Az amerikai és a német hírszerzés 120 országot hallgatott le

Az amerikai és a német hírszerzés évtizedekig hozzájutott külföldi országok titkos adataihoz, miután felvásárolták a világ legnagyobb kódolóeszköz-gyártóját, a svájci Crypto AG-t – számolt be a The Washington Post című amerikai napilap és a ZDF német közszolgálati tévécsatorna helyi idő szerint kedden.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND)

a hidegháború alatt, 1970-ben vásárolta meg a titkosítóeszközöket gyártó céget, amelynek ügyfelei között szövetségesek és ellenfelek egyaránt szerepeltek.

A nyolcvanas években a CIA által feldolgozott titkosított diplomáciai és kormányzati üzenetváltások mintegy 40 százalékát Crypto eszközökkel gyűjtötték. Több országban máig használnak ilyen berendezéseket.

A svájci vállalat első nagyobb megrendelése a második világháborúban érkezett az amerikai hadseregtől. Ezt további megbízások követték, és a Crypto AG dollármilliókhoz jutott eszközeivel, amelyeket több mint 120 ország használt.

Ügyfelei között volt Irán, India, Pakisztán, Törökország, Japán, latin-amerikai junták, sőt, még az ENSZ és a Vatikán is.

Azt azonban egyikük sem sejtette, hogy a kódolóeszköz-gyártó vállalat tulajdonosa a CIA volt, 1993-ig a BND-vel együtt. Az amerikai hírszerzés szabotálta a nem saját részre gyártott eszközök kódoló algoritmusait, és könnyedén vissza tudott fejteni minden titkos üzenetet.

Egyedül Kína és Oroszország gyanakodott a Crypto nyugati érdekeltségeire, és nem is vásárolt soha gépet a vállalattól.

Más kérdés, hogy szövetségeseiken keresztül így is sokat megtudtak róluk – írta keddi cikkében a The Washington Post.

Az először Thesaurus, majd később Rubicon fedőnéven zajló műveletet

a CIA 2004-es, 96 oldalas jelentésében „az évszázad hírszerzési puccsának” nevezte

– hangsúlyozta az amerikai napilap.

„Más országok kormányai jó pénzt fizettek az Egyesült Államoknak és Nyugat-Németországnak azért, hogy legalább két (de inkább öt vagy hat) további ország elolvashassa legtitkosabb üzenetváltásaikat” – állt ugyanebben a jelentésben.

A beszámoló szerint még

négy ország – Izrael, Svédország, Svájc és Nagy-Britannia – tudhatott a műveletről,

vagy részesülhetett olyan információkból, amelyekhez a Crypto AG által gyártott kódoló eszközök segítségével fért hozzá a német és az amerikai hírszerzés.

A művelet lehetővé tette, hogy amerikai és nyugatnémet kémek megfigyeljék egyebek közt az új iráni rezsim üzenetváltásait az 1979-es teheráni túszdráma során. Emellett annak is „fültanúi” voltak, amikor líbiai tisztségviselők gratuláltak egymásnak az 1986-os berlini diszkórobbantáshoz, illetve tudták, hogy mit terveznek az argentinok a falklandi háború során, és az információt továbbadták a briteknek.

A CIA végül 2018-ben adta el a Crypto AG-t. A vállalat biztonsági piaci szerepe addigra jelentősen beszűkült, főként az online titkosító technológiáknak köszönhetően.

A Crypto-ügy párhuzamba állítható azokkal a mai aggodalmakkal, amelyek a különféle külföldi kormányokkal kapcsolatba hozott technológiai vállalatokat, köztük a vírusirtókat gyártó orosz Kasperskyt vagy a Huawei kínai telekommunikációs óriáscéget övezik – hívta fel a figyelmet az ügyet a ZDF-vel együtt feltáró The Washington Post.

MTI

Kiemelt kép forrása: Pxhere