan mondatokat, hogy „Anya, milyen finomat főztél!” vagy „Apa, köszönöm, hogy segítettél megírni a leckét!” vagy „Szeretlek, Anya!” vagy „Jó munkát, Apa!”, akkor okkal feltételezhetjük, hogy a gyerek elsődleges szeretetnyelve a szóbeli megerősítés, vagyis az elismerő szavak. Ugyanakkor ez a támpont kevésbé megbízható egy tizenöt éves kamasz esetében, aki könnyedén manipulálni tudja a szüleit.

Szintén a szóbeli megerősítés igényét jelzi, ha a gyerek szüntelenül azt kéri, értékeljük a munkáját, és ilyen mondatokat hallunk tőle, mint „Anyu, tetszik a rajzom?” vagy „Ügyes vagyok?” vagy „Szép a ruhám?” vagy „Jól játszom el a darabot?”,

  1. Figyeljük meg, hogyan fejezi ki mások iránt érzett szeretetét

Példa: Ha első osztályos gyermekünk mindig ajándékkal szeretne kedveskedni kedvenc tanítónőjének, feltételezhetjük, hogy elsődleges szeretetnyelve az ajándékozás. Azonban arra mindenképpen ügyeljünk, ezt az ötletet ne mi sugalljuk neki, mert akkor lehet, hogy csak a mi utasításainkat követi és nem saját szeretetét fejezi ki.

  1. Figyeljük meg, mit kér leggyakrabban

Példa: Ha gyermekünk gyakran kérlel, hogy játsszunk és sétáljunk vele vagy üljünk le és olvassunk neki mesét, akkor valójában minőségi időre vágyik.

Értenünk kell, hogy

azt kéri tőlünk, amire érzelmileg leginkább szüksége van,

nevezetesen a figyelmünkre.

  1. Figyeljük meg, mire panaszkodik leggyakrabban

A közvetlen kérések mellett arra is figyelnünk kell, milyen hiányérzetének ad hangot, mire panaszkodik.

Példa: „Soha nincs időd rám!” vagy „Mindig csak az öcsivel foglalkozol!” vagy „Miért nem sétálunk soha a parkban?” Ezekben a panaszokban felismerhető a minőségi idő jelenlegi hiánya és az utána érzett vágy.

Időnként persze minden gyermek elégedetlenkedik, és ezzel sokszor csak pillanatnyi vágyaikat fejezik ki, tehát nem kell rögtön a szeretetnyelvet sejteni a megnyilvánulás hátterében. Ha azonban a panaszoknak több mint a fele egy bizonyos nyelvvel kapcsolatos, akkor már gyanakodhatunk.

  1. Adjunk gyermekünknek választási lehetőséget

A megfigyelések mellett tegyük gyermekünk számára lehetővé, hogy válasszon két szeretetnyelv között.

Példa: Az apa megkérdezheti fiától, hogy „Erik, holnap délután korábban fogok hazaérni. Elmenjünk horgászni vagy inkább menjünk vásárolni?” A gyerek itt dönthet a minőségi idő és az ajándékozás szeretetnyelve között. Ha az anya ezzel fordul a lányához: „Ma este ráérek. Főzhetnénk együtt valamit, de ha akarod, megvarrom a szoknyádat. Melyiket szeretnéd jobban?” A kislány a minőségi idő és a szívesség között dönt.

Ha több héten keresztül alkalmazzuk ezt a módszert – a karantén ideje alatt ez tökéletesen kivitelezhető -, jegyezzük fel gyermekünk választását illetve kérését, panaszait.

Ha ezek egy bizonyos szeretetnyelv köré csoportosulnak, akkor választ kaptunk arra a nehéz kérdésre: melyik szeretetnyelvet beszéli dominánsan a gyermekünk.

Aki igazán és mélyebben bele szeretné magát ásni a témába, és korosztályos példák és tanácsok mentén szeretné felfedezni gyermeke szeretetnyelvét, annak mindenképpen ajánlott elolvasni az egész könyvet. Egyáltalán nem hosszú, olvasmányos, élő példákkal teletűzdelt, és kifejezetten szórakoztató, mert az életről szól.

Jó olvasást és sikeres szeretetnyelv-keresést kívánok!

 

Maurer Fruzsina

 

>> A Szeretetnyelvek-sorozattal minden hétvégén jelentkezem, melyben Chapman könyveit veszem sorra olyan témákat érintve, mint az öt szeretetnyelv Istenre hangolva, a gyerekekkel, kamaszokkal való kommunikáció, a házaspárok, a testvérek, a férfiak öt szeretetnyelve, a netfüggő gyerekek, a szülőfüggő fiatalok, a bocsánatkérés művészete és a munkahelyi elismerés öt nyelve.<<

 

Kiemelt képünk illusztráció, forrása a pixabay.com