Interjúnk Fűrész Tündével, a KINCS vezetőjével.
Szakmai együttműködési megállapodást írt alá kedden a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának vezetése. A Kopp Mária Intézet elnökével, Fűrész Tündével beszélgettünk.
– A Kopp Mária Intézet és az ELTE között most megkötött együttműködési megállapodásnak melyek a legjelentősebb pontjai?
– A legfontosabb, hogy közös kutatási projekteket indítunk, melyekre egyre nagyobb szükség mutatkozik. Szeretnénk megérteni az elmúlt évtizedekben a családokat ért társadalmi változásokat, és célunk az is, hogy a családokat támogató szakpolitikai döntések előkészítése még hatékonyabb legyen. Az együttműködési megállapodás másik jelentős pontja, hogy gyakornoki programot indítunk az ELTE hallgatói részére, mert szükség van a fiatal szakemberekre, akik tudományos szinten képesek a családok témájával foglalkozni.
Fűrész Tünde az együttműködési megállapodás után. Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu.
– Számos kutatás rámutatott arra, hogy az értelmiségi pályára lépő fiatalok több gyermeket szeretnének, de a tanulmányok és a karrierépítés során ez megvalósulatlan álom marad. Van olyan külföldi jó példa, melyet Magyarország is átvehet?
– Valóban számos adat árulkodik arról, hogy a diplomások körében, különösen a nők esetében legnagyobb a különbség a vágyott gyermekek és a megszületett gyermekek száma között. Erre a tendenciára annak idején már Kopp Mária is felhívta a figyelmet. Ezért is nagyon fontos cél, hogy a magyar felsőoktatási intézmények családbaráttá váljanak. Látunk jó példákat külföldi egyetemeken, ahol jobban tolerálják és megértőbbek, ha egy hallgatónak családi feladatai is vannak, még akkor is, ha kisgyermekét az előadásokra is beviszi. Szerencsére a magyarországi egyetemek is egyre nyitottabbak a gyermekkel érkező hallgatókkal szemben, egyre több helyiséget biztosítanak a részükre. A Debreceni Egyetemen már működik bölcsőde, ahova a hallgatók és az ott dolgozók is be tudják vinni a gyermekeiket. Az ELTE vagy például a Corvinus Egyetem is egyre inkább elkötelezett a családbarátság mellett. El kellene érnünk azt, hogy a felsőfokú tanulmányok és a gyermekvállalás ne zárják ki egymást! A tanulás és a családvállalás között is, akár a munka és a család között meg kell találni az egyensúlyt!
hirdetés– Az elmúlt évtizedekben számos társadalmi változás érte Magyarországot, melynek eredményeképpen a fiatalok kevésbé vállalnak gyermeket. Mi lehet ennek az oka?
– Az egyik ilyen ok a kitolódott gyermekvállalás, mely már önmagában is jelentősen befolyásolja a további gyermekvállalás lehetőségeit. Sokszor a vágyott második és a harmadik gyermek már nem tud emiatt megszületni, elsősorban a biológiai adottságaink miatt. Ebben szerepe van a felsőfokú tanulmányoknak is, amelyek a fiatalok húszas éveinek közepéig, végéig húzódnak el. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a felsőoktatás minél előbb és minél inkább családbaráttá váljon.
Forrás: Pixabay.com
Arról is beszélni kell, hogy ma Magyarországon már több nő végez felsőoktatási intézményben, mint férfi. Beszédesek azok az adatok, melyek alapján a legtöbb egyedülálló a felsőfokú végzettségű nők, valamint a legalacsonyabb végzettségű férfiak körében található meg. A megfelelő pár megválasztása, megtalálása emiatt is problémát jelenthet.
– Kopp Mária több tanulmányában a kapcsolatok hiányára hívta fel a figyelmet. A legfontosabb ilyen hiányos kapcsolat a szeretetkapcsolat. Lehetséges, hogy a ma gyermeket vállaló generációk kevesebb odafigyelést, szeretetet kaptak?
– Biztos, hogy a családi minták meghatározóak. Engler Ágnes, a KINCS kutatóközpontja vezetőjének 1500 egyetemista körében készült kutatása bemutatta, hogy ma sok esetben nincs meg az a stabil párkapcsolat, melyre vágynának a fiatal nők és férfiak egyaránt. A fiatalok elmagányosodása és individualizálása is olyan ok, amely biztos, hogy negatívan hat a családalapítási tervekre és a jövőbeli elképzelésekre.
Tóth Gábor
Olvasásra ajánljuk:
