Így védekezzünk a „fake news” ellen

Az interneten a sok érdekes és hasznos információ mellett számos félrevezető, illetve fals információ is található. A hamis, kamu vagy álhírek (fake news) gyártása mára ipari méreteket öltött. Az álhírek célja az olvasó tudatos félretájékoztatása. A fake news részben valós elemeket tartalmaz (pl. szereplők, helyszínek), és úgy építik fel, hogy egy kevésbé szkeptikus felhasználó könnyen elhiggye.

Az internet által kirobbantott információs forradalom legnagyobb negatívuma, hogy az álhírek, az átverések és a hamis információk hatékonyabban, gyorsabban terjednek, mint a valódi tények. Többen hiszik el, többen osztják meg azokat a tartalmakat, melyeknek szinte semmi köze a valósághoz, sokszor veszélybe sodorva saját maguk, illetve embertársaik életét, egészségét és pénzét.

Fotó: freepik.com

Az álhírek terjedésének fő terepe a közösségi oldalak, de oda legtöbbször külső weboldalakról érkeznek a hírek. Álhírekkel, kamuoldalakkal tehát böngészés közben is összefuthatunk. Az álhírek célja az emberek véleményének, viselkedésének befolyásolása. A kamu híreket terjesztő oldalak sok esetben kattintásokat, reklámmegjelenéseket „gyűjtenek”, illetve megosztásokhoz kötik az információ megtekintésének lehetőségét.

Az álhírek elleni küzdelem leghatékonyabb módja, hogy nekünk, felhasználóknak kell az online információ szűrését elvégeznünk, így válhatunk tudatos médiahasználókká. Az álhírekkel szembeni védekezésben a kritikai gondolkodás segíthet nekünk. A Facebook összegyűjtötte nekünk azokat a szabályokat, amelyek betartásával felismerhetők és lokalizálhatók a hamis hírek, illetve weboldalak:

  1. Legyünk szkeptikusak a címmel szemben! Az álhíreknek gyakran van figyelemfelkeltő címe, csupa nagybetűvel és felkiáltójelekkel. Ha a cím megdöbbentő állításai hihetetlenül hangzanak, valószínűleg azok is.
  2. Nézzük meg alaposan az URL-címet! A hamis vagy más címet imitáló URL-cím is lehet intő jel, hogy álhírről van szó. Sok álhíroldal hiteles hírforrásokat próbál utánozni az URL-cím apró megváltoztatásával. Keressük fel a webhelyet, és vessük össze az URL-címet a hiteles forrás címével!
  3. Nézzünk utána a forrásnak! Ellenőrizzük, hogy a hír olyan forrásból származik-e, amely megbízhatóan pontos tartalmat szolgáltat! Ha a hír számodra ismeretlen orgánumból származik, tájékozódj a „Névjegy” oldaláról!
  4. Figyeljünk a szokatlan formázásra! Sok álhíroldalra jellemzőek a helyesírási hibák és az esetlen elrendezés. Ha ezekkel a jelekkel találkozunk, legyünk elővigyázatosak!
  5. Nézzük meg alaposan a fényképeket! Az álhírek gyakran tartalmaznak manipulált képeket és videókat. Előfordul az is, hogy a fénykép valódi, de kiragadták a kontextusból. A fényképre vagy képre rákeresve ellenőrizzük, hogy honnan származik!
  6. Figyeljünk a dátumokra! Az álhírek időnként logikátlan időrendiséget használnak, az események dátumát pedig megváltoztatják.
  7. Ellenőrizzük a bizonyítékokat! Győződjünk meg arról, hogy a szerző forrásai pontosak. A bizonyítékok hiánya és a névtelen szakértők arra utalhatnak, hogy álhírről van szó.
  8. Nézzünk meg más híreket is! Ha egyetlen másik hírforrás sem ad hírt ugyanarról a sztoriról, az azt jelezheti, hogy hamis. Ha több megbízható forrás is beszámol róla, akkor valószínűbb, hogy igaz.
  9. Lehet, hogy csak vicc? Az álhíreket néha nehéz megkülönböztetni a humoros vagy szatirikus írásoktól. Ellenőrizzük, hogy a forrás szokott-e közzétenni paródiákat, illetve, hogy a részletek és a hangnem nem utal-e arra, hogy csak viccről van szó.
  10. Egyes hírek szándékosan hamisak. Legyünk kritikusak az olvasott hírekkel szemben, és csak azokat a híreket osszuk meg, amelyekről tudjuk, hogy hiteles forrásból származnak.

Az egyik neves internetes biztonsággal foglalkozó weboldal összeszedte a Magyarországon fellelhető „fake news” oldalakat, amelyet ITT tekintetnek meg.

Fecske Gábor László

Kiemelt képünk forrása: freepik.com