Az egyik legnagyobb színészlegenda volt, de magánélete korántsem volt olyan fényes, mint karrierje. Hamar belecsöppent a nagy gazdagságból a szegénységbe, egyik napról a másikra családfenntartó lett. A szerencse a színpadon ugyan megtalálta, de a szerelemben messze elkerülte.
Bajor Gizi jómódú családba született Beyer Gizella néven 1893. május 19-én. A Gizi elnevezést még Szentesy Lajostól, a színiakadémia főtitkárától kapta, és később vezetéknevét is magyarosította.
A fiatal Bajor Gizi rendkívüli szépségével hamar magára vonta a körülötte lévők figyelmét. Ezt nem bánta, hiszen saját bevallása szerint is élvezte, ha a középpontban van. Tizenöt éves korában a családja csődbe ment, ő pedig titkon beiratkozott a színiiskolába, ahonnan tizennyolc éves korában egyenes út vezetett a színiakadémiára.
Első nemzeti színházas szerepében Csathó Kálmán rendezte még színinövendék korában; a diploma után szerződtették is. 1915-ben lett tagja a Nemzeti Színháznak, majd nem sokkal később annak vezető művésze, ezzel az egyik legjobban kereső színésznő lett az országban.
Később egyik napról a másikra megszűnt a családi jómód, és Bajor Gizi lett a családfenntartó. Bőkezű volt, és mindig segítette a körülötte élőket. A fiatal Bajor Gizi fő támogatója Csathó lett, és Hevesi Sándor igazgatósága alatt vált valódi dívává, egymást érték a jobbnál jobb szerepek. Két évad kivételével egészen haláláig a Nemzeti társulatának tagja maradt.
1920-ban hozzáment Vajda Ödön jogászhoz, ez a házasság hét évig tartott.
hirdetésA színésznő a húszas évek végére valódi sztár lett, mindenki azért járt a Nemzetibe, hogy őt láthassa. Virágkorában olyan szerepeket játszhatott el, mint Nóra Henrik Ibsen darabjában, Kleopátra Shakespeare Antonius és Kleopátra című művében, vagy Lady Milford Schiller Ármány és szerelem drámájában.
Válása után egy évvel már ismét oltár elé állt. A szerencsés férfi Paupera Ferenc bankár volt, de ez a frigy sem tartott sokáig.
Időközben megvette a legendás villát, amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete. Eleinte ő maga nem is lakott benne, csak a családja. Mikor végül ő is odaköltözött, már a harmadik házasságában élt. Ebben a villában a második világháború alatt sok üldözöttet bújtatott, köztük első férjét és a harmadikat, Germán Tibor orvosprofesszort is.
Számos díjjal ismerték el munkásságát, megkapta a Corvin-koszorút és a legelső Kossuth-díjak egyikét.
Tragikus haláláról barátnője, Gobbi Hilda írt a Közben című önéletrajzában, de a részletek a mai napig nem tisztázódtak. A könyvben Gobbi mentális betegként jellemzi Germánt, akinek meggyőződése volt, hogy felesége halálos kórban szenved. Vélhetően meg akarta előzni, hogy Bajor Gizi betegség áldozata legyen, így 1951. február 12-én a reggeli C-vitamin adag helyett morfiumot adott be a színésznőnek halálos mennyiségben – majd önmagának is.
Egy másik elmélet szerint Bajor Gizi agydaganatban szenvedett, és férje meg akarta kímélni a szörnyű fájdalomtól – ugyanis a férfi rögeszméjévé vált Gizi (állítólagos) fülgyulladása, rettegett, hogy megsüketül vagy daganata lesz. Ugyanakkor néhány üzenet, amit Germán vényekre írt halála előtt, arra utalnak, hogy csak saját magával akart végezni.
Bajor Gizi halálának híre az egész országot megrázta. Utolsó útját a Nemzeti Színház előcsarnokától a Farkasréti temetőig ibolyák borították.
Kiemelt képünk forrása: Wikipédia
