Emmi: A pedagógus-petíció tudatos aknamunka és választási célú adatgyűjtés

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az aláírásgyűjtések nem a módosított Nemzeti alaptantervről (Nat) szólnak. A szaktárca visszautasítja, hogy az ellenzék a köznevelés rendszerét „a kormánnyal ideológiailag azonos oldalon álló” és „a kormánnyal ideológiailag ellentétes oldalon álló” intézményekre ossza, az egyházi intézményeket az előbbibe sorolva.

A szaktárca pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében azt is károsnak nevezte, hogy a „tiltakozást generálók” tantestületeket osztanak meg, éket verve az „aláírók” és „alá nem írók” közé. Az Emmi megítélése szerint ez tudatos aknamunka, és egyúttal választási célú adatgyűjtés: minden, a Nat ellenében aláíró pedagógus biztos lehet abban, hogy már „listázza őket Gyurcsányék gépezete, a Nat NEM petíció elindítása sem szól másról”.

Kitértek arra is: a sajtóban pénteken megjelent állásfoglalás kezdeményezői a szakmai konszenzus megteremtését hiányolják, miközben még inkább megosztják a pedagógusokat. Hozzátették: nem kívánnak belemenni számháborúba, hogy az aláírók száma hogyan viszonyul a pedagógusok 170 ezres létszámához.

Az állásfoglalásban – a minisztérium reagálása szerint – „hangzatos”, a kormány által is támogatott gondolatok és aktuális kritikák keverednek.

A bérekkel összefüggésben kiemelték: a kormány éppen hétfőn, amikor az aláírásgyűjtés elkezdődött, adta ki a kormányrendeletet, amellyel 10 százalékkal emeli a pedagógusok fizetését. A nagy munkaterheléssel összefüggő felvetésre úgy reagáltak: a magyar pedagógusoké nemzetközi viszonylatban átlagosnak tekinthető, a tanár-diák arány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átlagánál is kedvezőbb. A módosított Nat 2012-eshez képest 10 százalékról 20 százalékra növelte a szabadon felhasználható órakeretet, csökkentette a tananyag mennyiségét, a tanulók óraterhelését, és ezzel párhuzamosan mérsékli a tanárok által ellátandó órák számát.

Ténykérdés – írta az Emmi –, hogy a felsőoktatásba felvételizők között nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők aránya.

A módosított Nat a kért szemléletváltást szolgálja, ez azonban elsősorban a pedagógusokon múlik

– olvasható a minisztérium közleményében.

Az állásfoglalás, amelyre az Emmi közleményében utalt, felkerült a Budapesti Piarista Gimnázium honlapjára. Az MTI-hez is eljuttatott állásfoglalást csaknem 1000, egyházi iskolában tanító tanár írta alá.

Neves piaristák szerint elhibázott lépés volt a tanárok állásfoglalása

A dokumentum megfogalmazói szerint „az új Nat bevezetése és a kerettantervek megjelenése sokéves, évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre. A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti”. Azt írták: széles körű megegyezésre van szükség az oktatás minden szereplőjének részvételével, a „szakmai konszenzus megteremtése az oktatáspolitika súlyos adóssága a rendszerváltás óta.” Véleményük szerint: a médiában nyilvánosságot kapott bírálatok egy része és az ezekre született reakciók „azt a téves képzetet kelthetik, hogy a Nat körüli vita elsősorban ideológiai-világnézeti kérdésekről szól”. Az aláírók kiállnak a mellett, hogy az alaptantervvel és a kerettantervekkel szemben világnézeti meggyőződéstől függetlenül, szakmai alapon indokolt és kívánatos a sok szempontú, lényeget érintő kritika.

A dokumentum megfogalmazói üdvözlik a Nat bevezetőjének korszerű pedagógiai szemléletét, a differenciálás, az aktív tanulás, a képességfejlesztés hangsúlyozását. Ugyanakkor meglátásuk szerint e pedagógia érvényesülését ellehetetleníti az alaptantervben és a kerettantervekben előírt hatalmas tananyagmennyiség. „Legkirívóbb példaként” megemlítik a magyar irodalom tantárgyat, ahol csökkentett óraszámban kellene az eddiginél is több anyagot megtanítani. Kifogásolják továbbá a Nat és a kerettantervek bevezetésére adott minimális időt.

Úgy látják, hogy a „megalázóan alacsony” pedagógusbérek, „lehetetlenné teszik a tanári hivatás teljes megélését, az értelmiségi életformát”. A „túlzott óraszámterhelés” pedig az állásfoglalás aláírói szerint árt az oktatás színvonalának.

MTI