A hazai befektetők évtizedek óta a kereskedelmi, és nem a fejlesztési elvek alapján működnek, így egyre nehezebb helyzetbe kerültek feltalálóink. Kutatásaik gyakorta ellehetetlenülnek. A Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) főtitkárával, dr. Vedres Andrással beszélgettünk a hazai szabadalmakról és a feltalálók jelenlegi lehetőségeiről.
– Sokat hallhatjuk, hogy Magyarországon nagyon fontos az innováció. A Magyar Feltalálók Egyesülete hogyan látja, mennyire vagyunk innovatív nemzet?
– Az innováció mint valami újnak az üzleti célú hasznosítása valóban fontos. Ennek magyarázata röviden: nincs prosperitás innováció nélkül, ezen alapigazság folytatása pedig az, hogy nincs innováció találmányok nélkül, és nincsenek találmányok feltalálók nélkül. Egy adott időben létrehozott műszaki alkotást, szabadalmazott találmányt számbavétele révén lehet objektíve megítélni, mivel a szabadalmak mindenütt a világon azonos elvek szerint államilag elismertek, pontosan regisztráltak.
Szükség, érdek, szenvedély a találmány megszületésének titka. (Forrás: Flickr.com)
Itt két összehasonlítást érdemes tenni: egy ország innovatív mivolta saját magához és egy adott időintervallumban másokhoz viszonyítva. 1895-től van regisztrációnk arról, hogy hazánkban hány találmány, szabadalom született.
Az elmúlt években a magyarok által feltalált új megoldások száma sohasem volt annyira alacsony, mint jelenleg.
Ötéves bontásban a magyarok által hazánkban szerzett innoválható megoldások száma az elmúlt években a kettőezret sem érte el.
hirdetésA második világháború alatt is sokkal innovatívabbak voltunk, mint mostanság. A történelmi maximum az elmúlt évszázad alatt volt, a ’80-as években, amikor közel tizenhatezer szabadalom született. Akkor az egymillió lakosra számított hazai szabadalmak száma szerint az USA szintjén voltunk. Egy ország innovációs képességének legjobb mutatója a nemzetközi összevetések szempontjából éppen az egymillió országlakosra eső új szabadalmak száma. Ezen a téren Magyarország a legkevésbé innovatív nemzetek közé csúszott vissza.
Csikorognak a gépek. Képünk illusztráció (Flickr.com)
– Melyek a legnagyobb problémák, amik visszavetik a feltalálókat és munkájuk kibontakozását?
– A feltalálás, maga az alkotás nem munka. Minden alkotásnak három forrása van: a szükség, az érdek és a szenvedély. A mai időkben ezek mindegyike alig tapasztalható meg. Nincs szükség alkotásokra. Alacsony a nemzeti termelők száma, valamint az új alkotásokat igénylőké. A befektetői érdekkörök hazai gazdagodását az „olcsón venni, drágán eladni-elv” mentén kívánják elérni. A hazai beruházók jelentős része úgy látja, hogy az új alkotás létrehozásával csak veszteni lehet. A szenvedély, ami bonyolult emberi és közösségi adottság, társadalomlélektani okok miatt kevéssé érvényesül napjainkban. Az állam az érdekviszonyokon keresztül képes hatást gyakorolni, megfelelő szabályzók révén, melyek nem érik el a kívánt hatásokat.
̶ A hétköznapokat megkönnyítő eszközök manapság digitális alkalmazások. Vannak még felfedezésre váró tárgyak, használati eszközök?
̶ A felfedezés valami meglévő dolog megtalálása, magyarázata. Feltalálás valami abszolút új, nem nyilvánvaló gondolat kiagyalása, amely műszaki területre vonatkozik. Ezen gondolat tárgyiasulása az innováció. Ahogy az emberiség létszáma nő, úgy van szükség több és újabb eszközökre. Ennek a kihívásnak, feltalálásnak megfelel a Föld nagyobbik fele, ahol az elmúlt évben milliónyi új találmány született. Kínában jelentős számú találmány látott napvilágot, mely alapján nem túlzás azt állítani, hogy Kína valóban feltaláló nagyhatalom lett az elmúlt évtizedben. Magyarországon is egyre nagyobb szükség lenne az átalakulásra, hogy az országban rejlő szellemi és kreatív erőforrások jobban érvényesülhessenek.
Tóth Gábor
Kiemelt képünkön a világhírű Rubik-kocka látható. Forrás: Flickr.
