A jobboldali OLaNO nyerte a szlovák választást, magyar képviselet nem jutott be a törvényhozásba

A szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) nem hivatalos végeredményei szerint a választáson induló 24 politikai csoportosulásból 7 jutott be a pozsonyi törvényhozásba. A választás részvételi aránya 65,4 százalékos volt, ami magasabb a felmérésekben jósoltnál és a négy évvel ezelőttinél.

Az eddigi parlamenti ellenzék második legerősebb pártja, az Igor Matovic vezette OLaNO a voksok 24,9 százalékát kapta. Ez kimagasló eredménynek és egyúttal meglepetésnek számít, tekintve, hogy a felmérések rendre 10 százalékponttal kevesebbre mérték.

A leköszönő kormány legerősebb pártja, a Robert Fico vezette baloldali Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) a már összeszámolt szavazatok 18,5 százalékát kapta meg. Ez mintegy 10 százalékponttal kevesebb, mint négy évvel ezelőtti eredményük.

A harmadik helyet a Boris Kollár vállalkozó vezette, jobb-közép irányultságú Család Vagyunk (Sme rodina) párt szerezte meg, ők a voksok 8,2 százalékát kapták, többet, mint négy éve. A negyedik helyre az önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó radikális párt, a Kotleba – Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba – Ludová strana Nase Slovensko) futott be az összeszámolt voksok 8,1 százalékával, ami gyakorlatilag ugyanannyi, mint négy évvel ezelőtt.   

Az ötödik helyet a két új, parlamenten kívüli liberális párt koalíciója, a Progresszív Szlovákia (Progresívné Slovensko) és az Együtt – Polgári Demokrácia (Spolu – obcianská demokracia) alkotta tandem szerezte, ők a voksok 6,6 százalékát kapták, ami jelentősen kevesebb, mint amit a felmérésekben nekik jósoltak. A hatodik helyen, 5,9 százalékkal jutott be a parlamentbe a távozó törvényhozás legerősebb ellenzéki csoportosulása, Richard Sulík klasszikus liberális pártja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS). Mostani százalékos eredményük kevesebb, mint fele a négy évvel ezelőttinek. A felmérésekben nekik jósoltnál jóval gyengébb eredménnyel és utolsóként, de ugyancsak bejutott a pozsonyi törvényhozásba az előző államfő, Andrej Kiska centrista liberális pártja, az Emberekért (Za ludí), amely a szavazatok 5,5 százalékát szerezte meg.

Akárcsak négy évvel ezelőtt ismét a parlamenten kívül rekedt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amelyre a szavazók 4,6 százaléka voksolt. A szlovák parlamenten kívülre került a távozó kormánykoalíció második legerősebb pártja, az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is, ők az eddig összeszámolt voksok 3,2 százalékát szerezték meg.

 Nem jutott be magyar képviselet a pozsonyi parlamentbe. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista a voksok 4,1 százalékát szerezte meg. Az MKÖ eredménye és a rájuk leadott voksok száma is magasabb, mint amennyit a választási párt legerősebb tagja, a Magyar Közösség Pártja (MKP) négy éve kapott, de ez a bejutásra kevésnek bizonyult.

A Bugár Béla vezette szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd sem jutott be a pozsonyi törvényhozásba. Ők az eddig feldolgozott voksok 2,1 százalékát kapták, ami kevesebb, mint egyharmada négy évvel korábbi eredményüknek.

MTI

Kiemelt képünkön: Igor Matovic, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű párt elnöke (k) nyilatkozik a sajtó képviselőinek, miután voksolt egy nagyszombati szavazóhelyiségben 2020. február 29-én, a szlovák parlamenti választások napján.
Fotó: MTI/EPA/Jakub Gavlak